Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1879. szeptember 11

— 15 — Ezen iskolai évben volt a magyarhoni ágostai hitv. ev. egyház kebelében 9 nyolczosztályu fő-, 2 hatosztályu, 1 ötosztályu, 5 négy osztályú, 1 háromosztályú gymnasium s 1 négyosztályu realgymnasium, összesen 19 középiskola. Ezenkiviil 4 tanítóképző, 3 hittani intézet és 1 jogakadémia, összesen 27 közép- és felsőiskola. Ezek közül húszban a tannyelv tisztán magyar, egyben tulnyomólag magyar, kettőben a felgymnasiumban magyar, az algymnasiumban német, kettőbeu német-magyar, egyben magyar-tót, egyben a magyar tannyelv mellett segédtannyelvek a német és tót. Az összes tanintézetek épületeiben van 141 osztály, 151 tanterem, 84 gyűjtemény, könyv- és szertár, 261 tanár-, növendék- és szolgaszoba, összesen 490 szoba és helyiség. Az összes könyvtárakban van 190,402 kötet könyv, 94,937 természetrajzi darab, 6791 természettani szer, 20,865 földrajzi, régészeti és érem darab. Testgyakorló van 18. . Van továbbá az összes tanintézetekben 149 rendes, 22 segéd, 75 melléktanár, összesen 246 tanférfiu (21 el több mint tavai) kiknek évi fizetésük 162,097 frt 89 kr. Legnagyobb tanári fizetés 1450 frt, legkisebb 400 frt, átlagos évi fizetés pedig 658 frt 93 kr. A tanév elején beíratott a gymnasiumokba 4571 tanuló (38-al több mint tavai) az eperjesi jogakademiába 18, a theologiai intézetekbe 64 (3-al több mint tavai), a tanítói képezdékbe 169 (22-el több mint tavai), összesen tehát 4822 tanuló. A magántanulók 2'5°/

0 tették az összes gymnasiumi tanulóknak. Az év végén vizsgálatot tett 4289 gymnasiumi, 9 jogakadémiai, 62 theol. intézeti s 154 tanitóképezdei növendék. Érettségi vizsgára jelentkezett 300, kik közül visszalépett 9, megvizsgáltatott 291, érettnek nyilváníttatott 275, visszavettetett 16. Jogi alapvizsgát tett le kettő, papjelölt! vizsgát 12, tanítói vizsgát 50. Származásra nézve volt a tanintézetekben belföldi 4488, külföldi 26. Vallásra nézve: ágostai hitv. ev. 2294, helvét hitv. 519, r. kath. 691, g. kath. 35, keleti görög 29, zsidó 946. Ezek közül tanpénzmentes volt 431, ösztöndíjas 442. Élelmeztetett ingyen 209, olcsón a tápintézetekben 1392. Onképző-intézete volt 14, dalárdája 13, zeneegyesülete 4, tanulókat segélyző intézete 4 iskolának. Az összes tanintézeteknek jövedelme volt 275,129 frt 18 kr és 31 darab arany; kiadása 271,611 frt 5 kr. és 31 db arany. Jövedelem többlet tehát 3518 frt 13 kr. Ingatlan vagyont 12 intézet mutat ki 415,353 frt értékben, melynek évi jövedelme 14,985 frt 4 kr. Az összes tanintézeteknek tőkepénze tesz 1.016,367 frt 48 krt, évi kamatja pedig 63.124 frt 40 krt. E kimutatások azon megnyugtató tanúságot nyújtják, hogy tanintézeteink ez évben is, szellemileg és anyagilag gyarapodtak, a népesség növekedett, a tanszerek szaporodtak, a tanárok fizetése emelkedett. Éz utolsó körül kiváló érdeme van a dunántuli kerületnek, mely a soproni lyceum feletti 25 éves jubileuma alkalmából minden tanárnak évi fizetését 1100 ftra emelte, tanári és özvegyi nyugdíjintézetet állított s 30 évi szolgálat után minden tanárnak egész, özvegyének fél fizetési dijat biztosított. Ugyanezen kerületben csupán csak a soproni tanitóképezdére 10 év alatt a kerületből 22,733 frt kegyadomány folyt be. A szarvasi főiskolában Osztroluczky Géza ur, tanára Korén István félszázados tanári jubileuma alkalmából dalegyleti jutalmakra 50 frtot adományozott. A tanintézetek, csekély kivétellel a megállapitott tantervhez alkalmazkodtak. A magyar nyelv tanítására kellő gond fordíttatott. Az értesítők több jeles értekezéseket nyújtottak, ilyenek péld. Vandrák Andrásé „az aesthetikai világ lényegéről s culturalis fontosságáról" és Harmath Károlyé, mely a pozsonyi lyceum kézirat-gyűjteményét ismerteti. Végül megemlíti a bizottság, hogy a vallás és közokt. ministerium legközelebb egy uj gymnasiumi tantervet készített, melyet az állami tanintézetekben állandóvá tenni szándékozik. Ebből kiindulva időszerűnek látná, lia 1869. évben készült tantervünk a sok tekintetben változott tanügyi viszonyokhoz képest módosittatik, a ministeri tantervhez, amennyiben czélszerü volna,; hozzá alkalmaztatnék. Ami a népiskolai viszonyokat illeti, ezeket a bizottság 3 táblázatban terjeszti be. E táblázatok szerint volt a magyarhoni ágostai hitv. evang. egyház egyetemben 829,162 lélek után tanköteles fiu 73,644, leány 70,666, összesen 144,310, még pedig 6—12 éves fiu 52,970, leány 51,043 és 12—15 éves fiu 20,674, leány 19,623. A tankötelesek közül elemi iskolákba járt fiu 49,410, leány 47,586, összesen 96,996, ismétlő iskolákba 10,234 fiu, 9703 leány, összesen 19,937 ; felső nép- vagy polgári iskolába 650 fiu, 702 leány, összesen 1352, magánintézetbe 487 fiu, 661 leány, összesen 1148, közép-tanodába 1426 fiu, 43 leány, összesen 1469. Járt tehát iskolába 62,206 fiu, 58,695 leány, összesen 120,901 gyermek. Iskolába nem járt 11,438 fiu, 11,971 leány, összesen 23,409 tanköteles gyermek. Kerületek szerint járt iskolába a dunántuli kerületben 88-5%, a tiszaiban 86'l°/

0, a bányaiban 82*3°/

0 és a dunáninneniben 78"4°/

0. Általában az iskoláztatás sokkal kedvezőbb arányt mutat, mint a mult évben. Sőt, ha ezen adatokat az állam által kiadott népiskolai kimutatásokkal egybehasonlitjuk, kitűnik, hogy ágostai hitv. ev. egyházunk iskoláztatása jelenleg a hazában első helyen áll. Az elemi iskolás 96,996 gyermek közül járt télen-nyáron 81,464, csak télen 15,532. 4*