Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Egy magyar protestans. Az új iskolai törvényjavaslat és az ev. iskola

Huszonkettedik évi A, r». 50. szám. Orosháza, 1904. december 15-én EMG. EGYHÁZ ES ISKOLA, Előfizetés dija : Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 ,, Egy Szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 Negyed oldal . 4 ,, Nyolczad oldal 2 „ Az uj népiskolai törvényjavaslat és az evang. iskola. A ki a parlament elé terjesztett uj törvényjavaslatot egyes részletei szerint teszi bírálat tárgyává, melyek látszólag va^y nemzetiségi érdekeket sértenek, "vagy Önkormányzati hatásköröket szorítanak kisebb területre, az erről olyan véleményt alkothat magának, mely nem felel ínég a valóságnak és a, melyet e gondos — bár tagadhatatlanul sok helyen fogyatékos és nemzeti szempontból sem kielégitő — javaslat nem érdemel meg. A törvényjavaslat alkotói számoltak culturalis helyzetünk mai képével. Az 1868. XXXVIII. t.-c. a népművelődés emelésére általában nagy hatással volt. Statisztikai adataink az ország sok vidékéről azonban még most is megdöbbentő adatokat tárnak elénk. Hogyan teljesítették az iskobfentartók felekezeti és nemzeti kötelességeiket, lia egyes vidékek sivár műveltségi állapota ennyire kedvezőtlenül befolyásolja culturStatistikánkat. Hogyan teljesítette köteleiségét az iskola ott, a hol 37 év múlva is ilyen szomorú eredmények kerülhetnek napfényre ? Miben célt szolgált ott az iskola? Csodálhatni-e, hogy az állam, melynek szintén igen fontos kötelessége őrködni az állam polgárainak értelmi nevelése felett, hatásosabb eszközökhöz nyul, ha veszélyben látja a honpolgárok értelmi fejletlensége miatt ama nemesebb célokat, melyekért dolgozni, melyek megvalósításáért közreműködni mindnyájunknak dulce et decum est. Ezért a javaslatnak ason intézkedései, melyekkel az oktatás intensivebb eredményét akarja biztosítani és a melyekkel az ismétlő iskolát szerves egésszé köti össze az elemi iskolával s jótékony hatású befolyását ezekben is biztosítani akarja, csak e

1 isin érést érdemelnek. Nézzünk végig ismétlő iskoláinkon. Vannak dicséretes kivételek, de az bizonyos, hogy az embert sok helyen keserű csalódás érné, ha keresné őket, mert az a valami, a mit az illetők annak nevezntk, nem lehet eszköz komoly és fontos célok elérésére s nem iehet komoly culturalis tényezőnek tekinteni. Lehet-e csodálni, lehet-e rossz néven venni, ha az állam ezekben is biztosítani kívánja érdekeit, melyek különben a felekezeti jól felfogott érdekekkel azonosak, legalább evang. egyházunk felekezeti és művelődési érdekei sohasem jutottak összeütközésbe az állam érdekeivel, ha azokat egyházához, hazájához és hazájának nemzeti érdekeihez hű kéz vezette. Hogy az uj törvényjavaslatnak culturalis hatása mellett nemzeti irányú hatása is lesz, azt a jövő évtizedben már örömmel fogják tapasztalni. Kivánatos is. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakóinak 40

o;

o-a nem beszél magyarul, a nem magyar nyelvű lakosságnak pedig 83.2°

0-a nem ért magyarul. A javaslat azon intézkedései, melyük a magyar nyelv elsajátításának biztosítására vonatkoznak, míg egyrészt nem akadályozták az általános műveltség elemeinek megszerzését, másrészt bizonyos, hogy a nemzeti nyelv megismerésével szélesebb terűletekre hatol a nemzeti érzés, sőt ennek varázserejével be fog hatolni oda is, a hol talán még ismeretlen s el fogják érni azt, hogy összes t&nulóink az ősök hithüségében megérzik a hazaszeretet nem kevésbbé magasztos tüzét s tudni fogják síkokon és hegyeken, hogy az evang. egyház a nemzeti irányú mozgalmaknak, küzdelmeknek és erőfeszítéseknek természetes talaja és forrása volt, s hogy az állam most sem kivan tőlünk többet, csak alkalmat akar nyújtani arra, hogy a nemz-ti nyelvet, mint közkincset mindenki megismerhesse s ezzel összeforraszthassa a haza gyermekeit érzésben, hogy képesek lehessünk nagyobbb alkotásokra. Azzal támadják a javaslat ezen intézkedéseit, hogy iskoláinkat lefoglalva a nemzeti nyelv számára, akadálya lesz az általános művelődésnek. A kik ta-