Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-01-05 / 01. szám

pénzügyi közigazgatási, bíróság, 360 — 885 számú határozata, mint az 1900 évi 67.574 számú pénzügyminiszteri rendelet szerint ezt az adót az ág. h. ev. és ev. ref. egyháznál az egyházközségek tartoznak fi\etni, még az esetben is, ha magánjogi természetű megállapodások szerint azok fizetését a lelkészek magukra vállalták volna. Ebből következik, hogy e\ adó nincs és nem lehet a lelkész terhére irva. Tehát a virilis ni us kérdésében szintén nem számítható az ö javáia. De van ennek a kimondott elvnek még egy más következménye is, a mely azonban ide már nem tartozik ; az t. i. hogy ilyen esetben a lelkész a földek jövedelméből IV. oszt. kereseti adót tartozik fizetni. ( Ks69 évi 13.407 sz. pmr.) Ez a kérdés különben egy időben a ,,Magyar Szó" révén erősen foglalkoztatta lelkészeinket. Nincs azonban tudomásom arról, hogy valahol eredményt értek volna el ! V Valószínű, hogy a kérdést tevő lelkész úr is fizeti ezt a IV. oszt. kereseti adót a földek jövedelme után. A mi ismét egy argumentum arra, hogy az egyházközség által fizetett földadó ne legyen szintén a lelkész javára beszámítható. 2. Ha a lelkész virilitaságáról olyan községben van szó, a melyben ö nem lakik de a melyben fekvő birtoka van, akkor a föld és házbirtok után tizetett adó mellett szintén beszámitandók a községben terhére irt összes egyenes állami adók az 1 pontban fel sorolt kivételekkel. A külömbség tehát csak az, hogy ez alkalommal annak az adónak a beszámítása, melyet a lelkész valamely közhatósági pénztárnál fizet, de a mely községben sincs terhére elő irva. — nem kérhető. Ez alatt az utóbbi adó alatt olyat kell érteni, a melyet valamely illetmény vagy járandóság után állami vagy közpénztáraknál közvetlenül vonnak le terhökre. 3. Ezenfelül joga van a lelkésznek arra, hogy az 1886 XXII. t.-c. 33 §-a szerint az adójához hozzá számítsák nejének és kiskorú gyermekeinek az adóját. Erre azonban csak akkor lehet igénye, ha nejének vagy kiskorú gyet melleinek vagyonát keceli. A kétszeres számitas kedvezményében azonban csak a lelkész részesül és így az ő saját adóját kétszer kell számítani, és ehhez a nő vagy a gyermekek egyszeres adóját hozzá kell adni. A gyakorlat ugyan sok helyütt az, hogy a férj és feleség adóját előbb összecsapják és azután készeresen veszik. De ez határozottan törvényellenes. II. Az eljárás a virilisták névjegyzékének összeállításánál a következő. Minden évben ősszel az adókimutatás alapján kis- és nagy községekben a kiigazítást a főszolgabíró eszközli. Erre azután a jegyzéket öt napon át a községházánál közszemlére teszik ki. Ez a kitétel közhírré teendő. (Rendszerint dobszó útján.) A közhirrétételtől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye az alispánhoz. Ennek határozata ellen 15 nap alatt a közigazgatási hatósághoz. Es a közigazgatási bizottság határozatát ugyancsak 15 nap alatt panasszal lehet megtámadni a. közigazgatási bíróságnál. Az összes beadványok és felebbezések, valamint a panaszirat is, az illeték, és díjjegyzék 14. f, g. pont alapján, az utóbbi pedig még az 1896. XXVI. t. cz. 148. §. alapján is bélyegmentes. Ezekhez a felebbezésekhez azután csatolni kell a. bizonyító okiratokat. (Adóbizonylat, adókönyvecske stb.) Czélszerü esetleg még ősszel olyan értelmű beadványt intézni a főszolgabíróhoz, hogy az aláíró, mint lelkész, az 1886. XXII. t. c. 33. §. alapján az adó kétszeres számításának kedvezményére igényt tart. Rendezett tanácsú városokban annyi a külömbség, hogy itt a képviselőtestület által választott küldöttség előre kihirdetett napon nyilvános ülésben eszközli a kiigazítást. Eljárásáról a képviselőtestületiek jelentést tesz és ez utóbbi azután határoz. A határozat a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt szintén az alispánhoz felebbezhető. Ennyiben kívántam a kérdést röviden megvilágosítani. Egyébként pedig a lelkész uraknak az egyes konkrét esetekben szívesen állok rendelkezésükre, ha a tényállásnak pontos közlése mellett magánlevélben hozzám fordulnak !