Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1871. október 4

— 14 — időközökben négyszer ir osztályzatot, még pedig az első, második és harmadik negyedévit azonnal a bizonyitványba, a negyedik negyedévit azonban csak egy külön jegyzékbe. 16. §. A tanév utolsó hónapjában megtartatnak a szigorlatok, minden tantárgyból külön, mely szigorlatoknál a tantárgyat tanitó tanár vizsgál és egy másik tanár elnököl, illetőleg jegyzi az osztályokat. Kivánatos, hogy az elnöklő tanároknak az illető tantárgy szakjuk legyen. A vizsgák ellenőrzése a pártfogóság és igazgatóság részéről történjék. 17. §. A tanár által a külön jegyzékbe irt negyedik (1. 16. §.) és az elnök által a szigorlatokon irt osztályzatokból, összevonás által megalapitják a szigorlat befejezése után azonnal a tanár és elnök a végleges osztályzatot. Ha a két tanár valamely tanuló osztályzata iránt nem tud megegyezni, a tári értekezlet határoz az illető osztályzat felett. 18. §. A szülők tudósitása czéljából szolgál az ide mellékelt bizony itvány, mely minden tanulónak 50 krajczárért adassék, Ezen bizonyítványt negyedévenkint látomoztasssa a tanuló apja vagy annak helyettese által. 19. §. A tanárok működése és a tanulók haladásáról az iskolai felügyelőség bármely időben meggyőződést szerezhet magának. A tervezet 15. §-a lesz a 20. §-ik, a 16-ik a 21-ik és igy tovább a C. szakasz végéig. A tervezet 16. §-a második része helyett e szavaktól : „Egy secunda vagy stb. e következő ajánltatik : A kinek osztályzata kevesebb mint két secunda vagy kevesebb mint négy e x u 1 t i m i s, folyamodvány mellett még javitó vizsgára bocsátható, még pedi a nyári szünet utolsó hetében intézeti czélra forditandó mérsékelt dij mellett. Ha j a v i t átbocsátható, ha nem, az egész osztályt ismételni köteles. A tervezet 20-ik §-ának következő módosítása kívánatos : Több osztályból egyszerre magánvizsgát tenni nem lehet. E szabály alól kivétel csak olyanokra nézve és oly uton engedtetik meg, a kikre nézve és a mely uton az 1865-iki egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 21-iki czikke határoz. D. A tanulók előmenetelének megbírálásáról. A 23. §-ban ajánlott „feddheti en" erkölcsi fokozat helyett „j ó" lenne teendő. A 27. §-ban az illető tanároktól szavak után beszúrandó : illetőleg a tanári tanácskozmány jegyzőjétől. A 30. §. végéhez teendő : A másodlat kiadatása, a superintendentia utján a kormánynak jelentendő fel. F. Az érettségi vizsgákról. 40. §. Érettségi vizsgadíjul 5 frt helyed 6 forint teendő, s ugyanezen §-ban kitűnő ifjakat helyett : „jó i g y e k e z e t ű és szép magaviseletű ifjakat" álljon. 41. §-ban s az új dijt is befizetni szavak helyett álljon : „úgy az összes, mint a csak egy vagy néhány tárgyból bukottak, az összes vizsgálati dijat tartoznak befizetir. B) Iskolai törvények mintája helyett a szarvasi főiskola törvényei fogadtattak el és ajánltatnak, mert minden tekintetben rendszeresebbek, kimerítőbbek és mégis rövidebbek s nemcsak a fel-, hanem az egész gymnasiumra tekintettel szerkesztvék. Fegyelmi törvények gymnásiumi tanulók számára. A) Általánosabb törvény. Megváratik az intézet minden növendékétől, hogy : 1. tanodán kivül és belül, nyilván és otthon, ép, tiszta erkölcs, becsületes üzelem, a beszéd nemesebb szelleme és alakja, a szép tanulmá-