Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13

országgyűléshez feliratot, hogy az 1877. XX. t.-cz. 230. §-a értelmében kiadandó keresztlevelek díjmentessége novelláris törvény által megszüntettessék. Ámbár az egyetemes gvülés belátja a dunántúli egyházkerület indítvánvának jogosultságát, mindazonáltal, miután ez ügyben már tett és sürgetett felterjesztései eredményhez nem vezettek, nem tartja czélszerűnek újra felterjesztést tenni. 38 (V.) Ugyanazon jegyzőkönyv 37. pontjánál, azon sérelmes ügyre vonatkozólag, hogy a kath. ünnepek alkalmával tartatni szokott körmenetekben az evang. vallású katonák is kirendeltetnek, olvastatott a sérelmi bizottság jegyzőkönyvének utolsó pontja, melv szerint a bizottság — egyes tagjaitól azon értesülést nyervén, hogy olv esetekben, midőn a katonaság nem a rend fentartására, hanem szorosabb értelemben vett kath. felekezeti jellegű egyházi szertartásokban való részvételre rendeltetik ki, a más vallású katonák rendszerint megkérdeztetnek, hogy ily szertartásoknál részt venni hajlandók-e s hogy akaratuk ellenére ki nem rendeltetnek, — ezen a kormányhoz különben is már felterjesztett ügyben újabb feliratot intézni nem tartja szükségesnek, felhívja azonban a püspök urakat, hogy a mennyiben újabb hasonló sérelmes esetekről szereznének tudomást, azokról az egyetemes felügyelőt értesítsék. Az 1879. évi egyetemes gyűlés 12. sz. határozatával alakított bizottság ezen határozata tudomásúl vétetik. 39. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 40-ik pontjánál olvastatott a tanügyi bizottságnak a nyíregyházi gymnasium kérvénvére vonatkozó, a jelen jegvzőkönvv 7—ik pontja szerinti kiküldetés folytán beadott jelentése, melyben tekintettel arra, hogy a kérvényező gymnasium nem akarja a segélyt oly mértékben igénybe venni, hogy ez által az egyetemes gyülésileg megállapított sarkalatos elvekkel ellenkezésbe jönne, a segélyezésre nézve kötött szerződés helybenhagyását véleményezi. A bizottság véleménye elfogadtatván, megengedtetik, hogy a nyíregyházi gymnasium az államsegélyt a kérvényében előadott mértékben igénybe vegye s az erre vonatkozó szerződés helybenhagvatik. A bizottsági jelentés mellett bemutatott szerződés s többi iratok pedig a tiszai kerület püspökének kiadandók. 40. (Gy.) U. a. jegyzőkönyv ugyanazon pontjánál bemutattatik a békés-csabai algymnasium részéről, az alapítvány jogi természetének kimutatása végett, az iskolai alapítólevél hiteles másolata. Átvizsgálás és véleményes jelentéstétel végett kiadatik a tanügyi bizottságnak. 41. (Sch.) Ugyanazon jegyzőkönyv 42-ik pontjánál, mely a magyar agenda ügyére vonatkozik, jelenti a szezkesztő bizottság elnöke, Karsay Sándor dunántúli püspök, miszerint az agenda szerkesztése folyamatban van annyiban, a mennyiben a begyűlt dolgozatokat legközelebb püspök-társaival megbirálás végett fogja közölni s azután sajtó alá bocsátani. Örvendetes tudomásúl szolgál. 42. (H.) Ugyanazon jegyzőkönyv 43. pontjánál, mely szerint a tanügyi bizottság azzal bízatott meg, készítene javaslatot a községi, állami és idegen felekezetű tanintézetekbe járó növendékek vallásoktatásának rendezése és felügyelete tárgyában, a nevezett bizottság beterjeszti ezen javaslatot a következőkben: a mi a kérdéses vallásoktatásra vonatkozó tantervet illeti, ilyennek részletes készítése feleslegesnek tűnik fel, egyrészt azért, mert a középés népiskolák vallásoktatásának tanterve részint egyetemes gyülésileg, részint egyházkerületi rendelkezések szerint már meg van állapítva s így a nem felekezetünkbeli közép- és népiskolákban is, a mennyire lehetséges, ezen tantervet kell valósítani; másrészt azért, mert a tanterv kivitelére vonatkozó szabályokat nem lehetséges meghatározni, mert az teljesen a helyi viszonyoktól függ. A mi a felügyeletet illeti, a bizottság azt hiszi, hogy az első sorban a lelkészt és az iskolai széket illeti. A felsőbb felügyeletet kezelje a népiskolai tanulóknál, még oly helyeken is, hol egyházközség nincs, az esperesség a mag^ körlelkésze, a felsőbb tanintézetek növendékeinél pedig valamely kiküldött szakférfia által, ki az esperességnek erről évenkint jelentést tegyen. Az esperességek pedig tegyenek erről évenkint jelentést a kerületnek. Végre a vallásoktatók kellő díjazását illetőleg a bizottság más forrást kijelölni nem tud, mint azt, hogy azokat díjazzák vagy magok a községek, a hová tartoznak, vagy