Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Sinkó Endre. A népoktatás reformja

Az ismétlő tanfolyamot gazdasági és ipari irányura osztja a javaslat. A 21—34. §§-ok az ismétlő iskola összes teendőit határozzák meg. A 111. fejedet a községi és felekezeti tanitók javadalmazásáról és az állam által gyakorlandó fegyelmi jogról szól. A fizetési minimumot a rendes tanítónál 600 koronáról 800 koronára emeli, a mely az egyházi főhatóság kérelmére 1000 K-ra emelhető, a segédtanitó fizetését 600 koronában állapitja meg. E javaslatok szerint a felekezeti tanitó 40 évi szolgálat után a hol korpótlékkal együtt 1400, illetőleg 1600 korona fizetéssel mehet nyugdíjba. Ez az intézkedése a javaslatnak három millió többletet tüntet fel a magyar állam kiadásaiban (nem is számit va az évötödös pótlékokat) ; igaz, hogy az állam e terv szerint 7.577,509 koronát ad a különféle iskolafentartóknak tanitói fizetésekre ; igaz, hogy az előbbi minimumhoz képest javulás állott be ; de ez az összeg még nem tisztességes ellátás az érettségi bizonyitványnyal egyenlő értékű oklevéllel biró, fontos nemzeti hivatást teljesítő intelligens tanítóra nézve. Két hadserege van a magyar hazának : az egyik a kultura fegyverével harcol ; ez hódítja meg újból és teszi igazán magj-arrá Magyarországot ; a másik az ágyuk hatására számitó vérrel hóditó hadsereg. Emennek mindig elő tudjuk teremteni a milliókat, ba kell, pedig sokszor kell és nagyon sok kell ; amannak, ha az egész ország úgy kivánja is, nem telik az állampénztárból. A tanítónak ideálisnak kell lennie és legyen is, mert csak addig lehet az ügy igaz apostola, amig ideális ; de fájdalom, ideálizmussal nem lehet kielégíteni, a tanitó családjának testi szükségleteit. A tanitói fizetések nem maradhatnak ezen a nivón. Erre a hadseregre is meg kell hozni a méltányos áldozatot. Ezen ideális foglalkozású hadseregnek is meg kell adni a tisztességes életfeltételeket. Bizunk a magyar törvényhozásban, hogy a javaslatnak ezt a részét, ezt a feltűnő csorbáját alaposan kiköszörüli. A javaslat nem mér egyenlő mértékkel. Az állami tanitók anyagi helyzete kedvezőbb. Egyenlő kötelességeknek egyenlő jogok felelnek meg. A felekezeti s községi tanitók fizetése tétessék teljesen egyenlővé az államiakéval. Figyelembe kellene venni az ausztriai viszonyokat is a hol a tanitók fizetése jóval nagyobb ; — továbbá a helj'i viszonyokat és pótlékokkal segíteni a tanitókat a drága városokban. E fejezetnek azon pontjait, melyek az államellenes irány megtorlását, az állam nemzeti jellegét és önállóságát juttatják kellő érvényre, a haza minden hü fiának a legnagyobb elismeréssel kell fogadnia. Az állam érdekkörébe ütköző fegyelmi vétségek megtorlása oly esetekben, ha a felekezeti főhatóság vonakodnék a feg}

Telmi eljárás megindításától vagy halogatná annak befejezését, a közigazgatási bizottság jogkörébe utaltatik. Ez erős jogfosztás ; de bizonyos esetekben indokolt. Keserű orvosság, de hasznos. Csak annak adják ki a ki rászolgál, — beteg. A IV. fejedet a tanítóképzésről és a képesítésről szól. A tanitóképzőintézet négy évfolyamát ezentúl a törvény biztositandja. A felvétel a betöltött 14-ik életkorhoz van kötve. A katonai sorozást a 20-ik évről a 2l-re emelték mert éretlennek, fejletlennek ítélték az anyagot. Mi is azt mondhatjuk: fejletlen, éretlen az anyag. Az elemi iskola a 7-ik, a középiskola 11-ik, a tanitóképzés a 15-ik év betöltésénél kezdődjék. A felvételi vizsgálat töröltetett; tehát csak IV. középisk. osztály elvégzése alapján vehető fel valaki a képző-intézetbe. Az egy-egy osztályba felvehető létszám maximuma 30 növendék. A gyakorlati kiképzésre minden intézetnek az elemi népiskola mindkét (mindennapi, ismétlő) tanfolyamát magába foglaló gyakorló iskolával kell birnia. Az I—IV. osztályú gyakorló iskolát sem tudjuk mindenütt megvalósítani ; hát ez vájjon, bog}- fog sikerülni? Kiemelendő ezen fejezetnek az 55-ik §-a. Eszerint a hitfelekezetek által fentartott képző-intézetek tannyelvét az illető fentartó főhatóság állapitja meg. Ezt az intézkedést, ezt a felkínált szabadságot nem látjuk indokoltnak. Mert ha a népiskola 6-ik osztályának befejezése után a magyar beszédet anynyire el kell sájátitani a növendéknek, hogy gondolatait magyarul tisztán és szabatosan ki tudja fejezni, továbbá tudjon' magyarúl