Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-02 / 05. szám

tesebb tényező, a' vallás- és közoktatásügyi miniszter, helyezte kilátásba. Azonban ugy a magyar nyelv elsajátí­tásának, mint a hazafias érzület kifejleszté­sének legfontosabb eszköze a tanitó szemé­lyisége. Hiába a legjobb tanterv, a legkitű­nőbb tankönyv, lia a tanitő nem tud vagy nem akar életet önteni beléjük, a siker lega­lább is kétes. A törvénytervezet tudja ezt és számol e körülménynyel. A 40. §. azon jogot biztositja a minisz­ternek, hogy ha az állam valamely községi vagy felekezeti tanitó fizetéséhez 120 koronát meghaladó segéllyel járul, a tanitót csak az ő jóváhagyásával alkalmazhatják. Ha e se­gély eléri a 800 K-át, magát a minisztert illeti a kinevezés. Akár ad segélyt az állam, akár nem, a fegyelmi eljárást a közigazga­tási bizottság indítja meg, ha a tanitó a magyar nyelvet elhanyagolja vagy nem ta­nítja elég sikerrel, tiltott tankönyveket vagy taneszközöket használ, államellenes irányt követ s kivándorlási ügyekkel foglalkozik. Ha a tanitó állását veszti, hetyébe a minisz­ter egyelőre maga nevezhet ki tanitót. Ha valamely iskola már két izben vesztette ta­nítóját hazaellenes üzelmekért, a miniszter azt az iskolát bezárathatja. Erélyes, céltudatos intézkedések. De nem szabad felejteni, hogy azzal, ha a tanitót ily üzelmektől visszatartjuk, még nem értük el. Lelkes, magyar szellemtől áthatott tanítókra van szükség, kik mint a nemzeti ügy apos­tolai lankadatlanul munkálkodjanak a gond­jukra bizott ifjúság hazafias érzületének ki­fejlesztésén és az államnyelv tanításának si­kerén. Hogy mindezt megtehessék, legelőször is őket magukat kell ilyenekké képezni. Ebből önként következik a tanítóképzés nagy jelen­tősége. A javaslatnak egy egész külön fejezete szól a tanítóképzésről és képesítésről. Sok üdvös, a képzők tudományos színvonalának emelésére alkalmas intézkedést találunk ebben. Hiányzik azonban belőle a legfontosabb, a legszükségesebb, az, a mely megszabná, hogy a magyarországi tanitó- és tanítóképző-inté­zetek tannyelve más mint a magyar nem feliet. A tannyelvet megállapító 55. §. azt tar­talmazza, hogy nemcsak az állami, hanem a községi, társulati és magánjellegű képző­intézetek is, csak magyar tannyelvíiek lehet­nek, a felekezeti képzőkre nézve azonban úgy rendelkezik, hogy ezek nyelvét a fen­tártó főhatóság állapitja meg. Ezt tartom az egész javaslatban a leg­elliibázottabb intézkedésnek. Ha minden más tanítóképző magyar nyelvű, miért ne lehetne a felekezeti is ? Hisz ép a nemzetiségi egy­házak képzőintézetei azok, a melyek — tisz­telet a kivételnek — az államnyelv tanítása és hazafias képzés tekintetében a legtöbb kívánni valót hagyják hátra. Innen kerülnek ki azok a tanítók, a kik részint nem tudják, részint, ha tudnák is, nem akarják tanítani a. magyar nyelvet s becsmérelnek mindent, a mi magyar. Olvassuk csak el a miniszteri indokolást. Kitűnik belőle, hogy még mindig 1340 oly elemi iskolánk van, a melyekben a magyar nyelvet nem tanították sikerrel. S nézzük, milyen intézetek ezek. Majd mindannyiuk felekezeti. U. in. 279 róm. kath., 424 gör. kath., 454 gör. kel., 158 ág. h. ev., 1 zsidó és 24 községi. Azt is olvashatjuk, hogy a 3343 kizárólag nemzetiségi tannyelvű nép­iskola 90 kivételével mind felekezeti. Nem önkényes tehát azon feltevés, hogy ezek ta­nítóinak túlnyomó része felekezeti tanítókép­zőkből került ki. Ha pedig ezek oly r tanító­kat adtak egyházuknak és hazájuknak, hogy iskoláikból ,,magyarul beszélni tudó gyermek alig kerül ki", akkor csakugyan indokolat­lan dolog, miért nyernék épen csak a fele­kezeti képzők fentartói azon jogot, hogy ma­guk állapítsák meg intézetük tannyelvét. Már az is helytelen, hogy Magyarország­ban létezhetnek középiskolák, a, mezekben más n} Telven folyik a tanítás, mint az ál­lamén. Itt csak egy kultúrának van jogosult­sága és ez a magjfor. Ha azt akarjuk, hogy jövőnk legyen, meg kell tudnunk alkotni az egységes nemzeti társadalmat s ennek a tár­sadalomnak összekötő kapcsa csak a magyar nyelv és szellem lehet. De ha általában min­den középiskolára nézve elitélem a nemzeti­ségi nyelv használatának megengedéset, két­szeresen teszem ezt a tanítóképzőkre nézve,

Next

/
Thumbnails
Contents