Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Egy magyar protestans. Az új iskolai törvényjavaslat és az ev. iskola
nitással foglalkoznak és a kik az emberi agynak működését befogadó és feldolgozó képességét s ennek erőkifejtő hat irait ismerik, tudják, Hogy ez az ellenvetés nem állhatja meg a tárgyi kritikát. S ha a nemzetiségek ez ellen itt-ott felzúdultak, ez érthető ; ők tudják, hogy törekvéseik ott leszn-k megtámadva, a hol legszorgalmasabban dolgoztak s megfeledkeznek arról, hogy a magyar nyelv tanitására vonatkozó ujibb intézkedésekre ők kényszeritik az államot, midőn 1867 óta alig tudnak felmutatni egy gyermeket is, a ki az ő nem magyar tannyelvű iskolájukon megtanult volna magyarul beszélni, s ha 37 év alatt egyes vidékeken s ennek etnographiai vonatkozása is van, — a népiskolák, dacára annak, hogy magyarul nem, vagy alig tanítottak s rz erre fordított tanórák csekélysége sem szolgálhatott akadályul az iskolának általános művelődési hatásában s ennek dacára mégis mennyire elmaradtak egész vidékek és mennyire elmaradtak iskoláik ugyanezen lielyeken működő állami iskoláknak nem magyar anyanyelvű tanú!ókkal felmutatott eredményei mellett, ki fogja elhinni azt, h< gy az uj törvényjavaslat veszélyezteti a 7- iskolák célját, mikor az olyan iskolák veszélyeztetik a népnek érdekeit. Hogy evang. egyházunk nem érzi e törvényjavaslatban a hangoztatott veszedelmet még ott sem, a hol nem magyar tannyelvű iskolá'nknak 20 ° 0 magyar anyanyelvű tanulóját magyar tannyelven kell majd oktatni, bizonyítja az, hogy felekezeti céljainak védelmét nem látja szükségesnek s lia itt-ott van is duzzogás, az csak azért van, mert az iskola nem les 7, alkalmas a jövőben felekezeli pairs alatt egyesek politikai kedvteléseit szolgálni. Hallani erős evang. egyházaktól is, hogy jobb lesz iskoláit ál?,dni az államnak, mint ilyen körülmények között felekeze'i intézeteket fentartani. Pillanatnyi keserűség kifakadása. Muló tünet. Bár hiszem és vallom, hogy a közhasznú ismeretek tanitísánál is lehet felekezeti szellemet biztosítani, mert a közismeretek közlésénél, alkalmazásánál összefüggésbe lehet hozni evang. egyházunk eseményeit, egyéneit és azok életének nevezetesebb epocháit s ezek alkalmasak arra, hogy itt is ápoljuk a tanu'óklan a felekezeli szellemet s bár nem célom és szándékom erre buzdítani a kesergőket, — abban sem látnám az evang. egyház veszedelmét, ha ilyen körülmények között lemondana felekezeti iskoláiról. Az egyház működési köre, iránya mindenesetre nagy változáson menne keresztül az evang. érdekek veszedelme nélkül, s azok védelmére akkor is meg lehetne találni az óvóintézkedéseket. Lássnk a kérdést közelebbről. Evang egyházunk legnagyobb gyengesége az anyagi erők elégtelensége. Ha tehát egyházaink felszabadulnának az iskolák fentartó terhétől, minő tőke álíana rendelkezésére, mely kezébe adná az eszközöket a társadalmi téren való hódításra. A felszabadult tőkék képessé tennék az egyházat olyan kifejtésre, melylyel biztosítani lehetne felekezeti szellemű hódításokra. Hatalmas bizonyíték erre amerikai evang. testvéreink példája. Az egyesült államok jegecesedő társadalmában az önfentartás lázas munkája által kifáradt testvéreink felekezeti buzgó élete szép példája annak, hogy felekezeti jellegű iskolák nélkül sincs veszélyeztetve az ev. egyház, sőt ott a valláshoz való ragaszkodás és áldozatkészség olyan hatalmas erővel nyilvánul meg azokban is, kik ott nőttek fel, a milyenre itthon is reászorulnánk elég sokszor. Nem ak a rom ezzel azt bizonyítani, hogy felekezeti iskoláink feleslegesek, csak megemlítettem, hogy ott is fentartható az evang. szellemű élet, a hol az egyház nem támaszkodhatik mindig és mindenütt felekezeti jellegű népoktatási intézetekre. Művelni kell az értelmét, hogy az talaja lehessen a nemes, az egyházához tudatosan ragaszkodó érzelmeknek. Az értelem művelését pedig a javaslat nem akadályozza, sőt biztosítani akarja, midőn az elemi iskola tankötelezettségét egyeseknél kiterjeszti a 7-ik évre is s az ismétlő iskolák tanidejének és tananyagának megállapításával és a szakfelügyelet kiterjesztését célzéiskola felügyelők alkalmazásával intenzivebb munkát akar biztosítani. A törvényjavaslatnak a tanitók képzésére vonatkozó intézkedései szintén örvendetes haladást mutatnak. Az egységes képzés felé tör, midőn a tanítói oklevél kiadását és a végleges alkalmazásra való jogosultságát állami vizsgáló bizottság előtt teendő szakvizsgálathoz köti, s ezzel megfogja teremteni az egységes népiskolát is a történelmileg kialakult jogok keretén belül. A tanitó tekintélyét emeli, midőn közhivatalnoknak mondja ki, esküt követel, melyet sok evang. tanítótól saját felekezete s un kíván meg, s azon fegyelmi intézkedések, melyek a javaslat 41. §-ában vannak sohasem fogják fenyegetni azt a lanitót. ki egyházának és népének valódi érdekei mellett hazafias nemzeti kötelességét is hűn fogja teljesiteni. A tanitó ainagi helyzetén nem javít semmit vagy olyan keveset, melyről nem méltó beszélni. Egy magyar protestáns.
