Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Stromp László. Luther római útja

mei mindig nyitva voltak s a vidékeket és népüket élesen megfigyelte, az későbbi megjegyzéseiből kiviláglik. Magasztalja a délnémetek barátságos előzékenységét; alkalmilag, haragjában avagy tréfálkozva, alaposan tudja utánozni az alemann szójárást, Zwingli dialektusát ; dicséri a svájciakat, mint szorgalmas mozgékony embereket, a kiknek magas hegyein nincs szántóföld, csak kövér legelők teheneik számára. A verőfényes Olaszországegészen elragadja, különösen pedig a Pó völgye. Ugy találja, hogy ,,igen termékeny, jó és vidám vidék ez ; különösen Lombardia völgye, mely 20 német mértföld szélességben terül el az Eridanus (Pó) két oldalán, oly távolságban, mint Wittembergtől Brateig" . . . Megemlékezik a gazdag vidék olajfájáról, gránát és barack gyümölcséről, a melyekkel szemben a hazai termények apró bogyók ; s a citromfáról, mely egész éven át virágzik. Megemlékezik Milánóról, látta Cremonát és Bolognát. Azután az Apennia hegységre hágott, innen az Arno völgyén át Firenzébe, Toskána fővárosába jutva el. Persze, a mire figyelme kiterjed, nem a Lionardo da Vinci és Michelangelo halhatatlan műremekei, nem is a dóm összehasonlithatlanul szép kupolája, Brunelleschinek, a renaissance ez első nagy építőmesterének a remeke ; hanem a szép ispotályok a betegek számára és az árva és lelencház. Igy jutottak vándoraink Sienán át, a Via Flaminián, mind közelebb Róma felé . . . Másfélezer éve már, hogy e város a germán kedélyre oly elbűvölő varázst gyakorol. Hiszen a mióta csak őserdeikből ki és a történet szinpadára léptek, multjuk e városéval annyi idegszállal összenőtt, hogy reá megindulás nélkül nem gondolhattak. Herrmannal, a germán nemzeti hőssel szemben a római tiszt díszében és jelvényeivel megjelenő saját elpártolt édes öcscse, Flavus, Róma nagyságára és a caesar hatalmára hivatkozik; majd meg a midőn e csodált császárságot maguk foglalják el, akkor az egyház glóriája, tette szemükben szentté az örök várost, mint a keresztyén világ oltárát. Ez az érzelem ragadja meg Luthert is a mint az örök várost először megpillantja s kiterjeszti karját, térdre borul és áhítattal igy kiált fel : ,,Légy üdvözölve, szent Réma ! Háromszor szent a martyroknak vére miatt, mely falaid között on tátott ki!'' A Porta Flaminia. ivezete alatt lépte át a két zarándok Róma küszöbét s biztosra vehető, hogy a Luther szállása azon augustinus kolostor volt, a mely e kaputól nem messze, a Maria del popolo templom szomszédjában feküdt a város falánál s egyenesen az idegen zarándokok szállóhelyéül volt berendezve. Természetesen első dolguk küldetésük elintézése volt.' a mely munkából Lutherre nem nagy rész eshetett. Mindamellett benyomásai, a melyeket a pápai iroda ügyvitelére vonatkozólag szerzett, igen élénkek. Bámulatba ejti a pápás egyház internationális apparátusa. ,,Es ist em solch Gewürm und Geschwürm in dem Rom, und alles sich päbstlich rühmet, dass zu Bab}

rlonien nit ein solch Wesen gewesen ist. Es sein mehr denn dreitausend Pabsts Schreiber allein : wer will die andern Amptleut zählen, so der Ampt so viel sein, dass man sie kaumet zählen kann". Egyébként e bábeli zavarban az ügyek gyors elintézésével egészen meg volt elégedve. Dicséri a Consistoriumot és a ,,

Curia Rotae'

1 c. pápai törvényszéket ,,da die Händel und Gerichtssachen fein rechtmässig gehört, erkannt, verrichtet und geörtert werden.'' A reformátor későbbi emlékezései szerint azonban római tartózkodásának egyetlen célja volt, hogy lelki üdvéről minél hathatósabban gondoskodjék a különféle misék, gyónás és az ereklyék és szent helyek kegyeletes felkeresése utján. Gúnyolódik önmaga felett, hogy egykor oly bolondos szent volt, a ki minden templomot és katakombát bejárt s kegyes hittel fogadott minden csodamagyarázatot, a mit a különböző helyeken hallani alkalma volt. Gondoljuk csak-el, mint járt ottlétének 4 heti időtartama alatt templomról templomra. í]lső sorban persze a nagy Péter-templom érdekelhette. 1506-ban rombolták le az ősrégi bazilika egyrészét, hogy megkezdjék a fenséges templomépületet, a mely ma Róma elsőrangú látványossága. Ámde azért a basilika »egyrészét még használták istentiszteleti célra s Luthernek