Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1885. szeptember 30

9 — 13. A tanügyet átalában érdeklő ügyek, valamint az évi jelentés, mindenkor a bizottság teljes ülésében tárgyalandók, úgyszintén azon ügyek, melyeket a szakosztály a teljes ülés elé utal, vagy melynél a teljes ülés a szakosztályt csak véleményadásra szólítja fel. 14. A szakosztály elé tartozó ügyek, a körülményekhez képest, teljes ülésben is tárgyalhatók. 15. Az évi jelentés tervének elkészítése s a statisztikai adatok gyűjtése s feldolgozása a bizottsági jegyző feladata. 16. Ha a bizottsági jegyző állása megüresedik, jegyzőt a legközelebbi egyetemes gyűlésig, az elnök helyettesít. 17. A statisztikai adatok, eljárásához szükséges felvilágosítások és felebbezések tekintetében, valamint a vizsgálatokat tárgyazó intézkedésekre nézve, a bizottság közvetlenül érintkezik ; egyebekben előterjesztéseit, kérelmeit az egyetemes felügyelőhöz intézi. Ezen javaslat tárgyalás és nyilatkozat végett a kerületekkel közöltetik. 10. (V.) U. a. jkv. 18. pontjánál jelenti az egyetemes felügyelő, hogy a párbér-sérelmek tárgyában az ev. ref. hitv. testvérekkel együttesen még 1884. évben felterjesztett sürgető feliratra mostanig sem érkezett válasz. Tudomásul vétetik. 11. (V.) U. a. jkv. 19-ik pontjánál, mely alatt a vallás- és közoktatási miniszternek az elkeresztelési sérelmek megszüntetése tárgyában 24.727/884. sz. a. kelt leirata és intézvénye örvendetes tudomásul vétetett, a püspökök azt jelentik, hogy az elkeresztelési sérelmek, daczára a miniszteri intézkedésnek, most is nagy számmal fordulnak elő s hogy különösen a kath. lelkészek a protestáns egyházhoz tartozó gyermekek megkeresztelésére vonatkozó adatoknak az illetékes prot. lelkészhez való áttételét következetesen elmulasztják, sőt felhivatván, meg is tagadják ; hogy ők a tudomásukra jutott egyes eseteket felterjeszték orvoslás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, de felterjesztéseik, a bányai kerületi püspök két esetét kivéve, válaszra sem méltattattak. Miután ezen jelentésekből kitűnik, hogy a fentemlített miniszteri intézvénynek nem volt meg kellő eredménye s hogy a püspökök a minisztertől orvoslást nem nyertek : az egyetemes gyűlés elhatározza, hogy a püspökök által kért orvoslás a vallás- és közoktatásügyi miniszternél kérvényileg szorgalmaztassék, és a kérvény benyújtására egyetemes felügyelőt kéri fel. 12. (V.) U. a. jkv. 21. pontjánál olvastatott a theol. akadémia nagybizottságának 1885. szept. 28-án tartott gyűléséről felvett jegyzőkönyv, mely szerint : A lefolyt 1884/5. tanévben volt az akadémián 64 hallgató. A hallgatók közt 2223 frt 10 kr. ösztöndíj osztatott ki. A könyvtár állott az év végével 704 műből 928 kötetben és 101 füzetben. Az új-testamentomi exegeticumok és a latin nyelv előadásában kisegítő magántanárkép ideiglenesen Böhm János dunáninneni püspöki segédlelkész alkalmaztatott. Elhatároztatott egy 1885/6-iki évkönyvnek kiadása, mely az akadémia történetét érintő adatokat is magában foglalja. A vallás- és közoktatási miniszter azon felliivása, hogy az akadémián a gazdaságtan úgy elméletileg, mint gyakorlatilag taníttassék, ez idő szerint, az akadémia anyagi viszonyai miatt, teljesíthető nem volt. Az akadémia összes bevétele a lefolyt 1884/5. tanévben volt 13,146 frt. 76 kr; összes kiadása volt 9134 frt. 11 kr. úgy, hogy a pénztári maradvány 4012 frt 65 krt tett ki. Az akadémia költségelőirányzata az 1885/6. tanévre következőkben állapíttatott meg: Szükséglet: Fedezet: 4 rendes tanár fizetése és lakbére 6000 frt egyetemes theol. alapból . 1727 frt 1 rendkívüli tanár javadalma 1000 „ Zelenay alapból 500 „ 2 magántanár fizetése .... 1200 „ kerületek évi járuléka .... 1350 „ énektanító fizetése 150 „ pozsonyi egyház „ .... 3100 „ szolga fizetése 450 „ Zsedényi alapból .... 250 „ könyvtárra 502.35 gr.Pálffy „ . . . . 800 „ fűtésre 200 frt Reischel-féle „ .... 1500 „ irodai költségekre 80 „ tandíjak 600 „ vegyesekre 474.65 failleték 150 „ irodai szükséglet jövedelme 80 „ Összesen 10057 frt Összesen 10057 frt 3