Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10
— 26 — rendelete folytán egyesített ösztöndíj-alapítvány Halléban igényli az egyetemes gyűlés intézkedését — Ezen ösztöndíjak ugyanis a mult században magyarországi itjak részére alapíttattak és — daczára annak, hogy a mult században Magyarország (Huugaria, Pannónia) alatt csak a jelenlegi négy egyházkerületet lehet érteni, s legkevésbé sem Erdélyt, daczára annak, hogy minden alapítvány az alapítványozó intentiója szerint magyarázandó, 1848, illetve 1867 óta, t. i. Erdély Mágyar országgal egyesíttetett, ezen ösztöndíjak erdélyi szászoknak is kiadatnak. Az egyetemes gyűlés a bizottságnak alapos munkálatáért köszönetet mond s elhatározza, hogy a hallei egyetem rectori hivatala mint a Kassai-Lubinyi-Temlinféle ösztöndíjak felett rendelkező hatóság — vonatkozással az alapítványlevelek áttanulmányozásából nyert nyomós adatokra — az ösztöndíjaknak szorosan az alapítványlevelek értelmében leendő adományozása végett kerestessék meg ujabban és felkéri erre elnöklő egyetemes felügyelőt. 43. (Gry-) Ugyanazon jkv. 37-ik pontjánál előterjeszti az egyetemes felügyelő, a zólyomi esperességnek hozzá érkezett azon indítványát, hogy rendeztessék Budapesten Luther ünnepély. Tudomásul vétetik, azzal, hogy Luther Márton születése négyszázados emléke megünneplése iránt, az egyetemes gyűlés mult évi jegyzőkönyve 37-ik pontja szerint már határozott. 44. (V.) Ugyanazon jkv. 38-ik pontja, mely szerint az elnökség megbízatott, hogy dr. Vandrák András eperjesi tanár urnák ötven éves működési jubileumán az egyetem képviseltetésére nézve intézkedjék : egyetemes felügyelő jelenté, hogy ő ezen megbízatásnak eleget tett. Ezen szóbeli jelentés kapcsában beterjesztetett Haan Lajos egyetemes egyházi főjegyzőnek a nyert kiküldetésre vonatkozó jelentése, mely szerint az ünnepeltet az egyetem nevében üdvözölte. Ezen jelentés helyeslőleg tudomásul vétetik. 45. (V.) A dunántúli egyházkerület egy „Magyar Agenda" szerkesztését indítványozván, — a „Magyar Agenda" szerkesztésére vonatkozó előmunkálatok megtételére dr. Geduly Lajos dunáninneni egyházkerületi superintendens elnöklete alatt a superintendensek kéretnek fel. 46. (V.) Olvastatott a soproni ág. hitv. gyülekezet egyházi választmányának 1883. aug. 18. Karsay Sándor superintendenshez intézett és ez utóbbi által felterjesztett beadványa az iránt, hogy — miután a felekezet nélküli középiskolákban s különösen a soproni állami főreáltanodában, az új középiskolai törvény alapján megállapított ministeri tanterv szerint a vallásoktatás osztályonkint s hetenkint 2—2 órában van megállapítva; miután a vallás órák ily tetemes szaporítása a gyülekezeti lelkészek oly túlterheltetésével járna, mely őket egyéb hivatalos teendőik teljesítésében is akadályozná; miután a felekezet nélküli intézeteken, a vallásoktatásról gondoskodni, nem az egyes gyülekezetek kötelezvék, mert ezen intézetek országosak és mert az egyházi hatóság alatt, melynek ezen gondoskodás az idézett törvény 9. §-a értelmében kötelességévé tétetik, csak az egyház egyeteme vagy az egyházkerületek érthetők, — ezeknélfogva a vallásoktatásnak, valamint a külön hitoktatók alkalmazásával járó és az egyes gyülekezeteket nem terhelhető költségek fedezésének kérdése az egyetemes gyűlés által oldassék meg. Ugyanezen tárgyra vonatkozólag a bányai egyházkerület részéről azon indítvány tétetett : intéztessék a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjesztés az iránt, hogy — miután a középiskolai törvény alapján a felekezet nélküli intézeteken is a vallásórák száma felemeltetett ; miután a hitoktató fizetése tanintézeti kiadást képez s a dolog természetésénél fogva csak az intézet fenntartóját terhelheti — az állami felekezetnélküli középiskolákban működő hitoktatók az állampénztárból nyerjék fizetésöket. Az egyetemes gyűlés ezen kérdésnek tanulmányozását a fönnebbi 5-ik pont szerint megválasztott bizottságra bizza, azzal, hogy mint a vallásoktatás szellemi részének biztosítása, mint a vallásoktatással egybekötött anyagi terhek viselése szempontjából javaslatot tegyen.
