Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5
Török Gyula, Trsztyenszky Ferencz pedig az általa szerkesztett «Evang. egyház és iskola» czímű lapot ez idén ingyenesen juttatta a levéltárnak, valamint hogy Luther műveinek kiadója Knaake szives volt több, általa kiadott reformatori könyvekkel kedveskedni. Az egyetemes gyűlés meleg érdeklődéssel veszi tudomásúl az egyetemes levéltárnoknak ügybuzgóságáról tanúskodó jelentését. 21. (H.) Ezzel kapcsolatban jelenti Czékus István püspök úr, hogy sikerülvén néhai nagynevű elődjének, Szontagh Sámuel superintendensnek olajfestésű arczképét megszereznie, azt az egyetemes levéltárnak adományozza. A becses adomány köszönettel fogadtatván, a többi arczképek közé elhelyeztetni rendeltetik. 22. (Sch.) A mult évi jegyzőkönyv 25. pontjánál olvastatott az egyetemes tanügyi bizottságnak az eperjesi főgymnasium, a tiszai egyházkerület beleegyezése mellett, az állammal megkötött szerződéséről való véleményes jelentése. Az egyetemes gyűlés, tekintettel arra, hogy föntemlített szerződés értelmében az intézet felekezeti jellege a jövőre is érintetlenül érvényben marad s benne az 1883. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 10-ik és az 1884-ik évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 14-ik pontjában foglalt föltételek megtartatnak, az eperjesi kollégium pártfogósága által az állammal kötött szerződést a maga részéről is jóváhagyja. 23. (Sch.) A mult évi jegyzőkönyv ugyanazon pontjára vonatkozólag olvastatott a tanügyi bizottságnak az 1886/7-ik iskolai évről szóló következendő jelentése: Az egyetemes tanügyi bizottság a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 11-ik pontja értelmében az 1886-ik év deczember 29-én tartott teljes ülésében szervezkedett s megválasztotta két szakosztályát. Az azóta tartott 12 ülésen elintézte mindazon hatáskörébe tartozó ügyeket, melyeket részint az egyetemes gyűlés utasított hozzá, részint melyeket az egyes tanintézetek terjesztettek eléje. így elkészítette véleményét a békés-csabai algymnasium alapítólevelének jogi természetét illetőleg és a tiszai kerület által az egyetemes gyűlés elé terjesztett középiskolai rendtartáshoz, mely véleményeket külön-külön az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének illető pontjai mellett fog beterjeszteni. Megbiráltatta azon tankönyveket, melyeket evang. szerzők ajánlás czéljából a tanügyi bizottsághoz küldtek be. A bírálók véleményének alapján dr. Török József «Magyarország története, a középiskolák alsó osztályai és polgári iskolák számára» czímű tankönyvét ajánlhatónak nem tartja. — Az Ebenspanger János által hazai viszonyainkhoz alkalmazott Haestersféle német Abéczé és Olvasókönyveket csak azon esetben tarthatná ajánlhatóknak, ha szerző protestáns egyházunk szellemének megfelelő olvasmányokkal is ellátná. Az egyetemes tanügyi bizottság bekérte a középiskolák igazgatóitól a jelenben használt tankönyvek jegyzékét. A beküldött könyvjegyzékekből kitűnik, hogy a használt tankönyvek legnagyobb részben olyanok, melyeket a közoktatási kormány jóváhagyott, kisebb részben pedig olyanok, melyeket protestáns tanférfiak irtak. Általában véve egyházi vagy nemzetiségi szempontból a használt tankönyvek ellen kifogás nem tehető. Egyébiránt ajánlja az egyetemes tanügyi bizottság, hogy a magyar nyelv és irodalomra, valamint a történelemre, s a mennyire lehetséges a többi tantárgyakra nézve is, gymnasiumainkban protestáns szerzők által irt tankönyvek használtassanak. Az egyetemes tanügyi bizottság föladatának fogja tekinteni, hogy a jövő egyetemes gyűlésig a különböző tanszakokra nézve kiszemelje azon protestáns szerzők által irt tankönyveket, melyeket az egyetemes gyűlés által középiskoláinknak az oktatás czéljára egyetemes gyűlésileg ajánlani lehetne. Az egyetemes tanügyi bizottság átvizsgálta a magánvizsgálatokról az egyes tanintézetek igazgatóitól beküldött jegyzőkönyveket és azok mellékleteit, s meggyőződött arról, hogy ezen magánvizsgálatok mindenütt szabályszerűen tartattak meg. A magánvizsgálatokra vonatkozólag tárgyalta a bizottság az iglói főgymnasium tanári testületének abbeli kérelmét, hogy az egyetemes tanügyi bizottság a magántanulók vizsgálatait illetőleg egy utasítást készítsen, különösen pedig ezen testület azon kérelmét, mely szerint utasítást kért arra nézve, hogy hány tárgyra terjedjen ki az Írásbeli vizsgálat, s mennyi idő engedtessék az Írásbeli dolgozatok elkészítésére? A tanügyi bizottság ezen alkalomból azon határozatot hozta, hogy a szóbeli magánvizsgálatnak minden köteles tantárgyra ki kell terjednie, az írásbeli magánvizsgálatot illetőleg azonban az egyetemes tanügyi bizottság elegendőnek találja, ha az csak a latin és magyar nyelvre s a mennyiségtanra terjed ki, de ezen tárgyakból tüzetes és szigorú
