Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Szlávik Mátyás dr. A Szirmay-féle ösztöndíj a greifswaldi egyetemen

e fordulatának. Hisz az alapitó elődjei a collegium nagynevű jóltevői és felügyelői voltak több izben. Hisszük is, hogy méltó utódaik első sorban az eperjesi theologusokat fogják a greifswaldi ösztöndij élvezetében részesiteni. Még egyet. Indítványozom. hog}^ az egyetemes közgyűlés talán épen Zsilinszky személyében fejezze ki jkvileg is hálás köszönetét és elismerését úgy a kezdeményező Schultze Viktor s a véleményező Sartorius Károly tanárral, mint a Szirmay-féle ösztöndij ügyét végleg eldöntött greifswaldi egyetemi tanácscsal szemben. Legyen meg a mi örömünknek a nyoma az egyetemes közgyűlés jkvben is. Végül inditványozom azt is, hogy az egyetemes g}

rülés az 1790 : 26. §. 12. pontja alapján tegye meg a kellő lépéet aeekrra is, hogy a Szirmay és Hrabovszky, valamint az Apaffy-féle alapítványok viss^aszerezte

ssenek ! Van jogunk is, szükségünk is reá. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. Belföld. Az evang. bányakerület gyűlését Zsilinszky Mihály felügyelő avval a beszéddel nyitotta meg, melyet lapunk már közölt. Ennek elhangzása után felolvasásra került Sárkány Sámuel püspöki jelentése ; evvel kapcsolatban Veres József felszólalt, amiatt, hogy a congruás lelkészek, akik 1897-ben kaptak a rendkívüli állami segélyből, mostanában nem kapják meg a kiegészítést 1600 koronáig, pedig a törvény és miniszteri rendelet intézkedése világos, félreérthetlen.*) A hitoktatók az őszszel értekezletre akarnak öszszegyülni, hogy a hitoktatás ügyéről értekezzenek; költségeik megtérítését kérik. A közgyűlés 400 k. erejéig hozzájárul. Kramár Béla főesperes kéri, hogy az antalfalvi lelkészjelőlés ügyében az elnökség nyilatkozzék. Bár elismerik, hogy az egyházmegyéknek tiszteletben kell tartani a törvényt, mégis itt oly körülmények forognak fönn, hogy nem az elnökség iránt váló tiszteletlenség, hanem hazafias aggoda*) Illetékes helyen meggyőződtem, hogy a mínisteriumban is úgy értik a törvényt, hogy akik 1897-ben rendkivüli államsegélyben részesültek, abból most is kapnak annyit, amenyivel fizetésük meg congruájuk 1600 kor.-ig lenne kiegészítve, ha azért folyamodnak a közoktatásügyi kormányhoz. Bizony furcsa, hogy sem magok a szegény lelkészek, sem hatóságaik nem törődnek még azzal sem, amit a törvény biztosit nekik ! V. J. lom készti őket arra, hogy az elnökség intézkedését ne hajtsák végre. Az egyházmegyei elnökség lemondott tisztéről. Zsilinszky Mihály hangsúlyozza, hogy ilyen bonyolodott ügyben nem lehet máskép, mint a törvény alapján eljárni. Sajnálja, bár elismeri, liogy a jelölés körül történtek hibák, de ezek a hibák orvosoltatni fognak. Bejelenti, hogy az eddigi eljárást semmisnek nyilvánította a kerületi elnökség, s a pályázók mindegyikét jelölhetőknek jelentette ki. A budapesti egyházak szervezkedése örvendetes módon halad előre. A túróczi egyházmegye annak kieszközlését kérte, hogy a kormány engedje meg az" állami népiskolákban a vallást nem az iskola tannyelvén, hanem a gyermek anyanyelvén tanítani, a köz- « gyűlés Morhács esperes felszólalása daczára napi rendre tér az indítvány tölött, Jeszenszky Károly azt indítványozza, hogy a közgyűlés üdvözlő iratot küldjön a kormánynak ama terve miatt, hogy alkalmat kiván adni javaslatával arra, hogy minden nyelvű növendék már a népiskolában megtanulhasson magyarul.

1) Morhács esperes azt hiszi, hogy nem találnak majd tanítót, lia a fegyelmi ügy a vármegyei bizottság kezébe kerül.**) Nehéz helyzetbe hozza egyházunkat is a javaslat, mert megróhatnak majd olyan tanítót is, aki a magyar nyelvet tanította. Jeszenszky K. : ne csak a magyar nyelvet, hanem a magyar hon szeretetét is tanítsa a tanitó. Szavazásra kerülvén a dolog, a többség a túróczi kérvény mellőzése mellett maradt, Szeberényi L, Zs. meg 4—5 társa nem szavazott a többséggel. Az iskolai bizottság javaslatára egyhangúlag kimondja a közgyűlés, hogy a szarvasi tanítóképzőt kerületi intézetté fogadja. A javaslatot Mágócsi — Dietz Sándor dolgozta ki igen szépen és gondosan. A javaslatot egész terjedelmében közölni fogjuk. A Bulgáriában lakó 4000 evang. lelkészt kér és évi 7oO K. segélyt. A kérelmet pártolólag terjeszti a közgyűlés az egyetemes gyűlés elé. A horvátszlavon egzházmegye ügyeivel kapl) 1883-ban Szeberényi Gusztáv superintendens felhivta a kerület papjait és tanitóit „határozott és a magyar hazafiság terén való állásfoglalásra" és fölvetette a kérdést : „vájjon nem adunk-e és ha igen, mivel adunk alkalmat arra, hogy szüntelenül ily undok vétekkai illettetünk ?" Akkor ő ugy nyilatkozott : ,,magyar hazafi az, aki a magyar nyelv diplomatikus voltát az egész országra nézve tettleg elismeri, aki a magyar állam egységét szem elől nem vesztve, ezen szellemben háza, egyháza és tanitványai lelkébe csepegteti a haza iránti tántoríthatatlan ragaszkodást és szeretetet." „Történelmileg a magyar nemzet a magyar állam alapitója, A külön ajkúak egyesitő kapcsa abban a magyar nyelv." **) Olyan nagy oka van félni a komoly, hazafias ellenőrzéstől némely tanitónak ? Aki hazafias, kötelességtudó, mindegy annak, hogy ki kiséri működését figyelemmel -, de annak, akinek rejtegetni valója volt vagy van, nagy nyűg az ellenőrzés. Jogunk ezen csorbításáért is a pánszlávokat okolhatjuk i