Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Geduly Henrik. A vallástanárok jogi helyzetének kérdéséhez

az egyházmegyei közgyűlésnek, akkor a középiskolai igehirdetői, lelkipásztori feladat teljesítője ki legyen zárva épen azon elsőfokú hatósági szerv életéből, a mely a vezetése alatt álló egyháztestületek összes életviszonyainak (s mennyire fontos ezek között épen a középiskolai igehirdetés !) számbavételére van hivatva. -2. csak nyer a? egyházmegyei közgyűlés. nyer egy eleven, sajátlagos lelkipásztori feladatot teljesitő s mert a maga hivatása körében mással nem pótolható, tehát más által magán az egyházmegyén is helyesen nem képviselhető tagot, — és nyer az intézet lelkésze, mert kötelességszerű sürü érintkezésben lévén a gyakorlati lelkipásztori élet és egyházkormányzat tényezőivel, jelenségeivel, magába az iskolába is beviheti, legalább is több módja lesz bevinni az élet számára nevelő gyakorlatias eljárást, felfogást, célokat, sikereket. 3. De nyernek vele az egyházmegye többi lelkészei is. Hiszen a tanitás, az igehirdetés az ő hivatásszerinti főteendőjök is. Melyik lelkipásztor ne volna vallástanár a szó általános, eszményi értelmében? És melyik lelkipásztor volna e téren annyira tökéletes, hogy a különböző irányú tapasztalatoknak az ő tudását is fejlesztő, az ő látókörét is tágító behatásaira semmiféle szüksége ne volna. Es elvégre a vallástanár vezetésére bizott főgymnasiumi, fő reáliskolai, tanítóképzői, szóval közép- és magasabb fokozatú iskolái evang. ifjúság a mi ifjúságiink, a mi véreink, a mi testvéreink a Krisztusban — az ő haladásuk a Jézus tudományában, az ő fejlődésök az evangéliom elvei szerint első sorban kell. hogy érdelődésünk tárgyát képezzék. Minden a mellett szól tehát, hogy ha valalakinek, ugy a vallástanárnak is méltó helye van az egyházmegyére meghívottak között, s midőn oda testvéri szándékkal belépni kész és hajlandó, nem kevesebb testvéri hajlandósággal kell, hogy oda befogadtassék. 4. Ha pedig már egyszer befogadtatott oda, kell, hogy az egyházi törvény korlátain belől joifök es kötelességek dolgában legyen egyenjogú többi lelkésztestvéreivel, vagyis, kivéve azon állásokat, a melyekre az egyházi törvényhozás kifejezett szándékához képest csak gyülekezeti lelkészek választhatók, (97. §.) a többiekre legyen ő is megválasztható (egyházmegyei lelkészjegyző, dékán, lelkész-törvényszéki biró, pénztáros, — 105. — kerületi lelkészképviselő 87. §. q. stb.) 5. Legyen hivatalból tagja az egyházmegye tanügyi és gyámintézeti bizottságának. c) A vallástanár az egyházkerületen. Habár az imént hivatkozott egyházi törvény (87. §. g.) fenti tételeink által adott magyarázata értelmében az egyházkerületi közgyűlésre választás utján felküldendő egyházmegyei lelkészképviselők sorában méltán helyet foglalhat a főgymnasiumi vallástanár, ámde az ő beszámításával egyetemben kialakúit egyházmegyei lelkészi kar minden ideális testvéri érzülete mellett mégis alig hihető, hogy a gyakorlati élet rá ne cáfolna azon reményünkre, hogy egyszer-másszor őt is felküldik a kerületre. Hogy tehát az eszközök ne álljanak útjában a célnak, hogy az az óhajtott harmónia, a kerületi közgyűlésen való részvétel kérdésén hajótörést ne szenvedjen, oly expediensröl kell gondoskodni, amely ne zavarja meg a lényeget, senkivel szemben ne legyen jogfosztó, vag}

7 korlátozó természetű, de magát a vallástanári intézménynek az egyházkerületi közgyűlésen való képviseltetését mégis biztosítsa. S ilyen expediensre kész mintát szolgáltat az egyházi alkotmánynak a kebelbeli tanítók egyháztestületi közgyűlésen való részvételére vonatkozó 112 §. c. pontja, a mely kimondja, hogy az egyházkerületi közgyűlésnek választás utján tagja a ,,szabályrendetetihg meghatározandó módon kiküldött két népiskolai tanitó." Igaz, hogy a törvénynek ez az intézkedése nem egészen szabályszerű. Az elemi iskolai oktatás oly nagyfontosságú intézménye az egyháznak, a kor világiasitó irányeszméi mellett a lelkészi és tanítói intézmény mennél sűrűbben, az egyházi élet minden polcán egybeolvadó működése oly nagy horderejű érdeke a közegyháznak, hogy én a magam részéről inkább hajlandó lettem volna tágítani az alkotmányszerü kereteken és magasabb számban megállapítani a kerületi közgyűlés hivatalból jogosult tagjait,