Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10
— 5 — leirat tudomásul vétetett, a dunántúli egyházkerület részéről az az indítvány terjesztetik elő, hogy — mivel az eddigi államsegély j u/ 0 levonásával utalványoztatott ki az egyházkerületek részére — az egyetemes gyűlés törekedjék, egész erkölcsi súlyát latba vetve és az ev. ref. testvéregyház conventjével egyetértőleg, a kormánynál, esetleg a képviselőháznál, az államsegélynek jövőben csonkítás nélkül leendő megszavazását és kiutalványozását kieszközölni. Az egvetemes gyűlés, az indítványt magáévá téve, elhatározza, hogy az államsegélynek az előbbi teljes összegben leendő megszavazása és kiutalványozása végett a kormányhoz kérvény intéztessék s az egyetértő eljárás iránt az ev. ref. testvéregyház megkerestessék; a kérvény és átirat szerkesztésével világi főjegyző bízatván meg. 8. (Gy.) U. a. jkv. io-ik pontjánál, jelenti az egyetemes felügyelő, hogy a párbérsérelmek tárgyában a válasz ujabban is megsürgettetett, de válasz nem érkezett. Tudomásul vétetik. 9. (Gy.) U. a. jkv. n-ik pontjánál, mely szerint a vallás-és közoktatásügyi ministerhez beadott azon kérvényre vonatkozólag, hogy vagy szerezzen teljes hatályt az illetéktelen keresztelések tárgyában kelt 24,727/884. sz. intézvényének, vagy kezdeményezze az ily sérelmek megszüntetésére szükséges lépéseket a törvényhozásnál, — a válasz ujabb sürgetése határoztatott el, egyetemes felügyelő jelenti, hogy a választ megsürgette, de válasz nem érkezett, a dunáninneni kerület pedig javasolja, hogy szereztessék a fennálló törvénynek az országgyűlésen teljes érvény. A válasz megsürgetése az elnöki jelentés szerint megtörténvén, ez tudomásul vétetik. 10. (H.) Ugyanazon jk. 12-ik pontjánál olvastatott a theol. akadémiai nagybizottság 1888. évi okt. 4. Budapesten tartott gyűlésének jegyzőkönyve, melyben az akad. tanárok egy, az egyetemes gyűléshez intézett folyamodványukban az általuk megindított «theologiai szakkönyvtár» czimű vállalatnak erkölcsi és anyagi támogatásért esedeznek s ennek kapcsán jelentetik, hogy egyetemes felügyelő ő mélt. ennek támogatására a maga részéről 100 frttal, a bányai kerület pedig 400 frttal járult, ezen utolsó akként, hogy a fennebbi összegnek 5%-os kamatait évenkint fogja beszolgáltatni; a többi kerületeknek is a vállalat az illető püspök urak által a legmelegebben ajánlva lett. Az egyetemes gyűlés ezen irodalmi mozgalmat örvendetes tudomásul veszi és üdvözli, a hitsorsosok buzgó pártfogásába a legmelegebben ajánlja, egyszersmind pedig a vállalkozók kérelmét teljesen méltányolva, a vállalat anyagi támogatása iránti kérelmet átteszi a pénzügyi bizottsághoz azzal, hogy a kért anyagi támogatásra vonatkozólag a pénztár állásához mérten határozzon, s a megadhatónak talált összeget ki is utalványozhassa. 11. (H.) A m. é. jkv. ugyanazon pontjánál, előterjeszti a theol. akadémiai nagybizottság, 1888. évi okt. 4-én fölvett jkvében, hogy dr. Győry Elek főjegyző, kit a bizottság a pozsonyi lyceumi tanári nyugdíjintézetre nézve, a theol. akadémia tanárai és a lyceumi tanárok közt fölmerült vitás ügyben, véleményadásra kért fel, kifejtette s előterjesztette, a nagybizottság pedig elfogadta, véleményét, mely végeredményében következő: «A pozsonyi ev. lyceumi tanárok nyugdíjintézetének alapszabályai a változott viszonyokhoz csak akkor alkalmazhatók, ha a lyceum kifejezés miatt a czél, a lényeg el nem ejtetik, hanem megfelelőleg érvényesül; hogy ez csak az által eszközölhető, ha a nyugdíjintézetnek a gymnasiumi és akadémiai tanárok egyiránt tagjai; továbbá, hogy nem határozhatnak mint lyceumi tanárok csupán a gymnasiumi tanárok, a nyugdíjintézet nevében a theol. tanárok nélkül, végre, hogy ma is létezvén Pozsonyban mind gymnasiumi, mind theologiai vagyis oly tanárok, kiknek részére lyceumi elnevezés alatt a nyugdíjintézet szerveztetett, s ekkép fennállván ujabb elnevezések alatt azon föltétel, melyhez az intézet fennállása van kötve, a 20. §. esete nem állott be s annál kevésbbé lehet jogos, a tőkevagyonra vonatkozó valamely rendelkezés. Ezekből következik, hogy addig mig e nyugdíjintézet ezen alapszabályok mellett fennáll, az akadémia részéről is eleget kell tenni ezen alapszabályoknak, hogy az intézet, mint a melynek jogosult tagjai lehetnek az akadémiai tanárok is, rendelte10
