Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Tabitha - Tiszai kerület

olyan dotátiót kapjunk, miáltal szükségleteinket fedezni képesek • legyünk s azon túlságosan nagy adóteher mely híveinket sújtja csökkentessék. Az utolsó időben nemcsak némely lapban, de a társas életben is [elvettetett a saecularisátio kérdése. Tisztelt uraim ! én őszintén kimondom e tekintetben véleményemet, mely oda irányul, liogy ezen eszmének barátja nem vagyok, mivel azt foradalom nélkül nem vitték keresztül sehol, én pedig hazánkat minden nagyobb megrázkódtatástól óvni kívánom s attól is tartok, liogy a saecularisátio közvetve autonomiánk sérelmét vonná maga után s azt megcsonkítaná. Ne menjünk tehát ily ábrándok után s kérjük inkább azt a kormánytól, a mit a közös bizottság javasol s hiszem, hogyha azt megkapjuk egyházunk boldogulni lóg. Szólanom kel! ez után azon törvényjavaslatról. melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a népiskolai törvény módosítása tárgyában kidolgozott s melyet egy nagyobb számú tagokból álló enquête elé terjesztett, a melyen elnök-társammal mi is részt vettunk, kifejezést adtunk nézetünknek. Ezen javaslat autonómiánkat is érinti, azonban kötelességünk támogatni e javaslatot, a melynek célja oda irányul, hogy Magyarország a magyaroké, és a magyar nemzeté legyen, és örömmel üdvözöljük e javaslatot, mert nem tehetünk mást, minthogy olyan uton és módon haladjunk ezen irányban, a minő utak rendelkezésünkre állanak. Ezek után tisztelettel üdvözlöm mélyen tiszteli Püspökünket Zelenka Pál urat, üdvözlöm az egyházmegyei felügyelő esperes, egyházkerületi biró, jegyző, s a többi tisztviselő urakat, továbbá, tanár, tanitó urakat s az összes kiküldötteket, szóval az egyházkerületi közgyűlés minden rendű és rangú tagjait, s Isten bő áldását kérve összejövetelünkre az egyházkerületi közgyűlést ezennel megnyitom. Elnöktársa meleg üdvözletére és azon hiven tolmácsolt mély részvétnyilatkozalra, a melyet a ker. felügyelője a közgyűlés nevében a püspököt neje elhunytával ért veszteség felett fejezett ki, az ősz püspök a fájdalmas emlékezés felett kitörő könnyek között, mély megindulástól meg-megszakgatott hangon felelt, megköszönve a közgyűlés meleg részvétét, őszinte odaadásról tanúskodó üdvözletét kijelentve azt, hogy lia eddig is az volt, ezután — lelke szerető telétől elszakittatváu, még inkább a közegyházé óhajt lenni. Ezután Zelenka Pál püspök jelentése került tárgyalás alá. A jelentés felöleli az egyházkerület és az egyházegyetem életébe vágó összes kimagasló események ismertetését és hű képet nyújt arról a fáradhatatlan tevékenységről, a mely a tis/.ai kerület kiváló szellemi vezérét oly általános tisztelet és szeretet tárgyává teszi. Mellőzve az egyes felszólalások részletes felsorolását, a melyekben leginkább dr. Meskó László Kubinyi Géza. Münnich Kálmán. Benczúr Géza esperességi felügyelők, Hammersberg László országgyűlési képviselő, Terrav Gyula, Glauf Pál, Materny Lajos, Siinkovic János főesperesek és dr. Meskó Sándor kerületi főjegyző vettek részt, inkább azon határozatok és nyilatkozatok közlésére szorítkozunk, a melyek az egyházkerület és az egyházegyetem szempontjából általánosabb jelentőségűek. Bártfa, Eperjes, Kassa és Kisszeben kettős egyházainak egyesítése körül már régen folyik a harc. Az egyik tábor az egyház magasabb érdekeire, a másik az egyes hivek hithűségét fenyegető veszedelmekre hivatkozik. A közigazgatási tapasztalat pedig az, hogy a kettős egyházak nagy része szivesen belemegy az egyesítésbe, kisebb része ellenben féltékenyen óvja a különállás állapotát. A kerület már egyszer határozott a kérdésben, bölcs mérséklettel kimondván azt, hogy az egyesülés keresztülvitele azon időre halasztassék, a mikor a kettős egyházak valamelyikének lelkészi hivánva birtokos nélkül marad. Kassára nézve ez az időpont most Csiskó János lelkész elhunytával bekövetkezett. Utasíttatott az egyházmegyei elnökség, hogy a kerület határozatának érvényt szerezni kötelességének ismerje. .4 hat s^abad királyi városi egyházmegye, az egykori hírneves superintendencia léte felett is megkondult a halálharang. Egy szavazat híján az összes többi szavazatokkal utolsó közgyűlésén kimondotta feloszlatását és egyházközségeinek a legközelebbről érdekelt egyházmegyék kötelékébe való belépését. E határozat ellen Justli Alfréd bártfai lelkész felebbezést adott be. A kerület elvetette a felebbezést és sanctionálta az egyházmegye feloszlatását kimondó határozatot. A theologiák egyetemesen való szervezése ügyében Glauf Pál esperes, főjegyző, ez ügy előadója valóban fényes diadalt aratott. Az egyházmegyék beérkezett nyilatkozatai megdönthetetlen tanúbizonyságai ama ténynek, hogy Glauf javaslatai és álláspontja e kérdésben nem specialis „eperjesi' vagy „tiszakerületi" érdek kohójában főttek, — de 11 egyházmegye elfogulatlan, '— objektiv szempontokat is mérlegelni tudó, az egyházegyetem legmagasabb érdekeihez is felemelkedni képes elhatározásaival találkoznak. A Glauf-féle munkálat lényegét, irányzatát, mely az egyetemes egyház érdekkörében való szervezés eszméjén épül fel, minden egyházmegye elfogadta, — a közgyűlés pedig harsány éljennel és külön is kifejezett elismeréssel honorálta Glauf munkásságát e kérdésben s expiálta az őt ért méltatlan támadásokat. Kimondotta a közgyűlés, hogy a három meglevő intézetnek olyatén szervezésébe is belemegy, hogy mind a háromban 0—<i r. tanerő működjék és vállalja az ebből reáháramló tehertobbletet, viszont azonban elvárja, hogy a mennyiben mindhárom főiskola