Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

— 4i — esetleg; 2. az első osztályba keresztelő-levél alapján, felvételi vizsgálat, himlőoltási bizonyítvány, illetőleg bizonyítványok előmutatása mellett. 35. §. Felvételi vizsgálat alá esnek azon tanulók, kik a törvényszabta kort elérték és nyilvános intézettől bizonyítványt nem mutathatnak fel. Az első osztályba jelentkező tanulókat, a fentartó hatóság beleegyezésével, felvételi vizsgálatnak akkor is alá lehet vetni, ha elemi iskolai bizonyítványt mutatnak fel. 36. §. Az első osztálvba való felvételi vizsgálat feladata meggyőződést szerezni arról, hogy a tanuló a gymnasiumi tanulmányokhoz szükséges szellemi érettséggel bir-e? Tárgyai ennélfogva: 1. a tanuló anyanyelvén való olvasás, irás. az olvasottaknak értelmezése, a beszédrészek ismerete, s az egyszerű mondat elemzése, s a mennyiben a tanuló anyanyelve nem magyar, a negyedik elemi osztálybeli pensum ; 2. a mennyiségtani négy alapművelet egész számokkal; 3. alapismeretek a földrajzból. A vizsgálatnál nem az anyag mennyisége, hanem annak felfogása képezi a kipuhatolandó tárgyat. 37. §. A tanulók lehetnek: rendesek, kik az év elejétől kezdve bejárnak. A tanév megnyitása után a szeptember 15-kéig jelentkezőket az igazgató csak a késedelem kellő igazolása után veheti fel; a szeptember 15-kétől október elsejéig jelentkezőknek a tanári testület csak komolyabb betegség beigazolása mellett engedheti meg a belépést. Oly tanulók, kik szeptember 15-ke, illetve octóber elseje után jelentkeztek magántanulókul tekintetnek ; ezek az első félév végén a végzett tananyagból tárgyanként magánvizsgálatot tehetnek, s akkor a második félévben rendes tanulókul fogadtatnak be. 38. §. Az olv magántanulók, kik az intézetbe beiratkoztak ugyan, de be nem járnak, hanem magán szorgalommal végzik el a tanulmányokat, -— az iskolai év végén minden tantárgyból külön Írásbeli (az egyetemes gyűlés 1887. évi. jegyzőkönyvének 23. pontja szerint latin, magyar nyelvből és mathematikából) és szóbeli vizsgálatot tesznek, az igazgató által e czélra kitűzött napon (8. §.). Ezen vizsgálatok a tanév elején is tarthatók (Vandrák II. rész 18. §.). Renden kivül a vizsganapot az illető tanárokkal egyértelműleg az igazgató fogja a jelentkezőknek meghatározni (Vandrák II. rész 18. §.). 39. §. Az ilyen vizsgálatra vonatkozó jegyzőkönyvek az Írásbeli dolgozatokkal együtt a felekezeti főhatósághoz terjesztendők fel (1883. XXX. t.-cz. 15. §.). 40. §. A nyilvános intézetből átjövő tanulók csak bizonyítvány alapján vehetők íel. Polgári és reáliskolákból jövők külön felvételi vizsgálatot kötelesek tenni (1883. XXX. t.-cz. 12. §.). 41. §. Évközben egyik intézetből a másikba csak arra az esetre vehető fel új tanuló, ha az átlépést hiteles okokkal támogatja. A tanári testület a felvételt megtagadhatja, a tanuló azonban ez ellen az egyházi főhatósághoz fölebbezhet (1883. XXX. t.-cz. 13. §.). 42. §. Oly tanulók, a kik külföldön tanultak, a megelőző osztálv összes tantárgyaiból megállott vizsgálat alapján a rákövetkező osztályba fölvehetők : kötelesek azonban a magyar nyelvből, esetleg a magyarok történetéből és Magyarország földrajzából osztályonként vizsgálatot tenni, s e vizsgálat letételéig magántanulókul tekintendők, s a 37. §. rendelkezése alá esnek. 43. §. Az iskolai évet az igazgató, a tanári testület tudtával, az általa meghatározott napon szeptember elején nyitja meg. Ezen megnyitáskor alkalma van az igazgatónak buzdító és intéző szavakban a tanulókat gymnasiumi feladatuk és teendőik felől felvilágosítani. Ugyanezen alkalommal olvastatnak az iskolai törvények (29. §.) s diktáltatik osztályonként a leczkekerend. — A leczkerend megállapításánál szem előtt tartandó : 1. hogy a nehezebb tantárgyak a délelőtti órákra essenek; 2. hogy a tanulók ideje oly módon legyen beosztva, hogy a délutáni pensumokra készülni idejök legyen. 44. §. Az iskolai év két félévre osztatik. úgymint: 1. szeptembertől január végéig, 2. februárius elejétől junius végéig. 45. §. Minden évnegyed végén a tanári tesület tanácskozmányt tart, melyben az összes tanulók tanulmányi s erkölcsi haladását megbeszéli, s mindezen eredményről a hanyagoknak és erkölcsileg hanyatlóknak szüleit értesíti. Ez értesítőt az osztálytanár tölti ki s az igazgató aláírja, s küldi el rendeltetése helyére (1. a budapesti evang. főgymn. C) mintáját, mely még ezzel bővítendő ki: «fia csak a felekezeti főhatóság engedélyével tehet javító vizsgálatot»). 46. §. Ugyanily értesítés küldetik az év végén is a szülőknek. — Ha valamely tanuló az első félév végén egy vagy más tárgyból bármely oknál fogva osztályzatot nem kapott, úgy az ezen tárgyból a második félév elején külön vizsgálatot tenni köteles. 47. §. Az iskolai év végén az egyes osztályokban záró vizsgálatok tartatnak min11