Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5
4 az egyetemes gyűlés Mossóczv Lajosnak, ki évek hosszú során ;ít a pozsonyi egyház buzgó fölügyelője, a theol. akadémiai nagybizottságának megalakulása óta tagja volt, és Jakobev Józsefnek, az ernyedetlen szorgalmú egyetemes pénztárnoknak gyászos elhunyta fölötti részvétének jegyzőkönyvében kivan kifejezést adni. (V.) Fölvétetvén ugyanazon jelentés 9—ik pontja, melyben egyetemes fölügyelő a «Magyar protestáns tudományos irodalmi társaság» alakítására vonatkozó mozgalomról tesz említést, egyetemes fölügyelő lelkes szavakban kiemeli az alakítandó irodalmi társaság nagy horderejét; minek folytán az egyetemes gyűlés, örömmel értesülvén az üdvös mozgalomról s hajlandó lévén az alakítandó «Magyar tudománvos irodalmi társaság» működését erkölcsileg és anyagilag támogatni, a társaság czéljainak hathatós előmozdítását az összes egyházak és hitrokonok buzgóságába ajánlja s maga részéről a szabad rendelkezése alat 1: álló alapból kifizetendő 500 írttal a társaság pártfogó tagjai közé belép. 5. (V.) Ugyanazon jelentés 12-ik pontjában jelentetvén, hogy Jakobey József egvetemes pénztárnok elhalálozása folytán az egyetemes pénztár kezelése ideiglenesen Mikolik Gvula ellenőrre bizatott, ez intézkedés jóváhagyólag tudomásúl vétetik. 0. (V.) Egyetemes fölügyelő bemutatván az eperjesi ág. liitv. ev. kerületi kollégium pártfogásának kérvényét az iránt, hogy az eperjesi főgymnasium részére igénybe vett államsegélyre nézve kötött szerződés jóváhagyassék, a kérvény és szerződés kiadatik véleményezés végett a tanügyi bizottságnak, jelentése még a gyűlés folyama alatt elváratván. (V.) Olvastatván a mult évi közgyűlés jegyzőkönyve, annak 5 —ik pontjánál, mely szerint az egyetemes gyűlés az erdélyrészi ágostai hitvallású ev. egyházkerületből kivált s önálló esperességé alakult egyházaknak a tiszai egyházkerülethez s ez által egyetemes egyházunkhoz csatlakozását tudomásúl vette és a csatlakozásra nézve a tiszai kerülettel létesített megállapodást jóváhagyta, — a tiszai egyházkerület püspöke bemutatja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 1887. évi szeptember hó 21-én 33613. sz. a. kelt és hozzá intézett következő leiratát: «O cs. és ap. kir. Fölsége f. é. augusztus 22-én Schönbrunnban kelt legfölsőbb elhatározásával legkegyelmesebben tudomásúl venni és megerősíteni méltóztatott az erdélyi brassómegyei ág. hitv. evang. magyarajkú tizenegy, névszerint: Hosszúfalu, Bácsfalu, Türkös, Csernátfaiu, Tatrang, Zajzon, Pürkerecz, Apácza, Krizba, Újfalu és Brassó-Belonva egyházközségek az erdélyi ág. hitv. ev. egyházkerület kapcsolatából kiválása és a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerülethez való csatlakozása tárgyában, a magyar ág. hitv. evangélikusok négy egyházkerülete által 1886. évi október hó 13., 14. és 15. napjain tartott egyetemes közgyűléséből 5. jegyzőkönyvi pont alatt hozott és a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület által 1886. évi augusztus hó 18. és 19. napjain tartott közgyűlés jegyzőkönyvének VII. pontja alatt foglalt határozatokat helybenhagyó határozatát, az említett egyházkerületi közgyűlés határozata azon részének kivételével, mely- a házassági fölmentvényekre és a házassági törvényszékek szervezésére vonatkozik. Egyszersmind O Fölsége a föntebb érintett legfölsőbb elhatározással engemet legkegyelmesebben fölhatalmazni méltóztatott, hogy a magvar minisztertanács 1887. évi április hó 2-án 8—ik jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozata értelmében a szükségessé vált további teendők teljesítését eszközölhessem, jelesül, hogy a tiszai ág. hitv. ev. püspökséget a házassági fölmentvények és a házassági törvénykezést illetőleg a megfelelő útbaigazítással elláthassam. A hivatolt minisztertanácsi határozathoz képest a következők közlését tartom szükségesnek. Midőn a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról szóló 1868. XLIII. t.-cz. 14. "-a által a vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok jogai föntartattak, az evangelikus egyháznak csak az akkoron'hatályban volt törvényes jogai biztosíttattak; a brassómegyei magyar esperességnek a tiszai evangelikus egyházkerületbe történt bekebelezése által azonban ezen esperesség az erdélyi evangelikus egyház kötelékéből ki és a tiszai egyházkerület kiegészítő részévé válván; ennek folytán a brassómegyei esperesség hívei a magyarországi ágostai hitvallású evangelikus egyház híveinek és ezen egyház egye-