Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Szlávik Mátyás dr. A Szirmay-féle ösztöndíj a greifswaldi egyetemen

csolatban fölmerül a kérdés, hogy követeljük-e az odavaló theologustúl a magyar nyelv bírását, miután a horvát kormány ösztöndiját Bécsben is élvezheti a theologus. Zsilinszky felvilágosítani kívánja a horvát kormányt, hogy kívánságunkhoz képest úgy változtassa meg az ösztöndíj kiosztását, hogy a Bécsben tanult theologus egy évet valamelyik magyar theol. intézetben végezzen és magyarul megtanuljon. Dr. Wagner Géza előterjesztette az iskolai bizottság javaslatát az iskolai vagyon eladására mutatkozó miniszteri rendeletek ügyében ; a közgyűlés elfogadta a következő javaslatot : A kerületi közgyűlés sértetlenül fentartandónak vallja ág. hitv. ev. egyházunk amaz autonom jogát, hogy az iskolalentartó egyházi hatóságok iskolai ingatlan vagyonukról és a felettes egyházi hatóságok jóváhagyásával rendelkezhessenek ; ez okból habár méltányolja a püspök és a kir. minister urak ama törekvését, hogy az iskolai ingatlan vagyonoknak rendeltetésüktől elvonása megakadályoztassék ; erre elfogadhatónak nem tekintik sem azt hogy az iskolafentartó hatóságok a püspök urnák a szándékolt elidegenítésekről előzetes jelentést tegyenek. A zsinati törvény 183 §-a az iskolafentartó hatóságoknak ez irányban való autonom rendelkezési jógát csakis a felettes egyházi hatóság jóváhagyásának fentartásával korlátozza ; ez okból a felettes hatóságok által jóváhagyott intézkedések érvényét és hatásosságát akár egyházi, akár állami adminisztrálió útján gyengíteni vagy kétessé tenni nem lehet és nem szabad. Nehogy azonban a kerületi közgyűlés most hangsúlyozott álláspontja következtében akár az iskolafentartó hatóságok, akár azok közvetlen felettes hatóságai ama téves felfogásból induljanak ki intézkedéseiknél, mintha a püspök és a kerület felügyeleti joga az iskolai ingatlan vagyonra vonatkozó intézkedésekre nem terjedne ki ; vagy mintha a kerületi közgyűlés ama nézetet helyeselné, melynek a túróéi egyházmegyei közgyűlés kifejezést is adott, mely szerint az iskolafentai tó testület az iskolai célokra rendelt vagyont e céloktól el is vonhatná : a kerületi közgyűlés megállapítja, hogy ugy az iskolafentartó egyházi hatóságok, mint a felettes egyházi hatóságaik az iskolai vagyonnak rendeltetésétől való elvonásáért, valamint az iskolai vagyonra vonatkozó intézkedésekért felelősséggel tartoznak, hogv helyesnek és szükségesnek találja, ha a püspök az egyházaknak és esperességeknek minden, az iskolai vagyonra vonatkozó intézkedését a felettes egyházi hatóság által helybenhagyott egyes intézkedések érvényének és harmadik személyek szerzett jogainak sérelme nélkül, szorgos felügyelet alatt tartja, minden, iskolai vagyon telekkönyvi állapotára vonatkozó változásnak utólagos bejelentését bekivánja, netán tapasztalt visszaélések esetében pedig ezek megtorlása, valamint az iskolai céloknak okozott károk megtérítése végett a zsinati törvényben és szabályrendeletbén megállapított jogait gyakorolja. Egyúttal felkéri az egyetemes közgyűlést, érlesitse a m. k. vallás- és közoktatásügyi- ministert, hogy az 1900 évi 17364. sz. körrendeletben javaslatba hozott előzetes bejelentésekre ág. hitv. ev. egyetemes egyházunk az iskolafentartó testületeket a zsinati törvények értelmében nem kötelezheti, az egyetemes egyházunk autonómiája érdekében ily előzetes bejelentéseket püspökeinknek sem engedhet meg és hogy a fennálló törvények keretében úgy véli hatályossá tehetni, ha a k. miniszter ur oly netalán tudomására jutó eseteket, melyekben az iskolafenntartó hatóságoknak közvetlenül fölöttes hatóságai kellő felügyeletet nem látszanak gyakorolni az iskola vagyonának biztos elhelyezésére és rendeltetési céljának fordítására : a püspök tudomására hozza, a ki ily esetekben az egyházi törvényeinknek és a szabályrendeleteinknek megfelelő eljárást épúgy meg fogja indítani, mint oly esetekben, melyek felügyeleti joga gyakorlása útján jönnek tudomására. Végül felkéri a kerület az egyetemes közgyűlést arra is, hogy ama kérdést, miképpen kezelendők egyházaknak, esperességeknek, kerületeknek és az egyetemnek iskolai célra rendelt vagyonaik oly időközökben, midőn rendeltetésük cáljaira fel nem használhatók, egyetemes szabályrendelettel rendezni ; ama kérdést: pedig fordithatók-e, mily körülmények között, és mily feltételek alatt iskolai célokra rendelt egyházi vagyonok más célra k? a legközelebbi zsinat által megoldandó kérdések közé felvenni szíveskedjék, A közgyűlés egyik kiemelkedő tárgyát képezte az egyházmegyéknek — a budapesti és horvát-sziavon esperességek kivételével — az 1848. XX. t. c. végrehajtása tárgyában csaknem szórólszóra azonos határozatai, melyekben kifogásolják a közös bizottságnak eljárását, mely szerint a papi íizetés minimumát 1600 koronának hagyta meg a kormány elé terjesztett ínemoranduinában. Világosan kimutatják az egyházmegyék, mennyire ellenkezik ez az osztó igazsággal, mikor a hasonló minősítésű állami, megyei és egyéb tisztviselők sokkal magasabb fizetési fokozatba vannak sorozva, miért is kívánják hogy 1. a papi fizetés minimuma állainsegélylyel 2400 korona legyen, 2. korpótlékul a káplán! minőségben töltött idő betudásával ötször 200 korona biztosittassék a papoknak, 3. a meglevő nyugdíjalapok fölhasználásával oly nyugdijalap létesíttessék, mely lehetővé tegye, hogy a pap 30 éves szolgálat után teljes lizetéssel nyugdíjba vonulhasson és 4. hogy a felekezeti tanitók kántorok, középiskolai és tanítóképzői tanárok lizetése egyenlő legyen az államiakéval korpótlék és nyugdíj tekintetében is, nemkülönben, hogy a