Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Luther-Társaság

szerzését elhatározza. Horváth Béla indítványa alapján az értekezlet megbeszélés tárgyává teszi ama kérdést : megengedhető-e és helyes-e az, hogy az anyaegyházhoz közel lévő filiákban vasárnapőhkint a délelőtti órákban könyörgés tartassék. Ennek ugyanis sok hátránya van — minden előnye mellett, Ék, bontó eszköz ez a közös szellem kifejlődésében, gát és akadály a testvériség megerősülésében. Elszakadnak a filiabeliek a közös templomtól ; ezért anyagilag is megtagadják a közösséget, mondván : az anya templomát ők nem épi tik, mert van saját templomuk. De mert az öregek, gyermekek a távolba nem mehetnek, — jó, ha otthon van istentisztelet. Mindamellett óhajtandónak véli az értekezlet hogy sátoros napokon, reformáció, aratási hálaadó, konfirmáció napján ne tartassék meg a filiákban az istentisztelet. .Majd Mohácsy Lajos olvassa fel munkáját e czimen : ,,Korunk szociális bajai és a\ evangélium." Munkájában napjainknak emez aktuális kérdésével behatóbban foglalkozik s biblikus alapon fejtegeti. Az értekezlet figyelemmel hallgatja a munkát és köszönetet, elismerést mond a szerzőnek s felkéri, hogy a munkát tegye szélesebb körben — lapok utján — is ismertté. Gyurátz elnöklő püspök újra emlékezteti az értekezlet tagjait ama határozatra, a mely szerint a lelkésztársak kötelezték magukat saját gyülekezeteik történetének megírására. A ki teheti fogjon már most hozzá, hogy az egyházmegye monográfiája minél előbb elkészülhessen. Végül elhatározta az értekezlet, liogy külső funkcióknál használatos papi süveget készíttetnek az öszszes lelkészek, hogy az eljárás,itt is egyöntetű legyen. Az értekezlet Varga Gyula esperesnek felszólalása után Gyurátz püspök buzgó fohászával ért véget, A Luthertársaság és az E. E. E. Gyámintézet ez évi közgyűlésüket szeptember hó 28—30-ik napjain tartották Komáromban. Szeptember hó 28-án d. e. a Luthertársaság igazgató-tanácsa tartott ülést, melyen elkészítette a délután tartott közgyűlés tárgyait. 12—2 óráig a nagy számban megjelent tagok egy evang. tiszt kalauzolása és magyalclZctSct mellett a hires várat tekintették meg. Délután 4 órakor azután a városházán meg volt az évi közgyűlés dr. Zsilinszky Mihály elnöklete alatt, a ki szokás szerint magvas, erős, evangeliuini lelkesültségtől áthatott és ilyenre buzditó megnyitót tartott, a melyben a protestáns sajtótermékek felkarolását és terjesztését kötötte a tagok lelkére, utalván a protestáns külföldnek és nálunk a r. kath. egyháznak és egyleteinek példájára. Igen szépen emelte ki és hangsúlyozta, hogy a társadalom alapja a keresztyénség, Krisztus tanítása, a melyet át kell ültetni az életbe. A közgyűlés elhatározta, hogy a magas szárnyalású megnyitó beszéd a jegyzőkönyvbe iktattassék. Erre azután felolvasta Falvay Antal az intéző-bizottság jelentését, melyet a kiadványok iránti érdeklődés kérésével és a Szabadkán és Torzsán megtártott VI. vándorgyűlésre való visszapillantással vezetett be és a melyben a társasig vagyonszaporodásáról és műküdéséről számol be. A „Bibliai Olvasókönyv" Jausz, Majba és Hetvényi szerkesztésében megjelent és 2-40 K-ban állapíttatott meg, a mit azonban némelyek joggal drágátlottak. Napirendre került ezután ismét a ,,Hivatalos Közlöny" megindítása, kapcsolatban „Néplap" megindításának kérdésével. Élénk megvitatás után a határozathozatal el lett odázva és abban történt megállapodás, hogy a kérdés a szűkebbkörű bizottsághoz utaltassék és függőben maradjon az egyetemes gyűlésnek idején leendő ujabb tanácskozásig. A népies kiadványokon kivül megjelentek : „Bibliai Olvasókönyv „E. Családi Lap". Az „egyházunk nagyjai" cimű életképsorozat vállalathoz 200 K segélylyel járult a közgyűlés. Gyurátz Ferenc „Hit oltára'- 111. kiadása megjelent változott alakban. Az egyházi lapok segélyben részesültek mint. tavaly, úgy most is. A következő indítványok: Payr S.,,Vallásos Anthologiá"- Materny J. ,,Házi naptár kiadása'' az irodalmi szakosztályhoz utaltattak. A számadás és költségvetés elfogadtatott. Az ,,egyházi nyomda" felvetett kérdésének megvitatása el lett odázva. Este 7 órakor nagyon szépen sikerült Lutherünnepély tartatott, a melyet az „Erős vár a mi Istenünk" elhangzása és Horváth Sándor velegi lelkész ájtatos imája után Zsilinszky Mihály nyitott meg rövid és lelkes beszéddel, Kovács Sándor theol. akad. tanár pedig ünnepi beszédet tartott a magyar protestáns vallásos költészetről, a melyetalapos, szakavatott kidolgozásnál és vonzó előadásnál fogva mindvégig feszült figyelemmel hallgatott a közönség a zsúfolt templomban. Meghatóan tárta tel a vallásos költőknek a magyar nemzet nyomoruságain való kesergését és a népet a bűnbánatra szólító szózataikat. Végül pedig a komáromi lelkész, Jánossy Lajos fejér-komáromi esperes tartott igen sikerült és lelkes értekezést a komáromi egyház múltjáról. Másnap, szeptember 29-én az egyetemes gyámintézet tartotta évi közgyűlését. Előzőleg a gyámintézeti istentisztelet tartatott meg szintén Kovács Sándor theol. akad. tanár predikátiójával, a melyet Martha és Máriáról szóló gyönyörű történet alapján tartott, igen szellemesen és vonzóan tárgyalván a kettőnek példáján az odaadó és munkás szeretet megnyilatkozásait; a melyeket a gyámintézeti működésnek is vissza kell tükröztetnie. Az istentiszteletnek dr. Baltik Frigyes püspök imája és áldása általi befejezése után a gyűlés lett megtartva dr. Baltik Frigyes püspök és Badvány István kettős elnöklete alatt, a ki köztetszéssel fogadott beszéddel nyitotta meg azt. Az elnöklő püspök felolvasta erre évi jelentését, egyszersmind lemondását is jelentvén be, a mely fölött a gyűlés sajnálkozását fejezi ki, egyúttal jegy-