Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Sinkó Endre. A népoktatás reformja

folyékonyan olvasni, holyesen irni, akkor a középiskola alsó négy osztályában, magyar nyelvi szempontból, természetesen még nagyobb követelményeknek és eredményeknek kell bekövetkezniök. Az volna a természetes hogy a középiskolába való felvétel alapfeltétele a magyar nyelvnek beszédben és Írásban való tudása legyen. Igy a tanitóképzőintézetben való felvétel alapja éppen nem lehet más, mint az, hogy minden ez intézetbe lépő tanuló a magyar beszédben és Írásban feltétlen jártassággal birjon. Mire való akkor a négy évi középiskolai tanulmány, lia még ezt az alapozó munkát sem biztosithatja ? A javaslott alapon a képesítő szakvizsgálat magyar nyelvi követelménye csupán rákényszerités a jelöltre, tekintet nélkül arra, hogy szivében valódi magyar hazaszeretet lionol-e ? A magyar nyelv a magyar haza szeretetét nem rákényszeríteni, de be kell nevelni az ifjúság lelkületébe. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a képzö-intézetek tanitása és szelleme kivétel nélkül mindenütt magyar lesz. Enélkül képesíthet az állami vizsgáló bizottság magyarul beszélő tanítóságot, de magyarul érzőket alig ; képesíthet veszedelmes alakoskodókat, álapostolokat, de igaz honfiakat nem. A tanulók fegyelmi szabályzatát a felekezeti főhatóság a vallás- ós közoktatásügyi miniszternek bemutatni köteles. A 65. intézkedése kiváló fontosságú. A tanítóképző tanárok általánosan érzett óhaját, kívánalmát valósítja meg. A képesítő vizsgálat két részre, szakaszra osztja, t. i. a négy évfolyam befejezése után teendő alapvizsgálatra és a két évi gyakorlat kimutatása után teendő szakvizsgálatra. A szakvizsga tisztán állami jellegű, állami bizottság előtt teendő le, ennek nyelve a magyar. A felekezeti tanitó és tanítónő-képző intézeteknél az állami jellegű vizsgáló szakbizottság áll : az illető felekezeti főhatóság által a miniszternek bejeleutett s ez által megerősített az illető felekezeti főhatóság meghallgatásával kinevezett elnökből, helyettes elnökből és a miniszter által ugyan ily módon kinevezett szakbiztosokból. Az okleveleket a kormányképviselő aláírja. Ezt a paragrafust a magyar nemzeti állam eszméért lelkesedő tanítóképző tanár örömmel fogadja, legven az akár a felekezet, akár az állam alkalmazottja. Pedagógiai szempontból szintén üdvös intézkedés a megosztás. Most tizennyolc tárgyból kell a jelölteknek egyszerre vizsgálatot tenni! Átlag 3 perc jut egy-egy feleletre. A képesítő vizsgálat megosztása igen helyes intézkedés, de még igy is felette nehéz a tárgyhalmaz miatt. Mert a törvényjavaslat csak megosztja a vizsgálatot, de nem redukálja a tárgyakat. Vizsgálja meg közelebbről a ma fennálló képesítő vizsgálatot. A IV. osztályú vizsgán a növendékek felelnek a vallásból, a neveléstudományból, a magyarból (irodalom), a mennyiségtudományból, németnyelvből, fizikából, történelemből, alkotmánytanból, zenéből május hóban. Reá egy pár hétre (junius hóban) képesítő vizsgálatot tesznek főleg ugyanezen anyagból. A törvényjavaslat szerint az alapvizsgálat a képzőintézetben végzett s főleg az általános műveltségre vonatkozó tárgyakat öleli fel. Redukáltassanak a tárgyak. Egyes tárgyak, minők: a német nyelv, egyetemes történet, természetrajz, kémia, ének és zene az alapvizsgálatból kihagyandók volnának, illetve az alapvizsgálati bizonyítványba az osztálybizonyitvány eredménye volna beírandó. A két évi gyakorlat után teendő szakvizsgálatnak meg van egyaránt a szak- és nemzeti jellege. Tárgyai : áevelés tudományok, magyar nyelv és irodalom, hazai történet és földrajz, alkotmánytan. Két évi időköz alatt a jelölt ennyi tárgyra alaposan el is készülhet. Ezen vizsgálat magyar nyelven teendő le, állami vizsgáló-bizottság előtt, melyben a felekezeti intézet a tagok számának — az elnököt nem számítva — felével van képviselve A benyújtott javaslatnak egyik sarkalatos intézkedése a felekezeti tanítóképzés nívójának emelését, egységessé tételét fogja maga után vonni. Ugyanis a felekezeti tanítóképző intézetet fentartó testület — a középiskolai segélyezés mintájára — állami segélyben részesülhet. Erre az intézkedésre égető szükség volt, mert a felekezeti képzők nagy részének legnemesebb szándéka, buzgó törekvése épen anyagi okok miatt ke-