Az 1845-iki egyetemes gyülés által kinevezett választmánynak az egyházrendezést tárgyazó javaslata
5 12 űgyelés kötelessége. Ha a' lelkész istentisztelet tartásában gátolva van, a' tanító köteles azt a' lelkésztől vett utasítás szerint megtartani ; ha viszont a' tanító van a'tanításban gátolva, a' lelkész kötelessége az iskola ellátásáról akár személyes tanítás, akár tanítóhelyettesítés által gondoskodni. 23. §. A' lelkész és a' tanító tartoznak azon gyülekezetben, melly által megválasztattak, a' hivatal elfogadása után három esztendeig hivataloskodni. Ha hivatalukat ezen idő előtt akarnák elhagyni, kötelesek azon költséget, mellyet a' gyülekezetek hivatalbai iktatásaikra fordítottak, 's melly a' választmányi jegyzőkönyvben kiteendö, vagy magok, vagy az őket meghivó gyülekezet megtéríteni; sőt ha a' második gyülekezetet is a' három esztendő lefolyta előtt elhagynák és ezen gyülekezet az előbbinek költségeit kifizette volna: kötelesek mindkét gyülekezet költségeit vagy magok, vagy az őket meghivó harmadik gyülekezet, megtéríteni. Ezen szabály minden meghivó levélbe beiktatandó. II. Az esperességek rendezése. I 1. §. Az esperesség a' hozzá tartozó gyülekezetek összesége. Kormányoztatik az esperességi gyűlés által. 2. §. Az esperességi gyűlés tagjai az egyes gyülekezetek képviselői. Azon gyülekezetek, mellyeknek több lelkészök van, annyi külön gyülekezeteknek tekintendők, a' hány lelkészök van. 3. §. A' gyülekezetek képviselői az esperességi gyűlésen részint hivatal szerint, részint választás által illyenek, kik mindnyájan egyéni szavazattal birnak. Hivataluknál fogva képviselők az egyes gyülekezetek elnökségei. Ezeken kivül minden gyülekezet, ha kettÖ3 elnöksége van, még egy, ha pedig egy elnöke van, még két megbizó levéllel és költséggel ellátandó választott küldötteket küldhet az esperességi gyűlésre. 4. §. Szabadságában áll egyébiránt a' gyülekezetnek azon esetre, ha az elnökség képviselői jogát nem akarná használni, helyette két szabadon választandó tagot küldeni az esperességi gyűlésre; valamint ellenkező eselben magát egyedül az elnökség által képviseltetni. 5. §. Az esperesség kebelében létező esperességi iskolák 's kerületi tanodák képviseleti joggal szintén birnak, és az elsőbbek az iskolai felügyelőn kivül két, az utóbbiak három követet küldhetnek az esperességi gyűlésre, egyet küldeni kötelesek. 6. §. Esperességi gyűlésen az elnökség áll az esperes és világi felügyelőből, vagy ha ezek akadályozva volnának, az esperes és felügyelői helyettesből, kik gyülekezetek képviselői nem lehetnek, de egyes képviselő szavazatával birnak. 7. §. Ezen elnöki személyek az egyes gyülekezetek 's iskolák szavazatai által hat évre választatnak meg, de ugy, hogy a' választás felváltva minden harmad évben történjék. A' lelépő elnökök ujonan megválasztalhatók. A' választás módja ugyanaz, melly a' helybeli gyülekezeteknél meghatároztatott. A' gyülekezetek szavazatai az elnökség 's a' községi választmány jelenlévő minden tagjai (az iskolákéi az elnök és jegyző) által aláirandók, pecséttel ellátandók, 's helybeli közgyűlésből az esperességhez felterjesztendök. 8. §. Az esperességi gyűlést az esperességi elnökség egyetértve, vagy akadályozása esetében, az elnökség helyettesei hívják össze, kiknek kötelességök a' meghivó levelekben a' gyülekezeteket a'felveendő tárgyakról tudósítani. A'gyülekezetek képviselőiknek helybeli közgyűlésben meghagyhatják ugyan, milly indítványokat tegyenek az esperességi gyűlésen, de képviselőiket a' szavazásra nézve meg nem köthetik. Ezen rendelet a' kerületi 's egyetemes gyűlésre is kiterjesztetik. 9. §. Esperességi gyűlés évenként legalább is kétszer tartandó, a'rendes gyűlés helyét's idejét maga a' gyűlés, a' rendkívüliét az elnökség határozza meg. 10 §. A'fentebb említett elnöki személyeken, ugy mint az esperes, alesperes, világi felügyelő és másod felügyelőn kivül az esperességeknek ezen tisztviselői vannak: főjegyző és aljegyző; pénztárnok, ki biztosítást nyújthat; dékánok és esperességi ügyész. A' gyűlés határozatait az illető tisztviselők hajtják végre. 11. §. Kivéve az elnöki személyeket, a'többi tisztviselők a' megirt mód szerint az esperességi gyűlés által 6 évre választatnak, a'gyűlésben megjelenni kötelesek, de szavazattal mint tisztviselők nem birnak, ha csak nem egyszersmind gyülekezetek képviselői is. 12. § Az esperességi elnökségnek, mint ily lyennek, eldöntő szavazata rendszerint nincsen. Azon esetben tehát, midőn a' szavazatok megoszolván, mindkét részen egyenlő számúak, a' tárgy a' következő napon, vagy legalább ugyanazon nap második felében tartandó gyűlésre halasztassék. Ha ekkor sem sikerül a' tárgynak szavazattöbbség általi eldöntése, a' jelenlevő képviselők titkos szavazata állal meghatározandó: vájjon más gyűlésre halasztassék-e vagy az elnökség szavazata által döntessék-e el? melly utóbbi esetben a' hivatalban idősebb elnök szavazata által határoztalik el. Ezen rendelet minden egyházi gyűlésekre kiterjesztetik. 13. Az esperességi elnökség mellett felállítandó esperességi választmány hatásköre ezekre terjed : Végrehajtatja 's elintézi a' folyó 's halasztást nem szenvedő tárgyakat. 14. Ezen választmány az esperességi gyűlés által választatik ugyan, de a 1 gyülekezetek képviselői ezen választásra különösen felhalalmazandók.
