Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Stettner Gyula. Néhány szó a brit és külföldi bibliatársulat munkájáról 100 éves jubileuma alkalmából

Huszonkettedik évfolyam. szam. Orosháza, 1904. március 3-án PANG. EGYHÁZ IS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . 12 kor. Félévre . . . 6 „ Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Fetelö« szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal 2 „ „Néhány szó a Brit és a Külföldi Bibliatársulat munkájáról százéves jubileuma alkalmából 1904/ Ily cini alatt a nevezett társulat már a mult év derekán egy kis röpiratkában felhívta a nagyközönség figyelmét százéves fennálásának megünneplésére. Felhívásával a Brit és Külföldi Bibliatársulat teljes joggal fordulhat mindenféle nyelven mindenféle néphez, a mely működésének áldásaiból kivette részét. Magyar bibliánkat ha tekintjük, száz közül talán egyet találunk, a mely nem e társulat közreműködésével jutott volna az olvasó kezébe. Helyén való, hogy ennek hálás elismerésével a Bibliatársulat százéves működésének megünnepléséhez mi is sorakozzunk. A tervezett ünnepélyességek nagyszerűségéről némi képet alkothatunk magunknak, ha olvassuk, hogy ,,az 1904. évi március (i-ra eső vasárnap a biblia vasárnapja lesz. Minden keresztény templomban a prédikáció tárgyát az fogja képezni, hogy „miként terjesztessék a biblia mennél nagyobb számban Nagy hálaadó istentiszteletet fognak tartani Londonban az „ Albert-Hall "-ban, márc. hó 7 — 12-ig; ezután hét napon át Anglia nagyobb városaiban, a következő hónap egész folyamán pedig Nagy-Britannia minden részeiben ünnepi összejöveteleket fognak rendezni." Ily nagyszerű vallásos ünnepséghez csakis Anglia szolgáltathatja a megfelelő közönséget, környezetet, keretet. Nekünk — alighanem a legbuzgóbbaknak is sok lenne a jóból. Bele is fáradnánk ; — de annyi ünneplésre rá sem érnénk. Ezt a dicsőséget szivesen hagyjuk az angoloknak. Mi beérjük a „bevezetéssel," hogy t. i. március H-a nekünk, a magyarhoni ág. hitv. ev. egyháznak is a biblia vasárnapja legyen. Nincsen ugyan vasárnapunk, mely ne lenne a bibliának, az Isten szent igéjének szentelve. De hálátlanság volna részünkről, lia épen ez alkalommal egy oly társulat száz éves áldásos működéséről is meg ne emlékeznénk, a mel}

T mindnyájunknak, még a legszegényebbeknek is nemcsak hozzáférhetővé tette az Isten szent igéjét, hanem kiküldöttjei által úton-útfélen kínálgatja az élet kenyerét, csekély pénzért, és h-a az se lenne — ingyen, hogy minden éhező megelégíttessék. Legyen bár a mi ünneplésünk szerény, egyszerű ; csak sziveinket hassa át az Isten szent igéjén alapuló hit és a Krisztusi szeretet, úgy a mi ünneplésünkből sem fog hiányozni a benső melegség és áldott lesz a mi ünneplésünk is. A reformáció vivmánya, hogy a szent ige ne csak egy kiváltságos osztály számára legyen nyitott könyv, hanem hogy a hivők egész serege előtt megnyíljék az isteni igazságnak kincses tárháza ; de hogy e vívmány ne maradjon pusztán elvi jelentőségű nyeremény, hanem legyen élő valósággá, azon a keresztyén társadalom bármely szerve vagy intézménye nem lendített annyit, mint a „Brit és Külföldi Bibliatársulat." Egyéb bibliatársulatok, ha egy népet, egy nemzetiséget, egy nyelven látják el a szent könyvvel, ily szük határok közt is alig állják meg a versenyt az angol bibliatársulattal, mely az egész földkerekségén minden népekhez, minden nyelveken elviszi bibliáit és SZÍVÓS tervszerűséggel oly bámulatos eredményeket vívott ki, hogy méltán elismerhetjük, vallhatjuk : ez nem gyenge emberi kezek müve, hanem „Az Úrtól lett ez, mely csudálatos a mi szemeink előtt!" (Zsolt. IIS. 23.