Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes gyűlés

Az offertoriumnak nevezett ima épen onnan vette elnevezését, mivel mondása vagy eléneklése alatt az Ur asztalához járuló hivek kenyeret, bort és egyéb adományaikat felajánlották az oltárra, melyekből az Ur vacsorájához szükségesek elkülönittetvén, a többi félretétetett a templom és az egyház szolgái javára. A mit a római liturgia az offertoriumból csinált, annak a mi egyházunkban eg}*általjában nem vehetjük hasznát. A praefatiónak helye már a 19. sz. a. meg volt jelölve. (folyt, köv.) BelföldAz egyetemes gyűlésen felolvastatott a kormány leirata is, amit a közös bizottsághoz intézett. Erre a jogügyi bizottság javasolja, hogy az a protestáns ügyeket közösen intéző bizottsághoz tétessék át. Veres Józsel hozzájárul a javaslathoz, hogy az ügy áttétessék a közös bizottsághoz. Mindamellett egy-két megjegyzést óhajt tenni. Nagyjában örömmel fogadja a korvány javaslatát, de részleteiben némiképen aggodalmaskodik. Aggályát tejezi ki a leirat ama kifejezései fölött, hogy „a törvényesen bevett vallásfelekezetek közötti tökéletes egyenlőség és viszonosság az egész vonalon érvényesüljön, természetesen tekintetbe vételével a törvényes fejlődés és az egyes vallásfelekezetek benső természete által előidézett különös viszonyoknak". Ez a korlátozás eszébe juttatja az embernek azt a híres törvényt, ami megadott sok jogot a protestánsoknak, salvo tarnen jure dominorum terrestrium. Evvel azután mindent elrontott ! Köszönettel veszi tudomásul, hogy az egyházi adó terhén végre könnyíteni akar a kormány; de kifogása van az ellen, hogy a lelkészi íizetés rendezését, vagy a korpótlékkal kiegészítés vagy a congrua fölemelése utján tervezi. Nem vagy az egyiket vagy a másikat, hanem mindakettöt joggal kértük, sőt a harmadikat is, a nyugdíj ügyének méltányos rendezését. Az egyház jövője a lelkészeken fordul meg. Ha a mostani 1000 korona íizetés marad meg, erre a pályára csak a vagyonban és tehetségben legszegényebbek fognak menni, kényszerűségből, nem hivatásérzetből, nem lelkesedéssel. Ezek alatt tönkre megy az egyház is, a lelkészi állás tekintélye is. Az emlékirat a 800 Irtos fizetésnél maradt; ámde azóta a köztisztviselők lizetéset tetemesen föleinelte az állam, az élet is megdrágult ; méltányos, sőt halaszthatatlanul szükséges, hogy a lelkészi Íizetés minimuma folemeltessék annyira, a mennyire a lelkész tudományos képzettsége, működésének értéke, hivatásának tekintélye megköveteli : kapjon tehát legalább annyit, mint a középiskolai tanár, alapfizetés, korpótlék, nyugdíj tekintetében. A 800 fi t. miatt általános az elégedetlenség, sőt zúgolódás ; a tervezett congressust azért mellőzték a lelkészek, hogy hatóságaik ellen ne látszassanak tüntetni és főkép azért, mert szeretik hinni, hogy a hatóságok a jogos kívánságot méltányolva, komolyan, őszintén, melegen karolják fel az ügyet és kieszközlik teljesítését. A kérés teljesítésének eddig sem a pénz hiánya volt az oka, hiszen a csekély congruára is tiz hosszú évet kötött, ki a törvény, holott más tisztviselőknél sokkal nagyobb összegeket még visszamenőleg is megszavazott. Furcsa az, hogy mi zörgetünk, panaszkodunk legrégebben, legkisebb fizetésen, és mégis éppen a mi fizetésünk javítását halasztja el megint a kormány, beláthatatlan időkre. Felszólalásával alkalmat akar adni a lelkészeknek, annak kimutatására, hogy ebben mindnyájan egyet értenek, a vezető hatóságoknak arra, hogy erről meggyőződjenek. Kéri, mondja ki az egyetemes gyűlés, hogy a közös bizottság a lelkészi alapfizetést ne 800 frtban állapítsa meg, hanem a középiskolai tanár fizetése összegében, korpótlékkal és nyugdíjjal ; a fizetés rendezését ily értelemben komolyan sürgesse a kormánynál. Zsilinszky Mihály hozzájárul, hogy az indítvány áttétessék a közös bizottsághoz. De helyteleníti a politikát ide behozni és támadni a kormányt akkor, mikor éppen a kormány tényleg cselekszik, tárgyal a közös bizottsággal. Veres József szavainak helyreigazítása címén kér szót és kijelenti, hogy távol áll tőle a politikát ide hozni, és távol áll tőle, hogy gróf Tisza Istvánt mint protestáns embert és mint szabadelvű embert megvádolja azzal, hogy egyházát gyengíteni akarja. De íizetésrendezéséuek halasztásával ezt teszi akarata ellen is. Mikor ő rámutat arra, ami hiányzik a leiratban, bár 10 év óta kérjük : az nem politika. Sztehló Kornél méltányolja a Zsilinszky által felhozottakat., de helyesnek tartja Veres felszólalását, mert ezzel ő csak a helyzet tisztázásához akart hozzájárulni, tájékoztatja avval a közös bizottságot a kívánalmakról ; sőt magának a kormánynak is szüksége van a támogatásra, sürgetésre, az ellenkező törekvés ellensúlyozása végett. Hadd tudja meg hát az itteni nyilatkozatokból a kormány is, a közvélemény is, hogy mi' a mi kívánságunk és hogy a mostani elintézésben nem nyugszunk meg, kívánságunk most nem teljesített részét tovább is lönntarljuk. Materny Lajos kijelenti, hogy a lelkészek Veres Józsel nyilatkozatát helyeslik és ahhoz csatlakoznak. S\entiványi Árpád szerint már a kongruatörvény meghozatalakor aránytalanul kevés volt a megállapított 800 frtos lelkészi fizetés-minimum. Elfő-