Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

— 4° — III. RÉSZ. A fegyelemről (disciplina). 25. §. A fegyelem a gymnasiális nevelésnek azon gyakorlati része, mely a növendékek szeszélyeit és önkényét józan életszabályok és törvények által fékezi, s ez által nemesebb erkölcshöz, jog- és erényszerű cselekvési módhoz szoktatja (Vandrák II. rész II. fej. 1. §.). A fegyelemgyakorlási szellem más nem lehet, mint a gymnasiumi humanistikus valláserkölcsi s hazafiúi nevelés szelleme, mely egyaránt távol van a rigorismus és az elkényeztetés szélsőségeitől (Vandrák u. ott. 5. §.). 26. §. A fegyelem kezelése, s a fegyelmi eszközök megválasztása a tanári testület joga és kötelessége, mely azt a fentemlített szellemben, s a fentartó hatóság által, az egyetemes gyűlés határozata szerint helybenhagyott törvények keretén belül fogja életbe léptetni és alkalmazni. A tanári testület ezen jog gyakorlatában nem korlátozható, mert csakis a tanárok ismerik a növendéket, s tudják ennélfogva a módot, melvlyel azt a kötelességszerű magaviseletre és tevékenységre birni lehet. 27. §. Az iskolai törvényeket minden iskola külön állapítja meg, a fentartó hatósággal egyetértve; szem előtt tartván azt, hogy az iskola feladata korlátozni, nem pedig boszút állani és czélellenesen büntetni. A büntetendő cselekvények tehát az iskola czéljához képest egyfelől tanulási, másfelől erkölcsi irányban csoportosítandók. 28. §. Az iskolai törvények az iskolai év elején kihirdettetnek, s az egyes osztályokban, az osztálytanár által, szükség szerint bővebben megmagyaráztatnak. — Az iskolai törvények minden osztályteremben kifüggesztetnek. 29. A kiszabott büntetés lehet: 1. négyszemközti vagy osztály előtti megrovás. Ezt alkalmazhatják a tanár, osztálytanár, igazgató, a tanári testület és az iskolai fegyelmi szék ; 2. elzárás (az osztályban működő tanár által, de az osztálytanár tudtával 1 órára; az osztálytanár által 2 órára; az az igazgató által 2—4 órára; a tanári testület és az iskolai fegyelmi szék által legfeljebb 6 órára); 3. az iskolából való csendes eltávolítás, vagy az intézetből való nyilvános kizárás az iskolai fegyelmi szék által. Az iskolai fegyelmi széket a tanári testület az iskolai felügyelővel (inspectorral) együtt s annak elnöklete alatt képezi. — Ezen fokozatok mellőzhetők, s a kizárás rögtön alkalmazható erkölcsi romlottság esetén. Az iskolai fegyelmi szék által hozott határozat ellen felebbezésnek helye nincs. — A megrovásról, ha a tanári testület vagy az iskolai fegyelmi szék alkalmazza, az elzárásról pedig mindenkor értesítendők a szülők, vagy azok helyettesei. 30. §. A fegyelmet az egves órákban az előadó tanár kezeli (beírja a mulasztókat és rendetlenkedőket). Az egész osztály fegyelméért az osztálytanár felelős az igazgatónak (9. §.); ő igazolja esetleg bünteti a mulasztókat, s összeállítja az évi statisztika számára a nehezebb és könnyebb betegségi eseteket; az igazgató viszont az egész intézet fegyelmi állapotáért a fentartó hatóságnak felel, s azért az iskolai törvények szabványai szerint, végleges érvénynyel szabja meg a büntetés fokait. Kizárási esetről az igazgató a fentartó hatóságot is értesíti. 31. §. Az igazgató ezen oknál fogva havonként köteles az egyes osztályok erkölcsi állapotáról részletes tudomást szerezni, s hivatalos tekintélyével az egyes tanárok tevékenységét támogatni. Az osztályok gyakori látogatása, s így az egyes tanulók közelebbi megismerése, e czél elérésében nagyon fogja támogatni. — Általában a tanárok collegiális közlései a fegyelem egyöntetű kezelését teszik lehetségessé, s biztosítják az alkalmazás sikerét. 32. §. A mennyiben a fentartó hatóság felügyelő szervezete egy iskolai bizottságot tartalmaz, ennek első teendője a törvények keresztülvitelét ellenőrizni, még pedig elnöke a gymnasiumi felügyelő útján. IV. RÉS Z. Az iskolai évről. 33. §. Az iskolai év kezdődik szeptember elsejével és végződik junius utolsó napjaiban. 34. §. Az iskolai év elején az igazgató beírja a tanulókat az anyakönyvbe, kik ez alkalommal nála személyesen, szüleik vagy ezek képviselőinek kíséretében kötelesek megjelenni. A felvétel történik: 1. az előző osztályról szóló legalább is elégséges bizonyítvány,