Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10
47. (V.) A dunántúli egyházkerület pártolólag felterjeszti a tolna-baranya-somogyi egyházmegye azon indítványát, hogy az egyházegyetem minden prot. elemi népiskolára nézve kötelező tankönyvek kiadását eszközölje. Az egyetemes gyiilés az indítványt, miután a helyi és nyelvi viszonyok annak elbírálásánál figyelembe veendők, — az egyházkerületekkel közleni rendelte. 48. (V.) Ugyancsak a dunántúli egyházkerület indítványozza egy egyetemes egyházstatistikai bizottság felállítását azon czélból, hogy kimondatván a szülöttek s elhaltak, áttértek és úrvacsorával éltek számára, a gyülekezetek vagyonára és adósságára, bevételei és kiadásaira stb. vonatkozó adatoknak kerületenkinti kötelező összegyűjtése, az egyetemes egyház-statistikai bizottság ezen adatokat évenkint összeállítsa és az egyetemes gyűlés jegyzőkönvvében — a belőlök vont következtetésekkel együtt —- köztudomásra hozza. Az indítvány, már költséges voltánál fogva is, mellőztetett. 49. (V.) Ugyanazon egyházkerület a supplicatiók korlátozását óhajtván, azon javaslatot terjeszti elő, hogy jövőre csak a 8 osztályú tanintézetek s ezek is csak saját kerületökben bírhassanak gyűjtési jogosultsággal. A supplicatió útján befolyó adományok szükségesek levén a tápintézetek fenntartására, a supplicatiókra nézve fenntartatik az eddigi egyetemes gyűlési határozatokon alapuló gyakorlat, mindazonáltal annak kijelentése mellett, hogy egy intézet csak egy kiküldöttet küldjön. 50. (V.) Ugyancsak a dunántúli egyházkerület jelenti, hogy a pozsonyi theol. akadémia tanárai a dunántúli egyházkerületi gyámoldának kötelékébe fel nem vétettek, miután ezen gyámolda alapszabályainak módosítása folyamatban van. Tudomásul vétetik és erről a fönnebbi 5-ik pont szerint megválasztott bizottság értesíttetik. 51. (V.) A dunántúli kerület superintendense benyújtja Bognár Endre, Gyurácz Ferencz és Horváth Sámuelnek az egyetemes gyűléshez intézett emlékiratát, melyben egy létesítendő „Luthert-ársaság" eszméje és czélja képezi a lelkes ismertetés tárgyát és melyben a fontos czélu „Luther-társaság" az egyetemes gyűlés pártfogásába ajánltatik. Az emlékirat kapcsában olvastatván egyúttal a létesítendő „Luther-társaság" alapszabályainak tervezete, határoztatott : Az egyetemes gyűlés mint az emlékiratból, mint az alapszabályok tervezetéből azon meggyőződést merítvén, hogy a létesítendő „Luther-társaság" czélja, t. i. a hitbúzgóság felébresztése, egyházunk intézményei iránt az érdeklődés felkeltése, az igaz evangyelmi prot. szellemnek vallás-erkölcsi olvasmányok általi emelése — egyházunk világosság után törekvő szellemének megfelel és ép ezért megvalósításra méltó, — a „Luther-társaság" eszméjét és czélját a r.£ összes egyháztagok buzgó pártfogásába, a legmelegebben ajánlja, és az eszme megvalósítására irányuló törekvések hathatós támogatására a superintendenseket felkéri. 52. (V.) A tiszai egyház-kerület azon indítványt terjeszti be, hogy — miután a f. évben tartott kerületi gyűlésen a kerületbeli összes lelkészeket utasította az iráni, hogy a jövő 1884. év első napjától kezdve az anyakönyveket kivétel nélkül magyar nyelven vezessék, — ezen kötelezettség az egyetemes gyiilés által az összes hazai egyházakra kiterjesztessék. Az indítvány nyilatkozat végett az egyházkerületeknek kiadatik. 53. (Sch.) Ugyancsak a tiszai kerület a következő indítványt tévén, miszerint az egyetemes )egyzőkönyv, a német és tót jegyzőkönyvek végleges elhagyásával, egyedül magyar nyelven vezettessék, nyomattassék és küldessék meg az egyházaknak, mely indítvány a dunántúli és bányai kerületek által is pótoltatván ; az egyetemes gyűlés örvendetes tudomásúl veszi, miszerint nevezett három egyházkerület saját körében a jegyzőkönyv németre és tótra való fordítását ezentúl nem kívánja, a dunáninneni kerület erre vonatkozó nyilatkozatát pddig a jövő egyetemes gyűlésig elvárja. 54. A dunáninneni egyházkerület részéről előterjesztetik, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter f. évi 1863. szám alatt kelt rendeletében felhozatván, hogy a dispensatiók iránti
