Az 1845-iki egyetemes gyülés által kinevezett választmánynak az egyházrendezést tárgyazó javaslata

7 12 15. §. Az esperességi választmány, melly egyedül szólalhat fel a' testület nevében, az esperességi elnökséggel álland hat tagból, kik fele részben világiak, fele részben egyháziak közöl választandók. Érvényes határozatra az elnökséggel legalább négy tag szükséges. Jegyzőt maga a' választmány nevez. 16. §. Azok, mellyek a'községi választmány tanácskozásaira nézve a

1 4-ik §. c. pontja 's a' 12. § alatt rendeltettek, az esperességi választmányra is kiterjesztetnek. 17. §. Az esperességi egyházi törvényszék (consistorium) egyedül egyházak- 's iskolákat illető vagy egyházi 's iskolai személyek elleni pöröli elítélésével foglalkozhatik. Elnöke, ülnökei 's jegyzője minden egyes pörre nézve az esperességi gyűlés által választatnak 's a' birói hitet letenni kötelesek. A' törvényszék mindaddig megmarad , mig a' pör végkép elitélve 's befejezve nincs. 18. Az egyházi személyek elleni közkeresetet az esperességi gyűlés határozza el 's az esperességi ügyész saját felperessége alatt folyamatba teszi. A' megjelenés a' törvényszék elnökénél történik. 19. § Minden egyes pörre nézve az elnökön kívül az esperességi gyűlés által nyolcz törvényszéki ülnök, fele részben a'világiak, fele részben az egyháziak közöl, választandó. Szabadságában álland azonban mind a' felperes esperességi ügyésznek, mind az alperesnek ezen nyolcz ülnök közöl, egy egyházi 'segy világi ellen minden okadás nélkül kifogást tenni 's az illykép kiléptetett birák az itélethozásban részt nem vehetnek. Ha akár a'felperes, akár az alperes kifogást nem tennének, az említett ülnökök vagy önként lemondanak, vagy sors által kihúzatnak. Az itélethozásra a' fenmaradó öt tag jelenléte megkívántatik. — Az előadó jegyzőnek szavazata nincsen. 20. §. Az esperességi törvényszék üléseit nyilvánosan tartandja ugyan, kivévén ha botrányos ügyek kerülnének elő, de az ülnökökön kivül szólani senkinek sem szabad. A'szavazás, nehogy a' vádlott befolyása a' meggyőződés kijelentését gátolja, titkon történendik. Ezen rendelet minden egyházi törvényszékekre kiterjed. 21. Minden egyházi pör természeténél fogva felebbhivolt, 's az esperességi törvényszék köteles azt a felebbhivatkozás nélkül is birtokon belől a' felebbvileli törvényszékeknek felterjeszteni, kivévén ha mind a'felperes mind az alperes határozottan kijelentenék, hogy a' hozott Ítéletben megnyugszanak. 22. Az esperességi, illetőleg a

1 felebbviteli törvényszékeken hozott Ítéletek az esperességi gyűlésnek bejelentendök, melly az Ítéletek végrehajtása iránt rendelkezni fog. III. A' kerületek rendezése. 1. §. Az egyházkerület a' hozzá tartozó esperességek összesége. Kormányoztatik a' kerületi gyűlés által. 2. §. Az kerületi közgyűlés tagjai az egyes esperességek képviselői. A'képviselők pedig,vagy hivatal vagy választás általiak, kik azonban mindnyájan egyéni szavazattal birnak. Hivatal általiak az esperességi elnökségek (esperes és esperességi felügyelő), választás általiak, kik az esperességi közgyűlésből képviselőknek megválasztattak, 's megbízó levéllel, mellyet a' kerületi elnökségnek bemutatni tartoznak, ellátva vannak. 3. §. Azon esperességek, mellyekben a'gyülekezetek száma öt vagy ötnél kevesebb, az esperességi elnökségen kivül a' kerületi gyűlésre küldhetnek egy képviselőt. Mellyekben a

1 gyülekezetek száma 5 felül 10-ig terjed, választhatnak 3 10 - 15-ig — — — — 5 15 — 20-ig — — — — 7 20 felül ______ 9 megjegyeztetvén, hogy azon gyülekezetek, melylyeknek több rendes lelkésze van, számra nézve annyi külön gyülekezeteknek tekintendők, a'hány papjok van. 4. §. Ezen esperességi küldöttekhez járulnak a' kerület kebelében az elfogadott iskolai terv szerinti főbb iskolák képviselői pedig minden tanodától az iskolai felügyelőn kivül külön három, kiket az iskolai tanács az oktatói kar tagjain kivül is szabadon választhat. 5. §. A' kerületi gyűlés elnökségét képezik a' püspök és felügyelő, kik ezentúl az egyes gyülekezetek és iskolák szavazatai által és pedig az említett elv folytán, a' lelkészek száma szerint hat esztendőre, három esztendőnként felváltva, fognak választatni, melly idő elmultával lemondani kötelesek. De ujonan megválasztalhatnak. Az esperességeknél a' 7-ik §-ban rendelt választási módok ide is kiterjesztetnek. A

1 mennyiben azonban ezen rendeletnek visszaható erőt tulajdonítani igazságos nem volna, mindazon kerületi 's egyetemes gyűlési hivatalnokok, kik a'jelen terv megerősítése előtt választattak, életök folytáig új választás alá nem jöhetnek. 6. §. Kerületi rendes gyűlés minden évben legalább egyszer tarfassék. A' rendes gyűlés helyét's idejét maga a'gyűlés, a'rendkívüliét az elnökség határozza meg. 7. §. A' kerületnek ezen tisztviselői vannak : egyházi és világi jegyző, pénztárnok, ki biztosítást nyújthat; ügyvéd, ki a'kerület ügyeit előmozdítja. A' tisztviselők maga a' kerületi gyűlés által hat esztendőre választatnak ; a' gyűlésben megjelenni kötelesek; szavazattal, mint tisztviselők, nem birnak, hacsak nem küldöttek is. 8. §. A' kerületi választmány az elnökséggel