Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - m–l. Néhány szó a theol. tanügyi szervezetről

Hus zonkettedik évfoly^ &V^ 35. szám. Orosháza, 1904. szeptember -lén BVAI. MZ ÉS ISKOLA. Előfizetés dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. Néhány szó a theologiai tanügyi szer­vezetről. Sok mérges anyag bele vetődött már a vita folyamába, mely egyetemes eg\ Tházunk ezen végtelen fontos ügyéből, theologiai is­koláink újjászervezésének kérdéséből eredt. Láttunk személyes érzékenykedést, láttuk a közérdeket különféle megvilágításban, hallot­tunk apodiktikus érvényre igényt tartó kijelen­téseket és minő sikerrel '? Annyi eredmény a komoly és mérges vitából mindenesetre le­szűrhető, hogy eszméink a mérkőzésben és a mérkőzéstől valamennyire megtisztultak. A komoly szemlélődő tisztán láthatja a nagy célt, melyet theol. főiskoláink tanügyi szerve­vezése el akar érni és felismerheti az erre irányuló javaslat célszerűségét és hibáit ; megtalálja minden bizonynyal a javaslat tá­madóinak Írásaiban is az igazságot, mely elöl elzárkózni a javaslat legbuzgóbb védel­mezőjének sem lehet és nem is szabad. Azért még mindig időszerű a hozzászólás a javas­lathoz, sőt mivel lassan-lassan az ügy dűlőre jut komoly kötelesség is, távol a közeli ér­dekeltek izgalmaitól, latra vetni a javaslatot és megállapítani erényeit és hibáit, hogy törvényes erejűvé váljék benne a mi jó és fogyatkozásai, melyek ípgíőbb iskolai okta­tásunk fejlődésére bénitó.lag hatnának, ki­küszöböltessenek. \ t Az egyházalkotmány kötelezte az egye­temes közgyűlést a theol. főiskolák közelebbi szervezetének megállapítására, mindenesetre azzal a célzattal, hogy ebben a szervezetben legyen egység, legyen oly keret, melybe minden egyetemes jellegre igényt tartó theol. főiskolának bele kell illeszkednie. A keretet Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 ., Nyolczad oldal 2 „ megvonta az egyet. közg}~ülésnek e célra kiküldött bizottsága egy javaslatban, mely leszállított és emelt, tördelt és épített, hogy megteremtessék az egység theol. főiskoláink szervezetében, tan- és vizsgálati rendszeré­ben és kormányzatában. Legyen valamennyi egyenlő rangú, jelentőségű, ez egyetemes egyházi közérdek, melyet kétségbe vonni nem lehet. Ha nem lehet egyetlen egy, min­den érdeket kielégítő theol. főiskolánk, az egység követelményét, az egyenlőséget meg kell teremteni. Ezen irán3 Telv vezette a szervezet készí­tőit, illetőleg készítőjét, ezért tehát gáncs nem érheti. Más kérdés azonban az, vájjon ezen elv sikerrel érvényesült-e a szervezet­ről készített javaslatban ? Xegves szempont­ból tehetjük vizsgálatunk tárgyává a javas­latot: az Alkotmányhoz való viszonyában, tanügyi, egyházkormányzati és pénzügyi szempontokból. Kétségtelenül legfontosabb a két első szempont, a melyből én is vizsgá­latom tárgyává teszem ezen alkalommal a javaslatot. Minő tehát a javaslatnak viszonya az Egyházaikólmányho% ? Noha a javaslat egye­nesen az Alkotmánw 221. pontjában foglalt utasításon épült fel, noha az Alkotmány meg is határozza a theol. főiskolák célját és jel­legét, a javaslat csak látszat szerint ragasz­kodik az Alkotmány liatározmányaihoz. Már az 5. §-ban a theologiai főiskola feladatá­nak meghatározásában átlépi a javaslat az Alkotmányban megvont keretet és egyúttal komoly összeütközésbe kerül a logikával. Uj dolog a meghatározásban az elméleti és gya­korlati theologiai tudomány megkülönbözte­tése, amit az Alkotmány gondosan elkerült. MEGJELENIK MIXDEX CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Fe'elös szerkesztő : HAJTS BÁLINT.

Next

/
Thumbnails
Contents