Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10
— 39 — gyát előkészíti. Minden tanár köteles ezen értekezleteknél jelen lenni és helyeslő vagy helytelenítő véleményét elmondani. A tanácskozás tárgyát az ellenőrző ivekbe bejegyzett tananyag képezi, s czélja az, hogy a tanítás összhangzatos volta megtartassék. A jegyzőkönyvbe, melyet egy, csakis e czélra választott és a fentartó hatóság által fizetendő jegyző vezet, a tapasztalt hiányok és a javaslatba hozott javítások veendők lel. Az egyes tanárok a közös tanácskozás alapján elfogadott módosításokat, a mennyiben lényegbevágó szakszerű változtatásokat nem tartalmaznak, elfogadni s követni kötelesek; az ellenkező véleményt az egyetemes tanügyi bizottság elé terjeszteni, s onnan netaláni orvoslást kérni minden szaktanár jogában áll. 20. §. Az ismétlésekre (repetitiókra) vonatkozólag az igazgató joga és kötelessége (felelősség terhe alatt) a következőkre ügyelni: 1. hogy az ismétlés szakaszonként megtörténjék (az ellenőrző táblázatokban ez kimutatandó) ; 2. hogy a tananyag az iskolai év végén teljesen átismételtessék; 3. hogy az év végi általános ismétlés jókor kezdessék, nehogy az anyag összehalmozódása egy rövid időben, a tanulót az ismeretek alapos átismétlésében akadályozza. Ezen czélból minden tanárnak a tananyag beosztását a tanév elejétől kezdve az okszerű paedagogika követelményei szerint kell eszközölnie. 21. §. A félév végén az osztályok egyes növendékeinek félévi osztályzati jegyei állapíttatnak meg. Minden szaktanár külön adja az osztályzatot, a tanuló összes feleleteit lelkiismeretes pontossággal tekintetbe véve. A végleges általános calculust a tanári tan ácskozmán v állapítja meg. Az osztálytanár teendői közé tartozik ezen jegyeknek az osztályzati könyvbe való pontos bevezetése (1. I. rész 9. §.). 22. Az iskolai tanítás támogatására szolgálnak az ifjúsági könyvtár és önképző körök is. Az ifjúsági könyvtár hivatása azon vallás-erkölcsi érzelmek ápolása és megerősítése, melvket a fiatal kebelbe a családi fegyelem és a nyilvános iskola plántált. Ép azért nem annvira tudományos, mint inkább az érzelmet nemesítő czél vezéreljen az olvasmányi könyvek megválasztásában, hogy az ifjúsági könyvtár használata ne legyen teher a gyermekre, hanem varázsszerül gyönyör, melyet a gyermeki szív, kivált iskolai teendők elvégzése után, egész tisztaságában élvezhet. Hogy az olvasmányoknak az általános emberi nemes feladatokon kivül mást is kell tartatmazniok, az világos. Az általános emberi mindig nemzeti és társadalmi külön alakban lép föl, — a mi ifjúsági könyvtárainkban ennélfogva, más nemzetek remekein kivül, saját nemzetünk alkotásait kell első sorban találni; oly könyveket, melyek magyar hazánk és nemzetünk iránti szeretetünket élénkítik, s áldozatokra is hevítik. Oly könyvek, melyek a protestántismus ellen vannak irva, vagy magyar hazánk iránt ellenséges irányzatot tartalmaznak, az ifjúsági könyvtárból kitiltatnak. — Az ifjúsági könytár ilyetén berendezéseért első sorban a tanárfelügyelő felelős, azután a gymnasium igazgatója. A könyvtári kezelés részleteit az egyes tanári testületek készítik, ugyanők határoznak a megszerzendő könyvek lelett, s annyiban a felelősség egy része rájuk is háramlik. 23. §. A mit az elméleti oktatás a maga körében tanított, azt biztos közlés czéljából az önképző körök erősítik meg gyakorlatilag a tanulókban. Czéljukat annálfogva: 1. írásbeli fogalmazványokkal és bírálattal ; 2. szavalással érik el. Az önképző köröknek, ősi protestáns szokás szerint, egy főgymnasiumban sem szahad hiányozniok. Felügyelőjük gymnasiumi tanár, ki a íelső osztályokban az illető nyelvet tanítja; ez vezeti a gyűléseket is. A kör választott hivatalnokai a könyvtár és pénztár kezeléseért az elnöknek és a körnek felelősek ; az elnök viszont az iskolai év végén, az igazgató kívánalmára, a jegyző- és egyéb könyveket neki bemutatni köteles. A kör bármily nyelvű lehet, de hazafias irányban kell működnie. Ha ez ellen vétség fordulna elő, a felelősség első sorban a felügyelő tanárt illeti, másodsorban az igazgatót és a tanári testületet, azért, hogy a köteles ellenőrzést elmulasztotta. Köröket alakítani csak a tanári testület beleegyezésével szabad; a felügyelő tanár feladata pedig arra ügyelni, hogy a kör tagjai a megfelelő tevékenységet csakugyan ki is fejtsék, s hogy a korbeli munkásság a kötelezett tantárgyak szorgalmas tanulását ne akadályozza. — Ugyanezen szabványok szólnak a dal-, zene- s egyéb ifjúsági egyesületekre is. 24. §. A rendkívüli tantárgyakra vonatkozólag (idegen nyelvek, gyorsírás, szabadj kézi rajz) a rendelkezés joga, a fentartó hatóság hozzájárulásával, a tanári testületet illeti. O ad engedélyt arra, hogy ezen tantárgyakban valaki, a tanulók által fizetett díjazás mellett, magán oktatást adhasson. 10*
