Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Kirchner Elek. Észrevételek a jövő magyar énekeskönyv dallamai részéhez

vallási életnek hatalmát és hatását a táisacklmi életre ismerjük meg, éljük át. Mindenütt a szeretet Istenének szellemével találkozunk. Minden nép fejlődése egy-egy gyürüt hagyott hátra az emberi művelődés fáján s ha mélyebben tekintünk be népünk életfájába : ott találjuk mindenütt eme gyűrűknek nyomait, a melyeket csakis fejlődésük egészében értünk meg. — Az a vallásoktatás, mely igy a történeti élet szentek-szentjét nyitja meg, minden tanulóra a legérdekesebb a legépületesebb tantárgygyá válna ; a történet lanára, a kinek protestáns iskolákban a vallást is kellene előadni éppen a népek vallásában találná meg a nép jelbme sajátosságának kulcsát; s a íiuk mindnyájan éreznék a vallásnak központi jelentőségét ! Ezt akarjuk, ezen alapon állunk : de az eszközt: az általános vallástörténetet nem akarjuk. A keresztény extra vallás nevében küzdünk a kersztéry vallásnak szeretetben,odaadásban, éltetésben érvényesülő szelleme ellen. Harminc év óta hirdetem ezen eszmét — látszólag eredménytelenül. Az embernek azonban nem az a föladata, hogy eredményeket i érjen el, hanem, hogy tegye kötelességét. A vetés, a plántálás a mi dolgunk, Isten majd adja szeretetből végzett munkánkra az ő áldását és meg lesz — ós pedig biztosan az aratás is. — Ezen reményben örvendünk és ezen meggyőződésünk a mi erőnk. — Csak az utópia ér valamit, mert ez a jövőé! Életünk semmis, ha nem a jövőért fáradozunk. A kinek jövője nincs: annak nincs élete. Jöjjön el a Te országod : de igenis minden viszonyok között legyen meg a Te akaratod. — Ily szellemben a külső eredménytelenség nem bánt. Végül szerettem volna még egy gondolatat különösen középiskoláink igen tisztelt képviselőivel közölni. Ez már nem utopistikus. Berzeviczy miniszter L'r Ő Nagyméltósága 84311 számú, f. é. október hó 7-én kelt leiratával azt a szükséges átmenetet az egyetemi studiumtól a középiskolai munkásság terére létesíteni kívánja. Jelenleg úgy voltunk, hogy a legtöbb tanárjelölt még a nélkül, hogy szakvizsgájával is végzett volna közvetlenül az egyetemből átlépett a középiskolába s itt a fiatal erőnek nyakába szakadt IS 22 heti óra — egy rakás munkaj a vitással. Készülni az órákra, és készülni a szakvizsgára, javítani az iskolai dolgozatokat és megírni a szakdolgozatot ez e;y értékű a lehetetlen helyzettel való megalkuvással és igy nem egyéb, n.int a lelkiismeretlenségre való nevelés. Ezen áldatlan vizsonyoknak kiváu véget vetni a miniszter. Kiváló tanárokhoz jusson az egyetemet végzett és szakvizsgáját sikerrel letett tanárjelölt. E kiváló tanár óráiban, iskolájában hospitáljon ; ez vezesse be őt a tanítás módszerébe ; adjon át néki kezdetben 10 perecet, majd egy félórát, majd egy ó.át a tanításra. Beszéljen inog vele mindent s végre a második félévben adjon át neki egy-egy tantárgyat egy-egy osztályban legfeljebb heti 6 órával. Az igazgatö pedig vezesse be a gyakorlati pedagógika és didaktika általános körébe, az iskola szervezet és adminisztratió egészébe. Egy évi ily munkásság után leteszi az illető a pedagógiai vizsgát. Tudatos módszerrel tanít, egész odaadással élhet majd hivatásának. Lelkiismeietes tanári generatió, mely a praxist az elmélettel, az életet a tudománynyal kivánja kölcsönhatásában megegyeztetni — nő fel hazánk, egyházunk áldásaként. A miniszter ezen intézményt nem szorítja csakis az állami iskolákra. Érdekünkben áll, hogy utaljunk arra, hogy az intézményt mi már itt és ott meghonosítottuk, hogy igy azután fordulhassunk államunk kormányához is, hogy emez intézményt tekiutse olyanul, a mely az ő célzatainak is megfelel s a mely az ő megbízásából s igy külön díjazásával is folytathassa munkásságát. Autonomiánk akkor ér valamit, ha nemcsak v édőfal, mely elszigetel, hanem termő talaj, mely magától is megtermi a kor életrevaló csiráit. Németország és részben Ausztria is megvalósította ezen életbe átvezető intézményt. Hogy miképpen : ezt mutatom be a jövő hónapban megjelenő Pedagógiai dolgozataim II. kötegében. Egyházamnak, középiskolánknak ezzel is szolgálni kívántam. Jelen soraimnak is ez a célja. Tán nem teltein le liiaba rendes munkát végző tollamat, s ha személyesen nem is, úgy legalabb e soraimmal részt vettem a távolban is ma megtartott közoktatási bizottságunk ülésében. Kelt Kolozsvárt 1904. nov. 7-én. Dr. Schneller !stv a n bizottsági tag. Észrevételek a jövő magyar énekes könyv dallami részéhez. ) Ez év lmsvét táján véleményadás céljából hivatalos uton kezembe jutott Gaál Mihály nográdmegyei agárdi lelkész, hymnologiai gyűjteménye, miután Kapi Gyuia tan. kép. igazgató és Payr Sándor theol. tanár urak megelőzőleg lejegyezték annak *) A f, é. juh '20-áu Pápán tartott d. t. kerületi gyűlés alkalmával a dunántuli ker. ev. egyházi ének és zenepártold egyesület közgyűlésére készült, felolvasás.