Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1871. október 4

— 15 — nyokban való vidor szorgalmaskodás, felsőbbjei iránti illedelem és szófogadás, társak iránti testvéries indulat által mindinkább igyekezzék egész lényében kifejezni azt az emberiséget (humanitást), mely a gymnásiumi képzés főcélja ; 2. ez emberiséget mélyitse önkedélyében valódi vallásossággá, folyton táplálva és erősitve azzal is, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon az őt illető templomi áhitatokban részt vesz, s az életben szintén hiven járja az ösvényt, amelyen Istennek s jó embereknek tetszővé alakulhatni, melyet is hogy el ne tévesszen, 3. kövesse az irányfonalat, mely számára az istenigében, a lélekismeretben és a tanárok intő szavában adva van. B) Részletesb törvények. I. l.Agymnásiumi tanuló lehet nyilvános vagy magán növendék, de rendkivüli hallgató nem. — 2. Minden akár nyilvános akár magán növendék különbség nélkül, tartozik bizonyos intézetnél, még pedig egyszerre csak egynél s épen csak azon osztályba, mely ránézve a legutóbbi tanévről nyert bizonyitványa szerint következik, bekeblezve lenni, s magára minden tantárgyat, gyakorlatot, vizsgát és fegyelmi törvényt válogatás nélkül kötelezőnek ösmerni, melyeket az illető tanodai felsőbbség elé irt. Magán növendékek számára semmi kivételes vizsgái vagy áthelyzési kedvezmények nem nyújtatnak. — 3. Minden tanév elején minden uj vagy korábbi növendék elébb az igazgatónál, s legott az őt illető osztály tanáránál személyesen jelentkezve beirandó. — 4. A beiratással egyidejűleg az évi tanszerjárulék és az első félévi tandij, s 5 hónappal azután a Il-ik félévi tandij lerovandó. — 5. A tanév folyama szept. elsejétől junius végéig tiz-tiz hónapra terjed, s azt engedély vagy helyes igazolás alapja nélkül sem elején, sem közben, sem végül megrövidíteni nem szabad. — 6. Karácsonyi, húsvéti s egyéb a tanév folytában netán kivétleg hirdetendő szünnapok megtoldása az illetőkre jellemmegrovatást s körülmény szerint 1-től 24 óráig terjedhető különelcsukatást vonhat, óránkint tiz-tiz krajcárnyi díjjal a hivatalszolga javára. II. 1. Tanóramulasztások csak oly esetekben nézhetők el, ha az osztálytanárnak vagy igazgatónak kielégítő mentség hozatik lel, és pedig valamikor csak lehető, mulasztás előtt. A ki igazolatlanul annyi órát mulaszt, a mennyi a heti órák száma, az iskolából kilépettnek tekintetik. — 2. A tanodába a napi órák végett a megszabott időn akár innen akár túl jönni rendellenes. A reggeli tanításra a becsengetés 8, a délutánira 2 órakor történvén, ki ekkor még kivül van illető tantermén, az megkésett, ellenben ki '/a 8 vagy V

2 2 előtt jön, az idő előtt jön. — 3. Első órai kicsengetésre 5, másodikra 10 perez után jelenti a becsengetés a tanóra kezdetét. — 4. Illető tantermében kiki a helyet, mely neki a tanár által kijelelve van, tartozik elfoglalni. A felsőbb osztályokban a tanárok egyszer egész évre szóló helyválasztást engedhetnek. — 5. Sem első órák előtti gyülekezés idején, sem az órák közti szünperczekben nem szabad termen kivül vagy belül sivalkodni és zajongni, a járdát elállani, az udvaron játszani, dobálni, nyugtalankodni. — 6. A tanár beléptét megelőző perczekben a megbizott rendtartónak, a kisebb osztályokba óvóúl beállitott érettebb tanulónak, ugy a tápdában a seniornak az illető növendékek engedelmességgel tartoznak. — 7. A t an o d a épületén és felszerelésén, ugy a tanulótársak tulajdonán ejtett kártétel — vagy csufitásért az erkölcsi felelősség s emellett a kártérítési kötelezettség a tettest, vagy ha az elrejtőznék, az öszves osztályt illeti. — 8. Mocskos könyvek vagy füzetek elkoboztatnak, nem oda való tárgyak elszedetnek a közvetlenül működő tanár által. — 9. Könyvtári könyveken ejtett rongálások vagy bemocskolásokért a könyvtárnok arányos pénzbirságotvagy az egész ár megtérítését rója az illetőkre.— 10. A főiskola Ünnepélyeiben (közvizsga, hála- és gyászünnep, deprecatio, majáles,) programmszerű időben, rendben, és sorakozással kell részt venni. — 11. A testképzési gyakorlatokat illetőleg,