Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Tabitha - Tiszai kerület

egyetemes érdeket képvisel, necsak a földrajzilag de a tényeknek megfelelőleg egyformán érdekelt mind a 4 egyházkerület aránylagosan járuljon azok fentartásához. Az egyházmegyék által az egyes részietek módosítására nézve felterjesztett javas­latokat az egyetemes közgyűlés által kikiildendő egyeztető bizottság elé Utalta a kerület. Általános érdeklődés közben tárgyaltatott a qsinattartás kérdése is, a tárgyalás eredményéül a következő határozati javaslat egyhangú elfoga­dásával : A Zsinattartás tárgyában egyházkerületünk ré­széről tett indítványt a mult évi egyetemes köz­gyűlés 99. pontjában hozott határozatával a napi rendről levette ugyan, — miután azonban időköz­ben a kormány az 1848, évi XX. t. c. végrehajtása tárgyában azon nyif.atkozatot. tette, mely "szerint a kezdeményező lépés megtétele céljából bevárja az érdekelt felek nyilatkozatát, közegyházunk aka­ratának kifejezője pedig csakis a zsinat lehet, ugyan­azért : tekintettel az állam és egyház közötti viszony­ban 1901. óta beállott, nagy változásokra, az Egy­házi Alkotmánynak sok tekintetben hézagos, hiá­nyos intézkedéseire, melyeket szabályrendeletek­kel pótolni nem lehet, tekintettel továbbá az ISIS. évi XX. t. c. életbe léptetése tárgyában szükséges előmunkálatokra, melyeknek fel kell ölelniöjp az egyházi adózás ren­dezését, lelkészek, tanárok, tanitók igazságos igé­nyét, a vallástanitásnak nagyon is szügséges ren­dezését, a culturális és humanitárius intézmények­nek állami segélylyel való biztosítását., tekintettel végül arra, hogy az ev. ref. egy­ház a maga igényeinek megállapítására már a íolvó évben tart zsinatot s ezt maga a közös em­lékirat is s/.ükségeszek tartja: az egyházkerületi közgyűlés a zsinatnak mielőbbi összehívását kivánja. s felkéri az egyete­mes közgyűlést miszerint a zsinattartást az Al­kotmány 186. értelmében határozatikig mond­ja ki. Nem kisebb érdeklődéssel folyt le a\ 184S. XX. t.-c. végrehajtása körüli vita. A kerületi fel­ügyelő nyilatkozása e tárgyban az ő fentközlött megnyitó beszédében foglaltatik. A püspök pedig, kinek talán széles e hazában a legnagyobb érdeme van abban, hogy ez a kérdés a inegérlelődéshez közeledő mai alakjában szőnyegre kerülhetett, inert hiszen tudvalevőleg az ő „igénytelen javaslatainak" ismeretessé télele hívta tel a közfigyelmet a pro­testantizmus égető anyagi bajaira: jelentésében szintén csak az eddig megtörtént tények, az „Em­lékirat" elkészülte, a kormánynál átnyújtás és ott történt szívélyes fogadtatásának előadására szorít­kozik. Ámde ugyancsak a püspök egyházkormány­zói működésében nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy az evang. egyház közvéleményét e kérdés­sel szemben folyton ébren tartsa. Püspök társaihoz intézett, nyomtatásban is megjelent levelében erő­teljesen hangsúlyozza a lelkészi és tanári, tanitói fizetések rendezése, valamint az egyházi adóteher csökkentése szempontjából körvonalozandó köve­teléseinknek zsinatilag történendő megállapítása szükségét; az egyházi és állami adónak egymás­hoz való aránylását feltüntető terjedelmes dolgoza­tában pedig bemutatja azt a kiáltó tényt, a mely szerint közel a gyülekezetek 3/ 4 része egyházi adóban a stólad íjakon, tandíjakon, stb. felül az állami adó­nak több mint 20%-ával adózik, nem is szólva arról, hogy vannak egyházközségek, a melyek annak 200%-ánál is többet — az egész kerület pe­dig általánosan 2,r807o-át fizeti az állami adónak. Ez a tarthatatlan állapot vitte az egyházmegyék közönségét arra, hogy ez ügyben sürgős és hat­hatós orvoslást kérelmezzenek. Az elfogadott ha­tározati javaslat lényege a következő : „A mennyiben az egyházmegyék határozatai­ból kitűnik, hogy az ,,Emlékiratban" foglalt s a kormányhoz benyújtott előterjesztéshez hozzájá­rulnak és tisztán a lelkészi, tanitói és tanári fize­tések méltányos és korszerű rendezése tekinteté­ben ajánlanak az „Emlékirat" javaslatait kiegészítő intézkedéseket, továbbá az égető szükségre való hivatkozással kérnek sürgős közbelépést, a kerü­leti közgyűlés kimondja, hogy a két protestáns egyház Emlékiratában" foglalj, jogos követelések végrehajtását az egyetemes közgyűlés útján a kor­mánynál megsürgeti, még pedig akként, hogy a lelkészi fizetéseknek törzsfizetés, kórpótlék és nyugdíjigény tekintetében a főgimnáziumi tanáro­kéval. — a tanitók, közép- és főiskolai tanárok javadalmazásának a hasonló állami alkalmaztatás­ban levő tanféiiiak javadalmával való egyenlővé tételét kapcsolatosan a kormány figyelmébe ajánlja; a mennyiben pedig úgy az egyházi adózás, mint a lelkészi fizetések ügye eddigelé az egyház „Al­kotmánya" által szabályozva van és igy azok újon­nan való szabályozásához az egyházi törvényhozás hozzájárulása mulhatlanul szükséges, ezeknek az -egyház közvéleményében jelentkező kívánságokhoz és jogos követelésekhez képest való további ren­dezése céljából e helyütt is figyelmébe ajánlja az e^yházegyetemnek a zsinattartás ügyét." A „Luthertársaság hivatalos közlönyére" nézve a kerület érdemleges határozatot nem hozott, mert elébb a részletes tervezetet és számításokat akarja látni. A középiskolák rendtartására nézve szintén nem hozhatott érdemleges határozatot mindaddig, mig az iskolai bizottságok egytemes egyházi sza­bályrendelettel szervezve nincsennek. A curapasto­ralisra vonatkozó bányakerületi szabályrendeletet oly módon kivánja életbeléptetni, hogy annak egyik része utasítás, másik része inkább gyakor­lati útmutatás jellegével bírjon. A tanügyek, pénz­ügyek letárgyalása után a vegyes ügyek kerültek

Next

/
Thumbnails
Contents