Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10
15. (H.) Ugyanazon nagy bizotts. jkv. 15. pontja szerint gr. Pálffy János őnmélt. ez évben is 100 frtot adományozott egy szegény, szorgalmas theologus segélyezésére; Pávay Vajna Gábor kórházi főorvos úr pedig a közegészségtant az akadémián díjazás nélkül tanította. Az egyetemes gyűlés mindkettőnek hálás köszönetét kifejezni kedves kötelességének tartja. 16. (H.) U. a. nagy bizottsági jkv. 25. pontja szerint Schneller István igazgató tanár kiindulva a vallás- és közokt. ministernek azon rendeletéből, melyben a nagy bizottság figyelmét azon körülményre hívja fel, hogy az akadémián vajmi csekély azon philosophiai, nyelvészeti és történeti tantárgyak száma, melyek a középiskolai tanárképzésnél tekintetbe jönnek s a ministernek évenként felterjesztendők : beterjeszti e tárgyban a protestáns tanárképzésnek szükséges voltára vonatkozó értekezését. Ezen értekezés véleményezés végett kiadatik a közoktatási bizottságnak. 1 7. (H.) A m. é. egyetemes gyűlési jegyzőkönyv 15. pontjánál, mely szerint az egyetemes gyűlés felhívja a teol. tanintézetek tanárait, hogy a pozsonyi theol. akadémia, az eperjesi és soproni theol. intézetek közt lehető öszhang elérhetése, neveztesen az egyes tanintézetekből az átlépést lehetségessé tevő egységes tantervet dolgozzanak ki s azt annak idejében terjeszszék be: jelentetett, hogy az ügy folyamatban van ugyan, de a dolgozat mindaddig be nem küldetett. Tudomásul szolgál. 18. (H.) U. a. jkv. 16-dik pontjánál, mely szerint a theol. akad. nagybizottságnak az egyetemes theol. tanárvizsgáló bizottság szervezésére vonatkozó munkálata, a kerületeimet, adatott ki nyilatkozat végett, a dunántuli és tiszai kerületek előterjesztik, hogy a munkálatok változatlanul elfogadják, a dunáninneni és bányai kerületek pedig oda nyilatkoznak, hogy csupán az elnökségre vonatkozó pontnak módosítását kívánják, akkép, hogy kettős legyen az elnökség, egyebekben a munkálatot ők is elfogadják. Minthogy ekkép az elnökség kérdésében a korábbi gyakorlat tartandó fenn, ennek pedig a munkálatban foglalt javaslat felel meg, ennélfogva a theol. akadémiai nagybizottság javaslata elfogadottnak jelentetik ki, határozat erejére emeltetik s ehez képest a theol. tanárvizsgálatra vonatkozó szabályzat következőleg állapít— tátik meg: 1. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház theol. tanárjelöltjeinek megvizsgálására egyetemes theol. tanárvizsgáló bizottság alakíttatik. 2. Az egyet, tanárvizsgáló bizottság elnöke az egyetemes felügyelő, tagjai a püspökök és kerületi felügyelők, továbbá a pozsonyi theol. akadémiának, a soproni és eperjesi theol. intézetnek minden rendes tanára. 3. A theol. tanári vizsgálatok mindig az egyetemes gyűlés helyén és alkalmával tartatnak. 4. Akik bármely hazai intézetünkön theol. rendes tanári állást kívánnak elfoglalni, azok tartoznak az egyetemes tanárvizsgáló bizottság előtt vizsgálatot tenni. 5. Ezen vizsgálatra bocsáttatnak: theologiai, illetőleg bölcsészeti pályavégzett, fedhetetlen erkölcsi életű magyarhoni ág. h. ev. polgárok, a kik az alap- és szakvizsgát jó sikerrel letették, tanulmányaikat a külföldön folytatták és már esetleg segédlelkészi, lelkészi, theol. intézeti illetőleg akadémiai magántanári alkalmazást nyertek s magukat valamely szakból theol. tanárrá óhajtják képesíttetni. 6. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. 7. A vizsgálatra jelentkezők okirataikat, latin nyelven irott önéletrajzuk kíséretében a vizsgáló bizottság elnökénél nyújtják be. 8. A vizsgáló bizottság elnöke az okmányokat a theol. intézetek (akadémiai) egyikének (a melyhez az illető alkalmazási viszonyban nincs) tanári karához teszi át véleményadás s kedvező Ítélet esetén az írásbeli vizsga thémáinak kitűzése végett. A tanári kar véleményét, esetleg a kitűzött thémákat felterjeszti az elnökhöz. 9. Az írásbeli vizsgálatra a jelentkező az elnök útján két feladatot kap: egyiket a paedagogiai tudomány köréből, főleg a felsőbb szakképzésre való tekin2*
