Az 1845-iki egyetemes gyülés által kinevezett választmánynak az egyházrendezést tárgyazó javaslata

11 12 lomból 's a' tagok szavazata által választolt és meghívott egyénekre kell bizatniok, kiket hivatalnokok nevezete alatt ismerünk. Az egyházi életben előforduló működések pedig : vagy 1) Közvetlen az egyház belső, szellemi életét illetik, azaz: a' vallás tanítása-, elevenítése-'s erősítésére rendelt munkálatok. És ezekkel foglalatoskodnak a' lelki hivatalnokok. — Vagy 2) A' külső rendet, az. anyagi segedelmek előállítását, 's az egyháznak a' köztársaság és egyéb testületekhezi viszonyait tárgyazzák. És ezekről gondoskodnak kiváltképen a' világi hivatalnokok» A' lelki munkálatok ismét kétfelé levén irányozva, a' lelki hivatalnokok is két külön osztályt képeznek; mert a) Vagy az egyház nagykorú tagjaival élveztetik a

: vallás malasztjait. Ez a' lelkészek feladata, — vagy b) Az egyház kiskorú tagjai a' felserdülő ifjúság tanítása-, nevelése- és kiképezésével foglalkoznak. Ezek az iskolatanítók. Ezen előzményekből egyenesen következik: Hogy az egyház fentartására a' hivatalnokok egyenlően szükségesek levén, egymás felett elsőbbséggel nem bírnak. Hogy az iskolatanítók is lelki hivatalnokok levén , az egyháznak gondoskodnia kell arról, mikép faluhelyeken alacson és szolgai állásba ne helyeztessenek 's hivatalokhoz illetlen foglalkozásokra ne köteleztessenek. Hogy a' felsőbb iskolák az egyház életével együtt járó intézetek, mellyeknek vezetői, az oktatók, ugy, mint a'lelkészek, valóságos hivatalnokai az egyháznak. Ezeket bevezetésül említvén meg, — munkálatunk czélját mi is ugy, mint az 1824-iki választmány, abban találjuk: 1-ör Hogy azok, mellyek szerkezetünkben lényegesek, az egyház szellemével és természetével megegyezők, 's ennél fogva czélnak megfelelők, sértetlenül hagyassanak, — annál inkább is , minthogy a' magyarhoni protestánsok létezésöket három százados viszontagságaik közt o o legnagyobbrészt szerkezetök szellemének köszönhetik. Ezen czélból 2) Hogy az ev.egyh. belszerkezetének lényeges részei fentartathassanak, — mozdítassanak el azon akadályok, mellyek e' törekvést gátolják, 's azok, mellyek a' mult idők tapasztalata szerint javítandók, javitassanak. Valamint tehát az 1824-ki választmány ugy mi is az egyháznak helybeli, esperességi, kerületi és egyetemes gyűlésből álló alkotmányát továbbá is megtartottuk. Hogy azonban ezen intézetek czéljoknak megfeleljenek, 's a' nagyobb összejövetelekkel többnyire együtt járó rendetlenség elkerültessék: 1) Tervünket a' községi gyülekezetek rendezésére is kiterjesztettük és ekkép nézetünk szerint az 1824-iki választmány munkálatát kiegészítettük: miután tapasztalás szerint a' gyülekezetek egyházi 's világi elnökeinek a' gondnok 's községi választmány (presbyterium) határozatlan állása, választási 's más szabályok hiánya voltak eddig, sok zavarok okai. Nem akartuk a' községi gyülekezetek rendezését magokra e' gyülekezetekre bizni, mert ki akartuk kerülni, nehogy ez által különféle, némelly gyülekezetben a'

&protestantismus elveinek meg sem felelő rendezés hozassék be, — elérni ellenben azt, hogy az egyes gyülekezetek az egészszel szorosabb kapcsolatba hozassanak; — mi kiváltkép azáltal eszközöltethetik, ha minden gyülekezetek elrendezése fővonásaiban ugyanaz leend. 2) A' községi gyülekezeteknél közvetlen befolyást vélünk engedtetni minden tagnak az egyházi tanácskozások- 's választásokba ; mert ezt a' szabadság elve 's a' tagok egyenlősége feltélezi ; ezen szabadság pedig csak annyiban korlátozható, a' mennyiben ezt a' jó rend okvetlen megkívánja. Ugyanazért mellőztük tervünkben a' kijelölést minden egyházi választásoknál, miután már e' kijelölés is a' szabadság korlátozása 's a' közbizodalom némieröszakoltatása. Mellőztük még a' lelkészek megválasztásánál is, mert minél fontosabb életkérdés a' lelkész választása az egyes gyülekezetekre nézve, annál kívánatosabb a' szabad 's korlátlan választás elvének szabatos alkalmazása. Mellőztük az esperesség befolyását is olly gyülekezeteknél, mellyeknek két lelkésze van, a' hol tehát a' választás vezérletére megkívántató elnökség az egyik lelkész halála után a' másikban megmarad. Hogy pedig azon szándékunk, miszerint minden gyülekezetnek szabadválasztási joga csonkítatlanul fentartassék, olly kisebb gyülekezeteknél, mellyeknek alkalmok nem volt egyházi személyeket megismerhetni, meg ne hiusuljon: gondoskodnunk kellett arról, hogy ezen gyülekezetek a' lelkészválasztásnál olly állapotba helyheztessenek, mikép szabadválasztási jogukkal saját megnyugvásukra élhessenek, melly módot a' terv 18. 19. 's 20-ik §-ban véljük feltalálhatónak, a' hol azt rendeljük, hogy minden megürült lelkészi hivatal hat hétig üresen maradjon, 's az illető esperességnek 's illetőleg kerületi püspöknek gondja legyen a' gyülekezetnek módot nyújtani, hogy a' vasárnapi szónoklatok alkalmával a' hivatalt elnyerni kivánó egyházi személyekkel megismerkedhessék. 3) A mi illeti az elnökség kérdését, vájjon azt egy, akár világi, akár egyházi, vagy pedig két, azaz egy, világi és egy egyházi személyre javalljuk-e ruháztatni, szóval, az egyes elnökséget hozzuk-e be, vagy pedig továbbá is a kettősnél maradjunk ?