Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Csermeszky Béla. A kassai két evang. egyház egyesítése ügyében

római festőkről csak annyit tud mesélni, hogy azok a természetet roppant elmésen és ügyesen tudják utánozni, annyira. bog3* alakjaik szinte élnek és mozognak. A mig Luther Rómában való kószálásai alatt ilyen s hasonló megfig}

Telésekhez jutott, úgylátszik, hogy mechelni János meg congregátiójának ügyét olyformán intézte el, hogy az unió ügye szenvedett alatta. Bizonyos, hogy János prior és Staupitz 1512. február 25-én Salzburgban találkoztak, tehát nyilván Luther is ekkor ott volt velők. A kiküldött barát tehát januárban vált meg Rómától s valószinüleg Paduán, Innsbruckon Salzburgon és Augsburgon keresztül érkezett vissza hazájába, a mint az Luther alkalmi nyilatkozataiból is következtethető. A kegyes barát, a mint félévi távollét után, életének leghosszabb s bizonnyal legérdekesebb útjáról hazatérve, wittenbergi cellájának magányába vonult, bizonnyel ugyanaz volt, mint a ki innen egy fél év előtt kiindult, igazi szerzetes, a középkori egyháznak jámbor, engedelmes fia. Római benyomásai nem keltették még fel lelkében azt a szent haragot, a melyet Pál érzett Athénéban, a midőn e város pogányságát látta. De azért ama benyomások nem mentek veszendőbe. Egyelőre még nem inditotta fel, a midőn látta, hogy az olasz papság mily könnyű szerrel teszi túl magát pl. a böjti rendeleteken, lolott ilyetén dispensátiókért a német hivektől szép pénzt sarcolt, vagy a midőn látta, hogy a római kolostorok rideg keresztfolyósóin s refectóriumaiban a barátok egymásnak az előbbi pápa, VI, Sándor botrányos kalandjait beszélik el s Ítéletet mondva a pápai gazdálkodás felett, avval végezik : „Lehetetlen, hogy sokáig igy maradjon a dolog . . . Törni vagy szakadnia kell''. Ámde mind e tapasztalat életre támad benne, a midőn pár év múlva. Pál apostol leveleinek tanulmányozása s Hutten harci kiáltása megnyitják szemeit, hogy meglássa német egyházának árvaságát s nemzetének szégyenét. Ezért oly gazdag épen a legelső nagyobb reformációi irata ,,An den ckristlichen Adel deutscher Nation" a római tartózkodás emlékeivel ; s most látszik még csak meg. hogy Rómában mégis egészen mást talált, mint a mit akkori középkori elfogultságában keresett . . . Hiszen maga mondja később római útjáról : ,,Nem adnám százezer forintért, hog}* Rómát is láttam . . . Különben még elhitetném magammal, hogy a pápával szemben igazságtalan s erőszakos vagyok ..." Stromp László. A kassai két evangelikus egyház egyesítési ügye.*) Közismert és történelmileg beigazolt tény, hogy Kassán a külfölddel való élénk kereskedelmi összeköttetés fol}

Ttán a reformatio első éveiben terjedtek el a Németországból kiinduló hitujitási tanok. A város számos lakosa csatlakozott az uj tanokhoz, majd nemsokára az egész város felvette az Ág. H. Ev. confessiót, az eddigi róm. kath. templomok a dómmal eg3

Tütt. a lutheránus egyház tulajdonába mentek át. Hosszú évtizedeken keresztül erős, egységes, tekintélyes s az országos mozgalmakban is mérvadó szerepet vitt a lutheránus egyház volt Kassán. Az idő szelleme s a harcias viszonyok által is késztetve békés, testvéri szeretetben fértek össze az erős egységes egyházhan az ugyanazon hitvallást követő német, magyar és tót nyelvű hivek. A város akkori viszonyaihoz képest az iparral és kereskedelemmel foglalkozó német nyelvű gazdag polgársága vitte a főszerepet ugy a városi, mint különösen az egyházi ügyek igazgatásában s az ebből kifejlődött német papok fölénye, mondhatni sokszor basáskodása (lásd: Alvincz}

T kassai mag}

Tar papnak történetét) nem kis mértékben járult a Kálvini tanok terejdése mellett ahhoz, hogy a magyar elem nagyobb része kivált a lutheránus egyházból s megvetette alapját a ma is örvendetesen fejlődő református egyháznak. A viszonyok idővel változtak. Tudjuk, hogy a reakció mindenütt felülkerekedett, s itt Kassán is a templomok a reformánió * Jegyzet. Lapunk mult számában már megjelent e tárgyú közleménynek mintegy kiegészítésül felkérettünk e cikk közlésére is. Közérdek szempontjából szivesen adunk helyt e kérelemnek azért is, mert más kettős egyházak is hasonló viszonyok között vannak (pl. eperjesi, bártfai. kisszebeni.)