Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13

az esperességek és az illető kerületek, vagy végre a jobbmódú városokban ezeknek törvényhatóságai, mint ez Budapesten is történik. Az egyetemes gyűlés jóváhagyta a tanügyi bizottságnak nézetét, illetőleg javaslatát úgv a tantervre, valamint a felügyeletre nézve: ami pedig a vallásoktatók díjazását illeti, azt a maga részéről is újólag az illető egyházak, esperességek és kerületek áldozatkészségébe ajánlja, addig is, míg sikerül az egyetemes alapot létesítenünk, mely ezen oknál fogva ez alkalommal is a hitsorsösok meleg pártfogásába ajánltatik. 48. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 44-ik pontjánál, mely szerint ismételten tudomásúl vétetvén, hogy az anyakönyvek magyarul vitelének kötelező volta három kerületben életbelépett, a bányakerületnek, a negyedik kerületre való kiterjesztése tárgyában tett javaslata s a dunáninneni kerület felügyelőjének a consistoriális eljárás módosítására vonatkozólag előterjesztett indítványa, nyilatkozat végett a kerületekkel közöltettek: a dunántúli kerület oda nyilatkozott, hogy összes hazai gyülekezeteinkben az anyakönyveket kötelezőleg magyar nyelven kivánja vezettetni s elfogadja a dunáninneni kerület felügyelőjének indítványát; a bányai kerület egyik küldötte pedig a következő határozati javaslatot terjesztette elő: «tekintettel arra, hogy az anyakönyvek vezetésénél az ország némely részeiben különféle nyelvek használtatnak; tekintettel arra, hogy e tény maga az állam nyelvének hivatalos jellegét, gyakran vitássá és kérdésessé teszi ; végre tekintettel arra, hogy az anyakönyvi kivonatok hivatalos érvényű, jelentékeny közokmányokat képeznek: kerestessék meg a kormány, hogy az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén való szerkesztéséről törvényhozás utján intézkedjék.» Hosszabb vita keletkezett erre, melynek folyamán a dunáninneni kerület némely követei részéről az egyetemes gyűlés e kérdésbeli illetékessége ellen emelt kétely, a törvényre s a gyakorlat útján kifejlett joghatóságra való hivatkozással, visszautasíttatván, a dunántúli, tiszai és bányai kerület részéről történt nyilatkozatokban pedig kijelentetvén, hogy az előterjesztett határozati javaslathoz hozzájárulnak s ezen javaslat átalában az egybegyűltek közhelyeslésével találkozván, határoztatott: hogy a bányai kerület egyik küldötte által előterjesztett fennebb egész szövegében olvasható határozati javaslat elfogadtatik. 44. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 45-ik pontjánál, az egyetemes lelkészvizsgáló bizottság a legközelebbi rendes egyetemes közgyűlésen való új megalakításig terjedő időre, következőleg alakíttatott meg : Ezen egyetemes bizottság dunántúli kerületi osztályának tagjai, világiak: Bognár Géza és dr. Schreiner Károly; egyháziak: Zongor Endre és Gyurácz Ferencz; tanárok: Müllner Mátyás és Poszvék Sándor; dunáninnení kerületi osztályának tagjai, világiak: dr. Samarjay Károly és Dohnányi Lajos; egyháziak: Ritter Károly és Baltik Frigyes ; tanárok: Trsztyánszky Ferencz és Csecsetka Sámuel; bányai kerületi osztályának tagjai, világiak: Zsilinszky Mihály és Haviár Dániel; egyháziak: Haan Lajos és Áchim Ádám; tanárok: Benka Gyula és Tatay István; tiszai kerületi osztályának tagjai, világiak: Brósz Jónát és Schmidt Gyula; egyháziak: Stehlo János és Nóvák Mihály,'; tanárok: Hörk József és Szlávik Mátyás. 45. (V.) Ezen jegyzőkönyv 11-ik pontjában foglalt határozat folytán, a kerületek előterjesztvén a tanügyi bizoítság tagjaira vonatkozó javaslataikat, a tanügyi bizottság következőleg alakíttatott meg: elnöke: Hunfalvy Pál; alelnöke: Dr. Győry Elek; jegyzője: Batizfalvy István; — tagjai: Bachát Dániel, Böhm Károly, Breznyik János, Doleschall Sándor, Fabiny Gyula, Falvay Antal, Horváth Sándor, Hunfalvy János, Jeszenszky Danó, dr. Králik Lajos, Láng Adolf, dr. Lehr Albert, dr. Matuska Péter, Ostffy Pál, Péterffy Sándor, b. Prónay Gábor, Schmidt Gvula, Schranz János, Szedenics János és dr. Vetsey István.