Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

— 42 den tantárgyból nyilvánosan. E vizsgálatoknál a szaktanár és a censor vannak jelen s irják a calculust, mely az évi feleletekkel összevetve, a végosztályzatot adja meg. A vizsgálatok meg­ejtésének részletesebb módozatai, az osztályozás lelkiismeretes szigorúságának szemmeltartása mellett, az egyes tanári testületekre bízatnak. 48. §. A nyolczadik osztály az iskolai év végén érettségi vizsgálatot tart. Az érett­ségi vizsgálatot az 1883. évi XXX. t.-cz. 21—27. §§-ai, s az ezen alapon kiadott vallás- és közoktatásügyi ministeri utasítás szabályozzák. — A reáliskolákból átjövő tanulóknál a latin nyelvi érettségi vizsgálatnál azon mérték alkalmazandó, mely a többi gymnasiumi tanulóknál alkalmaztatik. Ugyanezen eljárás követendő a görög nyelvnél is. 49. §. Azon tanuló, ki az évi záró vizsgálaton egy elégtelen jegyet kapott, ezt a jövő iskolai évben, szeptember első napjaiban, az igazgató által kijelölt napon javíthatja. Két elégtelen jegy javítására, a tanári testület ajánló fölterjesztése, s a felekezeti főhatóság enge­délye szükséges (1883. XXX. t.-cz. 11. §.). Az eziránti folyamodásokat julius tizedikéig az igazgatóhoz kell benyújtani, ki azokat az illetékes felekezeti főhatósághoz fölterjeszti. 30. §. A heti szünet szerdán és szombaton délután van, azonfelül szünetnapok a vasárnap és a protestáns ünnepnapok; karácsonkor 10—12 nap, húsvétkor 10 nap, pünkösd­kor négy nap, az első félév végén három nap, utolsó farsangkor három nap, esetleg e helyett szüreti háromnapi szünidő, a reformatio ünnepe (októb. 31.), ezenkívül három az igazgató által évenként igénybe veendő igazgatói szabad nap. 51. §. Vasárnaponként a tanulóság az isteni tiszteletben résztvenni, s a netaláni mulasztást az osztálytanárnál igazolni köteles. Azonkívül évenként legalább egyszer az úrva­csorához járul, legalkalmasabbat! az évi záró vizsgálatok előtt. 52. §. Azviskolai évet junius utolsó napjainak egyikén az igazgató zárja be ünne­pélvesen. Ez alkalommal történik az ösztöndíjak és egyéb jutalmak nyilvános kiosztása, adat­nak ki a bizonyítványok, iskolai értesítők. 53. §. Az iskolai évi értesítőt az igazgató szerkeszti, s e czélból minden tanár köteles jókor a megkívánt adatokat az igazgatónak beterjeszteni. Ezen értesítőkben, melyeket az igazgató minden illetékes hatóságnak, valamint az összes közép- és felső iskoláknak meg­küldeni köteles, felveendők a következők: 1. valamely szakbeli értekezés, a szakok szerént évenként váltakozó tárgygyal ; 2. az igazgató sommás jelentése az intézet beléletének minden főbb mozzanatairól (adományok, hagyományok, tápintézetek, ösztöndíjak stb.); 3. a tanárok óraszámának és az általuk előadott tantárgyak táblazata; 4. a tanárok irodalmi működése; 5. a tanulók statisztikája osztályonként, valamint névsora; 6. a könyvtárak és szertárak állapo­táról, illetőleg szaporodásáról szóló kimutatás; 7. az intézetnél fennálló egyesületek működé­sének rövid, de kimerítő ismertetése; 8. az érettségi vizsgálatról szóló táblázati kimutatás; 9. esetleg figyelmeztetések a jövő tanévre vonatkozólag. Kelt Budapesten, az egyetemes tanügyi bizottságnak 1888. évi szeptember 27-kén tartott üléséből. Győry Elek, alelnök. Batizfalvy István, jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents