Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Szlávik Mátyás dr. A Szirmay-féle ösztöndíj a greifswaldi egyetemen

vallástanitással foglalkozók munkájukhoz mért dijazásban részesüljenek. A fölsorolt kívánságokat a közgyűlés a tanügyi bizottság ajánlatára a magáévá tette, csupán a 3-ik pont alattit toldotta meg azzal, hogy a nyugdíj csak munkaképtelenség esetén adandó ki, nehogy 52—53 éves, tehát jórészt legjobb munkaképes erők léphessenek ki az egyház szolgálatából. Ugyancsak élénk megbeszélés tárgyát képezte az egyetemes bizottság javaslata a theologiák szervezésére nézve. Általánosságban elfogadják a javaslatot az egyházmegyék, ha ugyan — úgymond— van szükség három egyenrangú theologiára ; de annál több kifogás alá estek a részletek, különösen a javaslat XV. szakasza, mely bár hangoztaija. hogy Pozsony és az egyetem között tennálló szerződés érintetlen marad, mégis a pozsonyi theologiától a legközelebbi kathedra üresedés esetén egy tanári állás fizetését el akarja vonni, hogy Eperjest és Sopront segítse vele. Az egyenlő theologiák szervezésénél szembeötlő az egyenlőtlenség, mert mig a dunáninneni és bányai kerület szintén hozzájárulna a theologiák föntartásához, semmiféle jogot nem gyakorolhatnak, addig a tiszai és dunántúli kerület — mint fön tartó — maga választja a tanárokat, és kormányozza a területén levő theologiát, a mellett ugyanezen kerületek a pozsonyi theologiába befolynak, mert hisz a nagybizottságban helye van mind a négy püspöknek. A javaslatból kifolyólag az a furcsa állapot is bekövetkeznék, hogy mig a soproni és eperjesi theologiánál első fokú hatóság gyanánt a kerület, második fokon pedig az egyetem szerepel, addig a pozsonyinál ugy az első mint a másodfokú hatóságot az egyetem képezi. A közgyűlés ezeknél fogva a javaslat XV. szakaszát oly formán kívánja módosítani, hogy a hangoztatott egyenlőség ne irott malaszt legyen, hanem minden tekintetben érvényesüljön. Ugyané pontnál élénk vita fejlődött ki a fölött, vájjon a tlieologusok külföldön töltött ideje milyen mértékben számittassék be az itthoni 4 éves kurzusba. A közgyűlés óhajtja, hogy külföldön töltött két félév beszámittassék a theologusoknak, de oly föltétellel, hogy külföldön is kötelesek legyenek azon tantárgyakat hallgatni, melyek az illető évfolyamban itthon előadatnak s természetesen ezekből is kötelesek itthon vizsgázni. Laukó Károly azt kívánta, hogy mind a négy évet itthon legyen köteles tölteni a theologus s nemzeti érdekből teljék meg itthon magyar nemzeti érzéssel s legyen a magyar irodalomra utalvai Zsigmondy Jenő szükségesnek tartja, hogy mentül előbb hivatalt vállalhasson a theologus mint pap s mégis mehessen egy évre külföldre. Vei es József megvan arról győződve, hogy aki 8 évi gimnáziumi, 3 évi theologiai tanfolyamon nem szitta lelkét tele hazaszeretettel, azt a 4-dik év sem nyerheti már meg. Irányadó elvünk a papok nevelésénél ne a nemzeti politika, hanem az egyház, szempont legyen. Ne engedjünk semmit tenni a nemzeti érdek rovására, de még sem szabad azt döntő szempont gyanánt elfogadni az egyházi érdek rovására. Mi mindent megteszünk a nemzet érdekében, többet mint maga a magyar állam, a nemzetiségi törekvések ellensúlyozására, de maga az állam helyett rendőri szolgálatra nem adhatjuk át egyházi intézményeinket. Tegye mindegyik a inaga feladatát! Szükségesnek látja azt is, hogy a tlieologusok a magyar protestáns irodalom történetét alaposan tanulhassák : ezt tehát a tantárgyak közé felvétetni Kéri ; szükséges volna még sociologiai ismeretekkel is ellátni őket az élet és elvek küzdelmeire, hiszen korunkat, népünket a sociális kérdés a legkomolyabb alakjában foglalkoztatja ; kell, hogy a lelkész tájékozva levén, népét is tájékoztathassa. A r, katholikusok e tekintetben is kiképezik papjaikat. A Luthertársaság Hivatalos Közlöny kiadására kér pénzbeli segélyt. Többen kinyilatkoztatták, az esperesek is, hogy azt nem tartják szükségesnek, Veres József elmondta érveit is, nevezetesen : tisztán hirdetésekkel és körözvénvekkel nem lehetne egy lapot megtölteni, cikkekkel pedig nem lehet hivatalos lapot szerkeszteui. mert a cikkek irányáért nem lehet felelős a hivatalos egyház, sőt felelős szerkesztőt sem választhat általános nregnyugvásra, az egyházakat és lelkészeket nem lehet kötelezni egy lap járatására, a lelkészeket nem érdekli az, hogy micsoda körleveleket adnak ki más kerület vagy egyházmegye lelkészeinek; körlevelek nem olyan számosak, hogy nagy teher volna kivonatolásuk stb. A felügyelő szavazás nélkül mondta ki a határozatot, hogy a kerület hozzájárul a kiadás költségeihez, hanem a költségvetést előbb ismerni kívánja.*) Kérelem. Az egyetemes lelkészi értekezlet megbízása alapján tisztelettel kérem lelkész társaimat, szíveskedjenek megbeszélésre alkalmas tárgyakat bejelenteni, vagy ilyenről szóló értekezésüket megküldeni, hogy előadóknak kioszthassam. Az egyházmegyei és kerületi lelkészi értekezletek jegyzőkönyvét megküldeni, hogy azok tartalmáról az egyetemes lelkészi értekezlet is tudomást szerezhessen. Veres József az egyetemes lelkészi értekezlet elnöke. Kérelem. Az egyetemes lelkészi értekezlet nov. 9-én délután 4 órakor tart gyűlést Budapesten. A ki felolvasást szándékozik tartani, vagy legalább megbeszélésre tárgyat kíván ajánlani, szíveskedjék nálam mentül előbb bejelenteni. Az értekezlet befejezte után a lelkészek tanuló fiait segélyező egyesület igazgató bizottsága tartja meg évi rendes közgyűlését. Orosházán, Í904. szept. 25. Veres József elnök. Üzenetek. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk. F. L. A következő kérdést kívánta lapunkban közölni: Egyik egyházi lap, a mely azt tartja magáról, hogy „Lutheri," majdnem minden számában hol ez vagy amaz, hivatásának magaslatán álló fér*) Furcsán vagyunk evvel a régóta erőltetett lappal ! Mi köze a Luthertársaságnak a hivatalos közleményekhez ? hiszen a Luthertársaság célja : az evangeliumi vallásos irodalom fejlesztése és terjesztése! A hirdetések és körlevelek kiadása sem vallásos, sem irodalom, sem fejlesztés ! A jelen, tés is furcsán van vele. Előbb-utóbb kell, hogy nekünk is legyen, he nem is ,,Hivatalos közlönyünk", de legalább egy olcsó néplapunk." Hiszen ez a kettő egészen különböző két dolog! A néplap igenis a Luthertársaság kezébe való, de Hivatalos Közlöny nem, annak kiadása csak üzlet, amiért pedig engem valamikor ugyancsak megrótt a Luthertársaság elnöke, pedig akkor én csak a tankönyvek, énekeskönyvek kezelését ajánlottam.