Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Kresz János. A kassai két evang. egyház egyesítése

győződésem az, hogy ezzel simára fényesiti a többi felekezetek előtt a városban, az országban a szétvonás miatt megszólással és gúnnyal megtámadott tekintélyünket, mely a diadalmasan megindult magyarosodást tovább fejlesztve, nagy nemzeti célokat szolgálhat az által is, hogy magyarosító erejét kisugározza a vidéki fit iákra. T. közgyűlés ! Nem folytatom, gyengének érzem magamat ahhoz, hogy én ezt az eszmét a maga nagy értékében kidomboríthassam ! Ez eszme nemességének, nagyságának tudata, benne kell, hogy legyen mindnyájunk lelkében ! Csak a megvalósításhoz szükséges erős elhatározás van hátra még. A legkedvezőbb alkalom itt van ! Csak komolyan akarni kell . . . Minden érdeklődő szem az I. egyház tagjaira tekint. Az igazi vallásos hithüség, a valódi hazafiság, testvéri összetartás egyesült parancsa int . . . Városunk közönsége előtt, a hazai protestantizmus előtt, a jövendő idők előtt a felelősség súlya nem azokra hárul át, a kik mindenkor és mindenben az egyesülésnek teljes készséggel és nyíltsággal rendelkezésére állottak. Mély tisztelettel vagyok Kassán, 1904. szept. hó 29-én a tekintetes közgyűlés alázatos szolgája Kresz János, s. k. Belföld. A somlyóvidéki ág. h. evang. lelkészegylet f. október hó 10-én tartotta meg ez évi őszi értekezletét Pápán, az evang, egyház kisebbik tanácstermében. Jelen voltak az összes köri-lelkészek és Varga Gyula vönöcki lelkész, a tekintélyes kemenesaljai ev. egyházmegyének érdemes esperese. Az értekezletet megelőzőleg gyónás volt a templomban, a hol Varga Pál galsai lelkésztárs osztott urvacsorát. Az értekezletet Gyurátz püspök nyitja meg. Beszédében utal a vallás szolgáinak magasztos hivatására, llámutat arra a nehézségre, amelyIvei e tiszt jár. Történeti példákkal bizonyítja, hogy a/, istentagadás már a legrégibb népeknél is található. A vallást. Istentiszteletet lekicsinylik, mint a mi csak az embereknek, a papi kasztnak találmánya. Bölcsészek, enciklopédisták karöltve törekszenek a materialismust diadalra emelni. A jelen sem szegény a vallásellenes filozófusokban, kiválló Írókban. Büchner, Moleschott, Pule mind az anyag dicsőitői. De hát vájjon letegyük-e ezek előtt a fegyvert ? Nézzük, ezzel szemben mit tanit a világtörténet? Ez hirdeti, hogy az ember vallásos lény; vallás nélkül nem létezhet. Addig amig a vallásos érzés erősen lüktet a nemzetben — emelkedik az, mihelyt a vallásos érzés lankad, — hanyatlik a nép, a szellemi erő. Lélek, szellem, idealizmus bukik s a népnek egyedüli elve : „panem et circenses." Fönícia, Karthago egvKor nagy vala, de csak addig, amig vallása vonzó vala. Amint ez az érzékiség kielégítésének nyomorult eszközévé törpült, — bukott a nemzet is. Igy Babylon is, a görög és a római história is ezt igazolja. Amig a vallásosság erős volt — a nép nagygyá lett. De mihelyt a politheismus sülyed, mihelyt az augur is mosolyogva vált tekintetet társával, mihelyt elvész a nép hite, — nem marad más hátra, mint a pusztulás, önmeghasonlás. Az ember vallásos lény. Megáll ez igazság az egyeseknek tagadásával szemben is. Ez emlékeztet egy rajtuk kívül álló örök hatalomra. Egy eszményt tart az ember előtt: a szép, a jó, az igaz eszményt ; s amig az ember ezeket tiszteli, addig halad, emelkedik. A politheismus Mosaismus, Izlam, Buddhismus nem képes erre, mert exkluzív, mert magát az embert tevén Istennek, Istene van végetlen volt. Ez nem tud emelni, mert nincs igazi eszményi tartalma; a Nirvána nem tud emelni. Joggal mondjuk, hogy a ker. vallás tökéletes vallás. Ez a Krisztusban egy oly eszményt állit elénk, amely örökké igaz, kimeríthetetlen és igy örökké vonz. Egyetemes jellegű, mert minden embert kebelére ölel. Ezt a vallást szolgájuk mi. Lehet, hogy munkánkat nem méltányolják eléggé, de ez ne keserítsen. Egyik jeles író szerint az az egyszerű zsellér, ki egy jó gyümölcsöt termő fát ültetett, uevel, ápol, több jót tesz, mint a leghíresebb hadvezérek, kik a csata mezején halomra ölik embertársaikat. Ez a gondolat vezessen, ha csalódunk a munka mezején. Lelkesítsen az a tudat, hogy ha betöltjük a vallás szolgálatában tisztünk minden igazságát, akkor nem fáradunk hiába. Üdvözli a tagokat és Varga Gyula kemenesalji esperest mint vendéget. Ezután hitelesítés alá kerül az értekezlet tavaszi ülésének jegyzőkönyve. Ennek kapcsán örvendetes tudomásul szolgál az, hogy úgy az egyházmegye mint a kerületi, sőt más testvér testületek is hozzájárultak egyletünknek amaz indítványához, a melyben az a vasárnapi munka szünetnek általánosabbá, intenzivebbé tételét sürgeti. Tárgyaltatik a ker. lelkészegylet f. évi jegyzőkönyve. Felkéretnek ismételten is a lelkésztársak a községi ev. felsőbb leányiskolánál létesített ,,lelkészi alapitvány" növelésére. Ezzel kapcsolatban elnök ur meleg pártolásba ajánlja az intézetet ; a gyülekezetek és vezetőinek jóindulatát kéri ki. S\alav László pénztáros és Kapi Béla könyvtáros jelentését 'az értekezlet tudomásul veszi s ujabb munkáknak be-