Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1889. október 16
28 Ezen előterjesztésekre vonatkozólag hosszabban folyt tanácskozás után, az egyetemes gyűlés következőleg határozott: a) A zsinati bizottságnak jegyzőkönyvében foglalt jelentése, mely szerint a zsinati előmunkálatokkal, az egyetemes gyűlés által meghatározott keretben elkészült s ezeknek, valamint a zsinat összealkotására s alakulására vonatkozó egyetemes gyülésileg megalkotott szabályzatnak közzététele iránt intézkedett, úgyszintén a közzététel megtörténte tuoomásúl vétetvén, a gyűlés Dolleschall Sándornak és Győry Eleknek, mint a kik a zsinati előmunkálatok elkészítésében kiváló részt vettek s utóbbi azok közzétételét is eszközölte, köszönetét nyilvánítja. b) Az egyházkerületek többségének nyilatkozata értelmében, a zsinat megtartására, az 1891-ik év tűzetik ki, a dunáninneni kerület pedig, mint a mely a zsinattartás költségeinek fedezéséről eddig nem gondoskodott, fölhivatik, hogy erről, az 1868. évi egyetemes gyűlésnek a zsinat összealkotására vonatkozó szabályzata 4. §-a értelmében gondoskodjék. c) Tekintve, hogy a zsinat összealkotására s alakulására vonatkozó szabályzat megalkotása óta, egyházunk egy újabb esperesség hozzájárulásával s egy egyetemes tanintézet felállításával gyarapodott, némely esperességben pedig az egyházak száma szaporodott s hogy a szabályzat alapelvei ezekre is alkalmazandók lévén, az ily módon kiegészítendő: ennélfogva a zsinati bizottság megbizatik, hogy a zsinat összealkotására vonatkozó szabályzatnak ily értelemben való kiegészítése iránt készítsen javaslatot, közölje nyilatkozat végett a kerületekkel és terjeszsze megállapítás végett a jövő évi közgyűlés elé. d) Tekintve, hogy azon intézkedés, mely szerint a zsinati követek utasítással láthatók el, ma már nem korszerű: felszólíttatnak a kerületek, hogy nyilatkozzanak a jövő évi közgyűlésen, hogy kivánják-e ezt fentartani. vagy ahhoz járulnak, hogy a zsinati követek utasításhoz kötve ne legyenek e) A zsinati bizottság fölkéretik, hogy a zsinattartási legfelsőbb engedély iránt benyújtandó kérvény tervét terjeszsze a jövő évi egyetemes gyűlés elé. 46. (Gy.) A múlt évi jegyzőkönyv ugyanazon pontjánál, a bányai kerület részéről indítványoztatott annak kijelentése, hogy az egyetemes gyűlés, erdélyrészi evangelikus testvéreinknek az országos egyetemes evang. egyházhoz való alkotmányos csatlakozását óhajtja és hogy ők a zsinatra hivassanak meg. Az indítvány elfogadtatván, az egyetemes gyűlés kijelenti, hogy erdélyrészi testvéreinknek az országos egyetemes egyházhoz való alkotmányos csatlakozását óhajtja s elhatározza, hogy őket a zsinatra meghívja. 47. (Gy) Ugyané tárgygyal kapcsolatban indítványoztatván, hogy a zsinatra a horvátországi egyházak is hivassanak meg, felhozatván azonban, hogy még kellőleg szervezve nincsenek : a meghívás nem találtatott időszerűnek. 48. (Gy.) Ugyancsak a zsinat ügyével összefüggésben, az egyetemes felügyelő a következő indítványt terjesztette elő : Tekintve a magyarhoni ág. hitv. evangyeliomi és evang. ref. egyházak közt fennálló testvéri jó viszonyt, valamint a két evang. egyház alkotmányának fő elveiben való azonosságát, mely már az 1791. évi zsinat kánonaiban, különösen a 3-ik kánonban is világosan ki van fejezve, tekintve továbbá, hogy a két evang. egyház 1791 óta számos éven át tartott közös egyetemes gyűléseket, melyek csak azért szűntek meg, mivel azokat a helytartótanács megtiltotta, tekintve, hogy a magyar protestantismusnak megerősödését semmi sem volna képes olyan hathatósan előmozdítani, súlyát és tekintélyét, sőt hatalmát emelni, mint ha a két evangyeliomi egyház közt fennálló testvéri jó viszony külsőleg is, legalább az egyházi kormányzat főbb hatóságainak azonos szervezetében, valamint az 1791. évi zsinati kánonok szellemének megfelelőleg. a két egyház közötti viszony és kapocs kölcsönös egyetértéssel való szabályozásában nyerne kifejezést,
