Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-01-05 / 01. szám

tendő adatait egybe foglaljuk s egyszersmind azt is megnézzük, hogy az egyes felekezetek mily arányban vannak képviselve az összes népességben és a felekezetből kilépettek sorában. Erről a következő adatok nyújtanak felvilágosítást : A kilépettek elhagyott hitfelekezete 1896 -1903 1903-ban ) szám szerint százalékban . szám szerint százalékban . Az ország népességében elfog lalt arány Látni, hogy a római és gi tásu katholikusok, az unitáriusok és az izraeliták kisebb, a gör. keletiek, ág. hitv. evangélikusok és evangélikus reformátusok nagyobb arányban fordulnak elő a kilépettek sorában, mint az ország népességében. Ez arányszámokból egyszersmind az is kiviláglik, hogy a római katholikusok és az ág. hitv. evangélikusok között gyengébb, a gör. Az 1903. év folyamán) szám szerint kilépettek sorában ) százalékban . Az ország népességében százalékban (folyt, köv.) lelkészek és a községi L> térnün római görög görög ág, h. evang. unitáizraekath. kath. keleti evang. ref. rius lita összesen 3.514 290 5.602 2.901 5.969 14 103 1,8.303 19.1 1.6 30.4 15.8 32.4 0.1 0.6 100.0 161 44 476 148 530 1 13 l."373 11.7 3.2 34.7 10.9 38.6 0.1 0.8 100.0 48.7 10,9 13.1 7.5 14.4 0.4 4.9 — ig szertarkatholikusok. a gör. keletiek és evangelik reformátusok között pedig erősebb volt a kilépések mozgalma 1903-ban. mint az 1896. óta eltelt 8 esztendő átlagában. Arról, hogy a felekezetből való kilépések mozgalma mely nemzetiségek körében hódit legjobban, a következő számok tájékoztatnak : V 0 1 t magyar német tót oláh 688 68 p2 397 50.1 4.9 3.8 28.9 51.4 11.8 11.9 16.7 szerb 86 6.3 2.6 egyéb és ismeretlen. cX2 6 0 5.6 Az ag. 1). ev. virilismus. — Válasz az „Ev. Egyház és Iskola" 1904. évi 50. számában közzétett kérdésre. — Irta: dr. Flórián Károly eperjesi jogakadémiai tanár. A községekről szóló 1886: XXII. t.-c. szerint a községnek akaratkifejező szerve a képviselőtestület, mely áll felerészben a választóközönség választottjaiból, felerészben a legtöbb állami egyenes adót fizetőkből, illetve ezeknek a megbízottjaiból, ezenkivül pedig a községi elöljáróságból. A most emiitettem törvény azonban a szellemi intelligencia képviselőit abban a kedvezményben részesiti, hogy adójukat duplán veszi számitásba. A szellemi intelligenciához pedig az 1886. XXII ti-c. 33 §-a az eg}^eseket részint oklevelük részint állásuk alapján számitja. Az utóbbi csoportba tartoznak a lelkészek. Nálunk tehát nem a lelkészi oklevél, hanem a lelkészi hivatal szolgál az adó kétszeres számításának alapjáúl. Ennek megállapítása után át kell : arra a kérdésre, hogy minő állami adó jöhet hát figyelembe ? 1. Ha arról a községről van szó, melyben a lelkész lakik, akkor a községben terhére irt összes egyenes állami adók számitásba jönnek. Kivévén mégis : a nyeremén}

7adót, a fegyver- és vadászati adót, a liadmentességi dijat, a szállitási adót és az általa mint gazda által fizetett I-osztályú kereseti adót. Ezenkivül pedig számitásba veendő az az egyenes állami adó is, a melyre nézve igazolható, hogy azt a lelkész valamely közhatósági pénztárnál fizeti, de az jog szerint más költségnél terhére előírva nincs. (Lásd a kig. biróság 1898. évi 1 sz. döntvényét). A mi már mostan a „kérdése-ben említett „az egyházközség pénztárából fizetett de az ev. lelkész birtokivén feltüntetett adót" illeti, ez nem lehet más, mint az az adó, mely a lelkész által fizetés fejében haszonélvezett földek után jár. Már pedig ugy a