Az 1845-iki egyetemes gyülés által kinevezett választmánynak az egyházrendezést tárgyazó javaslata

14 12 Meggyőződésünk az, hogy mind az elnökség fogalma, a' mennyiben a' gyűlések összehívása, a' tanácskozások vezérlete 's a' határozatok kimondása legczélszerübben egy elnök által történik, mind a'világszertei gyakorlat, bármi testület és gyűlés élén csak egy személyü elnököt kiván. Miután azonban a' kettős elnökség egyházunk históriai kifejlődésével annyira egybeforrott, hogy azt tetemes zavar nélkül kiküszöbölni nem lehetne; melly zavar főkép onnan fogna származni, hogy mind a' világi, mind az egyházi fél maga emberét fogná az elnöki székbe ültetni akarni és igy minden elnökítés azt idézné elő, mitől egyházunkat leginkább akarjuk megóvni: a' viszálkodást a' világiak és egyháziak közt: ez oknál fogva a' kettős elnökséget egyházi szerkezetünkben továbbá is megtartandónak véljük ott, a' hol szokásban van; 's ugyanazért a) Azon gyülekezeteknek, mellyek eddig a' felügyelői hivatalra alkalmas személyek hiánya miatt, csak egy elnökkel birtak, szabadságot engedünk ezen egyes elnökség melleit tovább is megmaradhatni. b) Az egyetemes gyűlésnél az egyes elnökséget megtartandónak javalljuk. Következetlenségnek tartván azonban, hogy az egyetemes gyűlés elnöke olly személy legyen, ki egyszersmind alsóbb egyházi testület elnöke, kinek elnöksége alatt tehát ugyanazon tárgyak kétszer döntetnének el : az egyetemes gyűlés elnökére nézve czélszerünek tartottuk azon megszorítást, hogy az más egyházi testület elnökségét ne viselhesse. Végre c) A' mennyiben nem lehetne tagadni, hogy a'világi és egyházi elem közti súrlódás némi magvai már a' kettős elnökségben vannak elhintve, ezen súrlódások megelőzésére 's gátlására legczélszerübbnek tartottuk a' két elnök közti viszony megállapítását. 4) Terveztünk minden egyházi elnökökhöz állandó választmányt, melly az egyházi szerkezet fokozatai szerint községig esperességi, kerületi és egyetemes gyűlési leend. Már az 1824-iki választmány alaposan bebizonyította, hogy egyházi rendszerünkben a' rendelő, végrehajtó és birói foglalkozásokat egymástól elkülönözve, külön testületekre kell bizni; ennél fogva a' rendelő hatalmat kirekesztöleg az egyetemes, kerületi és esperességi gyűlésekre, a' birói foglalatosságokat pedig 3 évekre választandó consistoriumra ollyformán kivánta bízatni, hogy ezen consistoriumok egyéb gyűlési határozatok végrehajtására is felhatalmaztassanak,többnyire az illető elnökök legyenek rendszerinti végrehajtók Mi a

1 foglalatosságok felosztását, mint magában a' helyes rendezés tiszta eszméjében létezőt, szintúgy elkerülhetlennek tartjuk,'s csak abban térünk el az 1824-ik évi választmány vélekedésétől, hogy mi a) Nem tartjuk czélirányosnak a' consistoriumokat bizonyos időszakra, hanem csak minden birói ellátást igénylő külön tárgyakra választatni, — mert igy véljük legczélirányosabban kikerülhetni, nehogy a' consistorialis ülnökök közt bizonyos elkülönzési szellem 's uralkodási vágy fejlődjék ki. d) Annál kevésbbé tartanok czélirányosnak a' consistoriumokra birói foglalatosságokon kivül még egyéb akár rendelő, akár végrehajtó foglalatosságokat bizni, mert ez a' hatalmak felosztása eszméjével egyenesen összeütköznék. Ha sikerült nekünk az 1824-iki választmány szándokát felfogni, kitűzött czélja, a'midőn a'consistoriumokat tanácskozási 's végrehajtási joggal felruházta, az volt, gondoskodni arról, hogy a' mennyiben az egyetemi, kerületi és esperességi gyűlések ritkán tartatnak, a'halasztást nem szenvedő tárgyak időközben is elintéztessenek, a' határozatok gyorsabban foganatosíttassanak és az elnöki hivatal kötelességei könnyíttetvén, ellenörségállíttassékfel, miszerint a' végrehajtó hatalom egyedül a' kiszabott korlátok közt működhessék. Véleményünk szerint sokkal biztosabban elérhető e' czél, ha az elősorolt intézkedések végett az elnökség mellé egy minden hatod évben megújítandó választmány választatik az illető egyházi testületek által. Ezen állandó választmány eszméjének elfogadására az előadottakon kivül birt minket azon nézet, mikép kívánatos volna az egyházszerkezet terheiben minél több egyént részesíteni 's a' tervezett állandó választmány által mintegy kapcsot alkotni az évenként csak egyszer tartatni szokott gyűlések közt, s orvosolni már az 1824-ki választmány által kimutatott bajt, miszerint az előbbi határozatok, figyelmetlenségből, az utóbbi gyűlések által gyakran megváltoztatnak. Indultunk e' részben az 1844-ki egyetemes gyűlés példája után is, melly az iskolai dolgok tárgyalására hasonló választmányt nevezett, 's meg vagyunk győződve, hogy a' mennyiben sokszor olly sürgetős és fontos tárgyak vannak, mellyek veszély nélkül nem is halaszthatók, bizonyosan az egyházi elnökök nagy megnyugtatására fog szolgálni, ha az illy tárgyakat a' közgyűlés bizodalmával felruházott egyénekkel vehetik tanácskozás alá. Igyekez'ünk más részről ezen választmányok választása mellett a'közgyűlések tanácskozási jogát sértetlenül megőrizni,'s azért nemcsak a' tervezett választmányoknak kötelességökbe tettük, hogy minden tetteikről a' kiküldő gyűlésnek jelentést tenni tartozzanak, hanem azt is elhatároztuk, hogy az olíyan tárgy, mellyet a' választmány egy harmad része közgyűlésre utasíttatni kiván, vagy mellynek eldöntésénél a'szavazatok egyenlően megoszolnának, egyenesen a'közgyűlés elébe terjesztessék, mert ezen esetekben a' kérdés-