Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - m–l. Néhány szó a theol. tanügyi szervezetről

Nem én teszem ezt először szóvá, talán nem is én utoljára, mert hát elméleti tudomány és gyakorlati tudomány nincs ; a tudomány mint ismeretek rendszere mindig tlieoretikus ; csak tudás van elméleti és gyakorlati, ez azonban mindig egyazon tárgyra vonatkozik, mig a theol. „elméleti

1' és ,,gyakorlati" tudományok ily viszonyban nem állanak egymással. De ha a meghatározés ezen hibájával még nem ütközik az Alkotmánya határozmányába, hát beleütközik a javaslat meghatározása további kitételeiben, a mikor a theol. tudományok önálló müvelését a szentírás, ág. hitv. evang. egytiáz tanai, hitelvei és a tanszabadság elve alapján követeli. Bajos dolog volna megállapítani, mi iratta a javaslat szerzőjével eg}

7más mellé ezen kifejezéseket, mert világos, hogy azok egymás mellett meg nem állhatnak. Az Alkotmány a theol. főiskolák alapelvéül megjelölte bölcsen : az egyház hitelveinek megtartása mellett, a tanszabadságot. Ebből a reformáció szelleme beszél, de a javaslat meghatározása ettől idegen. A hitelveknek nem is melléje, hanem elibe helyezi az egyház tanait ; az ebben nvilatkozó logikai lapsust figyelmen kivül hagyva, konstatálnom kell azt az igazságot, hogy dogmatismus alapján a tudományok önálló, szabad mivelése lehetetlen. Előre igazságoknak felvett tételekből a tudománymak kiindulnia nem lehet. Ez egyetemleg vallott igazság. A tudomány kutatja és megállapítja az igazságot, mely

Tet tételes alakban kifejez és közkincsévé teszi azt az emberiségnek, de az igazság kutatásában és megállapításában vezérelvek után indult ugyan, de korlátokat maga elé nem szab, s ha ilyeneket talál, lorombolja, — hogy azután kutatása eredményeül talán maga állítsa fel az imént lerontott korlátokat, vagyis igazságul ismerje el azt, a mit emberi meggyőződés már ilyenül hirdetett. Miért toldja meg tehát az a javaslat a zsinati törvény reformátori szellemtől fogant határozmányát oly

Tas valamivel, a mi ellen ez a szellem mindenha tiltakozott, t. i. a tekintély elveinek felállításával, hiszen ez katholikus álláspont. Nem hagyhatom szó nélkül a javaslat meghatározásában azon logikai hibát sem, hogy a szentírást az egy

Tház hitelvei mellett külön, első hely

Ten emliti holott hitelveink egyike épen a . szentírásban foglalta isten igéje ! A theologiai főiskola feladatának meghatározása tehát rossz, sőt egyenesen veszedelemes lehet theol. tudományosságunk fejlődésére ; azért uj, az Alkotmánymak megfelelő meghatározással cserélendő fel. Lássuk már most fotytatáskép az uj szervezetnek az Alkotmányhoz való viszonyát a theol. főiskolák alakjának meghatározásában. Mielőtt erről itt érdemileg véleményemet elmondanám, azaz ezen viszonyt megvilágítanám, nem hallgathatom el, mert nem is,lehet, a meghatározásokban a szabatosság hiányát, a mi egy ilyen nagy igénynyel fellépő munkálatnál öreg hiba. Az Alkotmány distinctiója itt is hasonlíthatatlanul szabatosabb az uj szervezetnél ; megmondja világosan, mi az theol. fakultás és mi a theol. intézet, mi a kettőt szétválasztó különbség. E szerint minden a szakrendszer alapján szervezett theol. főiskola fakultás, igy az volna elvileg a szakrendszer alapján szervezett pozsonyi intézet is ; ezen szervezet nélkül a főiskola theolintézet. Az uj szervezet theol. intézetet nem ismer, hanem akadémiát ; az elnevezésbeli különbség ugyan nem jelent itt semmit, de a mi fődolog : a theol. fakultást ép ugy determinálja, mint az akadémiát, ama teljesen a lényegre nem tartozó megkülönböztetéssel, hogy az akadémiában az első három évfolyamban kiválóan az elméleti theologiai, a negyedik évfolyamban pedig kiválóan a gyakorlati theol. tudományok adatnak elő. Ez ugyan nem különbség, mert a theol. fakultás feladatául is megjelöli a theol. tudományok önálló mivelése mellett a lelkészi hivatal gyakorlására szükséges ismeretek közlését is. No de mégis van különbség is, t. i. a fakultásnak egyetemi színvonalon kell állania ! Mit jelent ez ? Hogy a professoroknak a fakultáson különbeknek kell lenniők, mint mint az akadémián. Az Alkotmányiba ütköző itt, hogz az uj szervezett egyszerűen túl teszi magát, a 218. §-on, a mi nem menthető eljárás, mert a -ört véoy

7 azért alkottatott, hogy megtartassák ! Második szempontul, melyből a theol. intézetek szervezésére készült javaslatot bírálni lehet és bírálni kell a tananyag s beosztása és ezzel kapcsolatban a vizsgálati