Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

— 2 6 — tésének megfelelhessen. E tekintetben nem tartja helyesnek azon, egyébként is helytelen álláspontu felfogást, melyet a gymn. tanárok nyilvánítottak, midőn két régi tagjától azon intézetnek a szabályoknak meg nem felelő nagyobb pénz járulékot követeltek, ellenben az említett oknál fogva szükségesnek véli, hogy azon alapszabályok 2. "-ában kimondott azon szabály, melv conventi határozattal kötelezővé tette a lyceumi tanárok belépését, az akadémia szervezése után is fentartatnék az által, hogy az akadémiai rendes tanárok nagybizottsági határozattal köteleztessenek a belépésre; továbbá az alapszabályok 6-ik §-nak 2-ik pontja szerint a nyugdíjintézet fentartásának egyik tényezője lévén a lyceumi tanulók évi járulékai, ennek a változó viszonyok közt az volna követelménye, hogy az akadémia hallgatói ugyanoly járulék fizetésére köteleztessenek, mint a gvmnasiumi tanulók. A szabályok és a nyugdíjintézet ilv módon a változott viszonyok közt való érvényesítése annyival inkább rávezethet aztán a helyes megoldásra, mert a közlött iratokból az látszik, hogy azon felfogás, melv azokat nem vélte a változott viszonyokhoz alkalmazhatónak s nagyobb mérvű befizetésben keresett két theol. tanárnál kárpótlást, volt egyik oka a felmerült vitának. Hozzá teszi még, hogv magára a nyugdíjintézetre is előnyös lévén, ha több tagja van. nem látszik sem az akadémia szabályzatába ürközőnek, sem a tanárok érdekeivel ellenkezőnek, ha az akad. nyugdíjazás kérdése oly módon oldatik meg, hogy a gymnasiumi és akad. tanárok egy nyugdíj egyesületben lesznek egyesítve. Ezen czélra szolgálhatna a pozsonyi ev. lyceumi tanárok nyugdíjintézete alapszabályainak, a változó viszonyokhoz alkalmazutt, a fennebbi pótlásokat tartalmazó módosíá^a, mely alkalommal azon esetre, ha akár a pozsonyi gymnasium, akár a theol. akadémia részére külön nyugdíjintézet állíttatnék, felveendő volna azon szakasz is, hogy a tőke azon arányban osztandó meg, a melv a gymnasiumi és theol. tanárok által befizetett összegek közt létezik.» Az egyetemes gyűlés fölkéri a pozsonyi egyházat, hogy a jelen előterjesztésben említett ügyet dr. Gvőry Elek véleménye alapján rendezze. 12. (H.) Előterjeszti továbbá a theol. akadémiai nagy bizottság 1888. okt. 4. fölvett jkönyvében, hogy a pénztárnoki számadásoknál azon kitétel: «szenvedő vagyon» könnyen félreérthető levén s hogy a számadások nem levén ellátva a helybenhagyó záradékkal, ezek a hiányok pótlása végett a kis bizottsághoz visszaküldettek. Tudomásul vétetik. 13. (H.) A theol. akad. nagy bizottság ugyanazon jkönyvében jelenti, hogy Schneller István igazgatónak 1887/8. évről szóló számadásai rendben találtatván, részére az absolutorium megadatott. Tudomásul vétetik. 14-. (H.) A theol. akad. nagy bizottság ugyanazon jkve szerint 1888 9. évre, a költségelőirányzat következőleg állapíttatott meg: I. Fedezet. 1. egyet, theol. alapból . . . 1727 frt 2. kerületek évi járuléka . . . 1350 » 3. pozsonyi egyház részéről. . 3100 » 4. Zelenav-alapból 500 » 5. Zsedényi-alapból 250 » 6. gr. Pálffv-alapból .... 800 » 7. Reischl-alapból 1500 » 8. tandíj czímén 570 » 9. failleték czímén 150» 10. irodai szükségl. czímén . . 70 » 11. iparbanki tőke kamatja . . 120 » 12. a szertári pénzből és failletékből megtakarított összeg . 176 » összesen: 10,313 frt Tudomásul vétetik. II. Szükséglet: I. 5 rendes tan. fizetése és lakbére 7500 frt 2. két magántan. fizetése . . . 1200 » ^ énektanító fizetése .... 150 » 4bibliai tót nyelv tanítása . . 200 » 5intézeti szolga fizetése . . . 450 » 6. könyvtárra 250 » 7fűtésre 150 » 8. irodai költségre 70 » 9vegyesek és értesítő . . . 167 » 10. Pukanszky «héber olvasóköny167 vére» előleg jOO' » 11. Frühwirth liturgiájára előleg . 76 » összesen : 10,313 frt