Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Szlávik Mátyás dr. A Szirmay-féle ösztöndíj a greifswaldi egyetemen

csolatban fölmerül a kérdés, hogy követeljük-e az odavaló theologustúl a magyar nyelv bírását, mi­után a horvát kormány ösztöndiját Bécsben is él­vezheti a theologus. Zsilinszky felvilágosítani kívánja a horvát kormányt, hogy kívánságunkhoz képest úgy változ­tassa meg az ösztöndíj kiosztását, hogy a Bécsben tanult theologus egy évet valamelyik magyar theol. intézetben végezzen és magyarul megtanuljon. Dr. Wagner Géza előterjesztette az iskolai bizottság javaslatát az iskolai vagyon eladására mutatkozó miniszteri rendeletek ügyében ; a köz­gyűlés elfogadta a következő javaslatot : A kerületi közgyűlés sértetlenül fentartandó­nak vallja ág. hitv. ev. egyházunk amaz autonom jogát, hogy az iskolalentartó egyházi hatóságok iskolai ingatlan vagyonukról és a felettes egyházi hatóságok jóváhagyásával rendelkezhessenek ; ez okból habár méltányolja a püspök és a kir. mi­nister urak ama törekvését, hogy az iskolai ingatlan vagyonoknak rendeltetésüktől elvonása megakadályoztassék ; erre elfogadhatónak nem tekintik sem azt hogy az iskolafentartó hatóságok a püspök urnák a szándékolt elidegenítésekről előzetes jelentést tegyenek. A zsinati törvény 183 §-a az iskolafentartó hatóságoknak ez irányban való autonom rendel­kezési jógát csakis a felettes egyházi hatóság jó­váhagyásának fentartásával korlátozza ; ez okból a felettes hatóságok által jóváhagyott intézkedé­sek érvényét és hatásosságát akár egyházi, akár állami adminisztrálió útján gyengíteni vagy kétessé tenni nem lehet és nem szabad. Nehogy azonban a kerületi közgyűlés most hangsúlyozott álláspontja következtében akár az iskolafentartó hatóságok, akár azok közvetlen fe­lettes hatóságai ama téves felfogásból induljanak ki intézkedéseiknél, mintha a püspök és a kerület felügyeleti joga az iskolai ingatlan vagyonra vonat­kozó intézkedésekre nem terjedne ki ; vagy mintha a kerületi közgyűlés ama nézetet helyeselné, mely­nek a túróéi egyházmegyei közgyűlés kifejezést is adott, mely szerint az iskolafentai tó testület az is­kolai célokra rendelt vagyont e céloktól el is von­hatná : a kerületi közgyűlés megállapítja, hogy ugy az iskolafentartó egyházi hatóságok, mint a felettes egyházi hatóságaik az iskolai vagyonnak rendelte­tésétől való elvonásáért, valamint az iskolai vagyonra vonatkozó intézkedésekért felelősséggel tartoznak, hogv helyesnek és szükségesnek találja, ha a püs­pök az egyházaknak és esperességeknek minden, az iskolai vagyonra vonatkozó intézkedését a felet­tes egyházi hatóság által helybenhagyott egyes in­tézkedések érvényének és harmadik személyek szerzett jogainak sérelme nélkül, szorgos felügyelet alatt tartja, minden, iskolai vagyon telekkönyvi ál­lapotára vonatkozó változásnak utólagos bejelenté­sét bekivánja, netán tapasztalt visszaélések eseté­ben pedig ezek megtorlása, valamint az iskolai céloknak okozott károk megtérítése végett a zsi­nati törvényben és szabályrendeletbén megállapí­tott jogait gyakorolja. Egyúttal felkéri az egyetemes közgyűlést, ér­lesitse a m. k. vallás- és közoktatásügyi- ministert, hogy az 1900 évi 17364. sz. körrendeletben javas­latba hozott előzetes bejelentésekre ág. hitv. ev. egyetemes egyházunk az iskolafentartó testülete­ket a zsinati törvények értelmében nem kötelez­heti, az egyetemes egyházunk autonómiája érde­kében ily előzetes bejelentéseket püspökeinknek sem engedhet meg és hogy a fennálló törvények keretében úgy véli hatályossá tehetni, ha a k. mi­niszter ur oly netalán tudomására jutó eseteket, melyekben az iskolafenntartó hatóságoknak köz­vetlenül fölöttes hatóságai kellő felügyeletet nem látszanak gyakorolni az iskola vagyonának biztos elhelyezésére és rendeltetési céljának fordítására : a püspök tudomására hozza, a ki ily esetekben az egyházi törvényeinknek és a szabályrendeleteink­nek megfelelő eljárást épúgy meg fogja indítani, mint oly esetekben, melyek felügyeleti joga gya­korlása útján jönnek tudomására. Végül felkéri a kerület az egyetemes közgyű­lést arra is, hogy ama kérdést, miképpen kezelen­dők egyházaknak, esperességeknek, kerületeknek és az egyetemnek iskolai célra rendelt vagyonaik oly időközökben, midőn rendeltetésük cáljaira fel nem használhatók, egyetemes szabályrendelettel rendezni ; ama kérdést: pedig fordithatók-e, mily körülmények között, és mily feltételek alatt iskolai célokra rendelt egyházi vagyonok más célra k? a legközelebbi zsinat által megoldandó kérdések közé felvenni szíveskedjék, A közgyűlés egyik kiemelkedő tárgyát ké­pezte az egyházmegyéknek — a budapesti és hor­vát-sziavon esperességek kivételével — az 1848. XX. t. c. végrehajtása tárgyában csaknem szóról­szóra azonos határozatai, melyekben kifogásolják a közös bizottságnak eljárását, mely szerint a papi íizetés minimumát 1600 koronának hagyta meg a kormány elé terjesztett ínemoranduinában. Vilá­gosan kimutatják az egyházmegyék, mennyire el­lenkezik ez az osztó igazsággal, mikor a hasonló minősítésű állami, megyei és egyéb tisztviselők sokkal magasabb fizetési fokozatba vannak so­rozva, miért is kívánják hogy 1. a papi fizetés mi­nimuma állainsegélylyel 2400 korona legyen, 2. kor­pótlékul a káplán! minőségben töltött idő betudá­sával ötször 200 korona biztosittassék a papoknak, 3. a meglevő nyugdíjalapok fölhasználásával oly nyugdijalap létesíttessék, mely lehetővé tegye, hogy a pap 30 éves szolgálat után teljes lizetéssel nyug­díjba vonulhasson és 4. hogy a felekezeti tanitók kántorok, középiskolai és tanítóképzői tanárok li­zetése egyenlő legyen az államiakéval korpótlék és nyugdíj tekintetében is, nemkülönben, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents