Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5

— 12 vizsgálat követeltessék, s ezen Írásbeli föladatok elkészítésére a tanulóknak egv egész délelőtti, esetleg délutáni időszak engedtessék. Kérjük a tanügyi bizottság ezen határozatának a mélt. és főtiszteletű egyetemes gyűlés általi megerősítését s a középiskolákra nézve egyetemes érvényre emelését. A kézsmárki lyceum igazgatója jelenté a tanügyi bizottságnak, hogy a magas közoktatási minisztérium a lyceumhoz intézett leiratában azt rendelte, hogy miután a kézsmárki lyceum első gymnasiumi osztályában járó tanulók száma meghaladta a lefolyt három tanéven keresztül a középiskolai törvény 17. §-ában maximum gyanánt megállapított létszámot, nyittassék meg ezen osztályra nézve már az 1887/88—ik tanév elején egy párhuzamos osztály, ha pedig a föntartó hatóság ezt nem tehetné meg, elrendeli, hogy az első osztályba 65 tanulónál több föl ne vétessék. — Ezen magas ministeri leirat ellenében az igazgató fölhozza, hogy statisztikailag kimutatva, hatvannál több volt ugyan három éven át az első osztálybeli tanulók száma, de ezek között oly magántanulók, kik az iskolában helyet nem foglaltak, annyian voltak, hogy a rendes tanulók, még a tantervben megengedett maximumot sem érték el. Kéri ezeknél íogva a lyceum igazgatója az egyetemes tanügyi bizottságot, hogy e tárgyra vonatkozó nézetét és utasítását vele közölje, különösen arra nézve, hogy az említett magas miniszteri rendeletben meghatározott 65 tanuló alatt a rendes és magán, vagy csupán a rendes tanulók értendők, és ha az ezen számot meghaladó magántanulók jelentkeznének fölvehetők-e vagy nem? Ez ügyre vonatkozólag egyetemes tanügyi bizottság azon nézetben van, hogy a törvényben megállapított tanulók számának maximuma paedagogiko-didaktikai és egészségi szempontból csak a tanteremben ülő és helyet foglaló rendes és nem a tantermen kívül tartózkodó magántanulókra vonatkozik, — ennélfogva jogukban van az igazgatóknak a teremben ülő 60 rendes tanulón kivül, akárhány külrnagántanulót fölvenni. Az igazgatók miheztartása czéljából, kérjük e határozatnak egyetemes gyülésileg való megerősítését. Az egyetemes tanügyi bizottsághoz beküldött iskolai értesítőket átvizsgálván, e következő eredményekre jutottunk : Az általános benyomás nem kedvezőtlen, a legtöbb teljesen autonóm tanintézet ragaszkodott az egyetemes gyűlés által megállapított tantervhez, u. m. Beszterczebánya, Budapest, Bonyhád, Pozsony, Sopron és Szarvas, mely intézeteknél csak csekélyebb eltérések fordulnak elő. A többi intézeteknél már nagyobb a tantervtől való eltérés, az államilag segélyezett középiskolák azonban legnagyobb részben az állami tantervet követik. Ez utóbbiakat figyelmen kivül hagyva, a tantervtől való eltérést csak azon intézetekre vonatkozólag mutatjuk ki, melyek államsegélyben nem részesültek, közvetlen az egyetem fölügyelete alatt állanak, s így az egyetemes gyűlés által jóváhagyott tantervet betartani kötelesek volnának. Részletekben a tantervtől való eltérések e következők: A magyar nyelvnél Kézsmárk az I. és II. osztályban a tantervtől egészen eltérőleg tanít, a III-ikban az okirattant, a IV-ikben az irálytant nem tanítja. Pozsonyban sem tanítják a III-ikban az okirattant. — A physikában csak annyiban van eltérés, hogy Kézsmárk, Igló és Pozsony már a VII-ben tanítják a hangtant, Igló még a fénytant is. — A philosophiát a VII-ben nem tanítja Igló és Kézsmárk. — A német nyelvben Budapest a VI-ban nem mutat föl prózai olvasmányt, Szarvas a VII -VIII-ban nem tanít irodalomtörténetet, valamint Pozsony sem, hol a II-ikban kezdik a német nyelv tanítást. — A földrajzban Békés-Csaba, Pozsony és Igló már a II-ikban fejezik be az öt földrészt. Békés-Csaba, Aszód és Igló pedig Magyarország földrajzát (mely a IV-ikben volna tanítandó) nem tanították. A görög nyelvben az alaktan egyezőleg taníttatik mindenütt. Az olvasmányokra nézve eltér Sopron, mely a VII-ben görög lyrikusokat olvas; Igló, melynek a VI-dikban olvasmánya nincsen; Pozsony, mely a VII-ben az Iliast olvassa, a VlII-ikban pedig prózai olvasmányt nem mutat föl. — A latin nyelvre nézve már nagyobbak az eltérések. A legnagyobb ellenkezés a tantervtől abban áll, hogy a legtöbb gymnasiumban (így Szarvas, Sopron, Igló, Kézsmárk, Békés-Csaba) a syntaktikai anyagot már a IV-ikben fejezik be, holott annak befejezése a VI-ikba esnék, — sőt Aszódon syntaxist már a IV-ikben sem tanítanak, Bonyhádnak egészen külön tanterve van. Az olvasmányokra nézve föltűnő Sopron, hol a VII-ben Plautust olvassák, de Horatiust nem ismerik; Igló, hol a VII-ben Horatius, VIII-ban Tacitus nem olvastatik, míg Livius az V-ikbe esik, pedig a VII-ben van helye; Kézsmárkon és Pozsonyban szintén nem olvassák a VII-ben Horatiust. — A történelemben már a IV-ik osztályban elkészülnek Augustusig Beszterczebányán. Sopronban, Bonyhádon, Békés-Csabán, Aszódon, Miskolczon és Pozsonyban, a mi semmi esetre sincs hasznára az ó-kornak, mely a gymnasiumi képzés egyik igen fontos része. Pozsony ezenfölül az V-ik osztályban a középkort, a VI-ikban az újkort 1815-ig, sőt a VII-ikben 1878-ig tanítja! — A mennyiségtanból Budapest az V-ikben csak az elsőfokú egyenletet tanítja egy ismeretlennel, a VlII-ikban pedig a gömböt tanítja, melylyel a VII-ikben