Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1879. szeptember 11

— 14 tettek a beterjesztett 1- 479 sz. nyugták szerint 872 frt 27 krt, a dunáninneni egyházakéi 180 frt 52 krt, a dunántúliakéi 148 frt 31 krt, a tiszai kerületekéi 390 frt 45 krt. Ezen összegeknek fejéhen 21 évi 5/ioo kamattal együtt kapott : a bányai kerület 1884 frt 57 krt a dunáninneni . 367 „ 78 „ a dunántuli 319 „ 31 „ a tiszai 824 „ 91 „ a mi tesz 3396 frt 57 krt van a bányai kerületnél . 1383 frt 57 kr. a dunáninneni kerületnél 367 „ 78 „ az egyházi egyetemnél 1645 „ 22 „ Összesen 3396 frt 57 kr. Ezenkívül a dunamelléki helvét hitv. egyházkerület által beterjesztett nyugták szerint magánosak által alapitványoztatott és befizettetett 540 frt 63 kr., mely összeget a nevezett helvét hitv. egyházkerület azonnal kész lefizetni, ha az illető adakozók vagy azoknak örökösei megkérdeztetésük után kinyilatkoztatják, hogy adományaikat az ágostai hitv. ev. theologai intézeti alap javára átengedik. Végül megemlíti még a bizottság, hogy az aláírási ivek fejezetében azon hátrányos pont foglaltatik, mely szerint az aláirt összegeket az aláírók csak akkor tartoznak megfizetni, ha a közös protestáns theologiai intézet javára 250,000 frt lesz alaptőkéül aláírva, és ha annak életbe léptetéséhez a legfelsőbb kir. engedély megadatik, s hogy az aláírási iveken sok, nagyobb összegű aláírások fordulnak elő, melyek azonban az imént emiitett pont tartalmánál fogva be nem fizettettek. A felolvasott jelentés és äz ahoz kapcsolt jkönyv tudomásul vétetvén, azok az egyetemes levéltárba eltétetni határoztattak ; mennyiben a bányai és dunáninneni egyházkerületek a részőkre átadott összeget eddig az egyetemes pénztárba be nem szolgáltatták volna, erre nézve a mult évi határozat megujittatik ; végiil pedig, ami az egyesek által befizetett alapitványi összegeket illeti, miután annyi év óta az alapitványozókat, illetőleg azoknak örököseit felkutatni, s azoknak nyilatkozatait beszerezni csaknem a lehetetlenséggel határos, s miután egyáltalában is azon jogalap, mely szerint az ágostai hitv. egyház a hívei által befizetett összegeket magának kiadatni kéri, sokkal erősebb, mint az, mely szerint azokat a helvét hitv. testvéregyház visszatartani kívánja, fölkéretik az egyetemes felügyelő, hogy hivatkozva a testvéregyház méltányossági érzetére, barátságosan szólítsa fel azt a fentnevezett alapitványi tőkéknek és azok kamatjainak visszaadására. 15. (H.) Ugyanazon jkönyv 6. pontjára jelentetett, hogy a tiszai kerületben megvizsgáltattak és tanári oklevelet nyertek : Bancsó Antal a hittani intézetnél a rendszeres theologia és az uj szövetségi szentírás magyarázata előadására, Roth Márton a gymnasium felső osztályaiban a német nyelv és irodalom ; Csok György az algymnasiumban a mennyiségtan tanítására, Oravecz Mihály rozsnyói és Honéczy Géza miskolczi tanároknak, indokolt kérelmökre a rendes tanári vizsga letételére egy évi elhalasztás engedtetett ; — a dunántuli kerületben Reutter János a természettan és mennyiségtanból a felgymnasiumban, az állami tanárvizsgáló bizottságtól ; Veres József a magyar irodalomból a felsőbb, a latinból az alsóbb gymnasium osztályaiban, a pozsonyi vizsgáló bizottságtól, végre Hanifel Sándor a természetrajzból és német nyelvből az alsóbb gymnasiumi osztályokban a soproni vizsgáló bizottságtól — a bányai kerületben Osztroluezky Gyula a mathematikai, Gajdács Pál a magyar nyelv és történelem, Donner Lajos a magyar nyelv tanítására a középiskolai alsó osztályokban. Tudomásul szolgál. 16. (H.) Ugyanazon jkönyv 8. pontjánál olvastatott a tanügyi bizottság évi jelentése, a felsőbb, közép és népiskolák állásáról a legközelebb elmúlt iskolai évben, beterjesztetvén egyszersmind az erre vonatkozó statistikai táblázatok is. Ezen jelentés szerint : Az egyemes tanügyi bizottsághoz ezen év folytán 12 fotyamodás érkezett kivételes vizsgálatok, fölmentések és osztályösszevonások megengedése tárgyában, melyek szabályszerűen tárgyaltatván, 10 gymnasiumi tanuló kérelmének hely adatott, kettő ellenben elutasittatott.