Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes gyűlés

gadja azért a minimum magasabb megállapítása érdekében elhangzott érveket. De font.osabb kér­dés az adó-ügy rendezése. A reformátusok zsinatja holnap ül össze s foglalkozni fog ezzel a tárgygyal. Javasolja annak a kimondását, hogy az ág, hitv. ev, egyház szükségesnek látja az ág. hitv. ev. egy­ház zsinatjának összehívását s bizottságot küld ki a kérdés előkészítésére. Gyurátz Ferencz püspök a kormány leiratá­nak -azt a pontját, amely az adózók terheinek könnyítését célozza, helyesléssel fogadia. Ami a lelkészi javadalmazásokat s az erre vonatkozó in­dítványoknak a közös bizottsághoz való áttételét illeti, megjegyzi, hogy nemcsak azt kell tekintenünk, hogy mit kapunk, hanem azt is, hogy minő felté­telekkel. Nehogy ugy járjunk, mint a kongruánál, hogy a kormány minden lelkésszel külön tárgyal­jon, mert ez az autonomia meglazulására vezetne. Óhajtandó volna tehát, az átiratban kifejezést adni, hogy a közös bizottság őrködjék a protestáns au­tonómia felett, hogy az államsegély ne a lelkészek­nek külön, hanem az egyház-egyetemnek adas­sék ki. Dr. Mikler Károly eperjesi jogakad. dékán a főiskolák tanárai érdekeinek megvédése céljából fordul az egyetemes gyűléshez. Dr. Fischer Sándor pártolja Veres indítványát. Haviár Dániel azt hiszi, hogy a kormány le­irata értelmében előbb az egyetemes egyháznak kell az adózási törvényeket megállapítani. Előbb a kormány nem tehet semmit. Ha ez igy van, a zsi­nat sürgősen egybehívandó s bizottság küldendő ki, amely az egyházi adózási viszonyokat újólag megállapítaná. A reformátusok buzgólkodtak és siettek is és zsinatukon már fognak is e kérdéssel foglalkozni. Ismétli tehát, hogy a zsinat tartása szükséges. Bélák István szintén indítványozza zsinat tar­tását, mert zsinat állapította meg a lelkészi java­dalmazásnak minimumát, tehát a zsinatnak is kel­azt megváltoztatni. A jogügyi bizottság javaslatát elfogadták azza. a kijelentéssel, hogy az egyetemes gyűlés kimondja, hogy a lelkészi fizetések 800 ítos minimumát ezi dőszerint kevésnek tartja, s a felemelést mielőbb kívánja. A zsinat tartására vonatkozólag az ügyrend értelmében megengedett jogánál jogva az elnök hozzájárult ahhoz, hogy a zsinatügyben a tárgyso­rozattól eltérőleg már most kezdődjék a tárgyalás. Rövid szünet után dr. Győry István előadja a jogügyi bizottság javaslatát, amely szerint küldes­sék ki egy bizottság, amely a kerületek vélemé­nyének meghallgatásával előkészítse a zsinat egy­be I livását, jelentést tegyen ez ügyben a jövő év­egyetemes gyűlés előtt. Szentiványi Árpád, Händl Vilmos, Materny La­jos, dr. Meskó László, Ihász Lajos, Gyurátz Ferenc Haviár Dániel, Laszkáry Gyula, dr. Mikler Károly, Glauf Pál, Barcza Géza, Zsilinszky Mihály. Szelényi Aladár szólaltak fel a zsinat tartása mellett vagy ellen, az egyetemes gyűlés 47 szavazattal 45 ellen a jogügyi bizottság javaslatát fogadta el s bizottsá­got küldött• ki a zsinat előkészítésére; ennek tag jai : az egyetemes és kerületi elnökségek, Láng Lajos, dr. Kéler Zoltán, Händl Vilmos, Kund Samu Pozsvék Sándor, Barcza Géza, dr. Wágner Géza, Haviár Dani, Veres József, dr. Meskó László, Mün­nich Kálmán, Terray Gyula, Lányi Bertalan, Sztehlo Kornél, dr. Zsigmondv Jenő, Glauf Pál, Góbi Imre A bibliatársaság részére 6017 k. gyűlt be, Petrovics Samu sürgeti a bibliának a mostani irodalmi nyelvre leendő fordítását, mert a Károli­féle forditás nagyon rossz. Gyurácz Ferencz vé­delmébe veszi a támadás ellen a Károli fordítást, feltünteti annak nagy érdemeit; különben is az átjavitás folyamatban van. Erre Petrovics meg nem történtnek kéri tekinteni felszólamlását. Kimondotta a közgyűlés, hogy theologusok csak a tanári kar tudtával fogadhatnak el ösztön­dijakat. A theologiai szervezet ügyében tudomásul vette a közgyűlés a szakbizottság javaslalát, mely szerint a tervezet a pozsonyi akadémiát érintetle­nül hagyja, a másik két intézet további fejlődését örömmel üdvözli, a végrehajtást azonban akkora hagyja, mikor a szükséges költség meglesz hozzá. A tanügyi részt még részleteiben fogja a bizottság tárgyalni. Hosszú vita keletkezett a házépítés ügyében. Végre is azt határozta a közgyűlés, hogy a házat tölépitteti s a bizottságot intézkedés jogával ru­házta föl. A közös protestáns bizottság felfogása követ­keztében szükségessé vált az adózás ügyében in­tézkedni ; ehhez hosszab idő kell, miért is kimondta a közgyűlés, hogy e végett dec. 7-én fogja foly­tatni üléseit. Az alapokról szóló javaslat részletes tárgya­lása is Wágner Géza indítványa következtében a decemberi ülésre maradt. Az ezredévi pályamű szerzője gyanánt Pokoly József ref. theologiai tanár jelentkezett. A közoktatásügyi bizottság a vallástanitási tantervet elkészítette. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a rossz szo­kást, hogy a küldöttek jóformán csak az első nap vesznek részt a gyűlésen, a többi napon kong a terem az ürességtől, pedig lelkészek napidijat is kapnak s különben is kötelességük volna a gyű­lés tagjainak a gyűlésen komolyan részt venni. Mire való akkor az önkormányzat joga, lia a jog­gal nem élnek még azok sem, akiknek kötelessége volna azt a jogot gyakorolni ! Mit ér akkor a sok panasz utólag, hogy rosszul intézik az ügyeket, ha el sem mennek a gyűlésre azok sem, akiket

Next

/
Thumbnails
Contents