Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Szlávik Mátyás dr. A Szirmay-féle ösztöndíj a greifswaldi egyetemen

y Közelebbről ,,4 nationis Hung. studiosos" van emlitve, ,,qui domi orthodoxis fidei prin­cipiis irabuti, incepta studia Theologica ulte­rius ibi tractent ac prosequantur". Ez ösz­töndíjnak egyik élvezője a következő évben épen maga Szirmay Tamás volt, és pedig mint a theologia hallgatója. Későbbi özvegye 1744. márcz. 17. az egyetemhez intézett le­velében azt azzal indokolja, hogy ,,a nagy fejedelem iránti tiszteletből, mint magyar nemes („cavallier") bizonyságot akart tenni magyar evang- nemes jellegéről". Az a tény, hogy Szirmay maga is élvezte XII. Károly stipendiumát s ezzel kapcsolatba hozta a maga alapítványát, világosan elárulja az ő intentióját, a melyek szerint alapítványával első sorban, sőt kizárólag ev. theologiát tanuló honfitársain akart segíteni. De belső okok is igazolják ez intentiót. Payr Sándor soproni tanár és ismert nevű egyháztörténetirónk 1904. febr. 12. kelt le­velére való hivatkozással méltán utal Sarto­rius az egyházi jogász arra, hogy Szirmay alapítványa idején vagyis 1730—1750. között ,,a magyar theologusok számára a külföldi egyetemek látogatása nem luxus, hanem égető szükség volt'', mivel a theologiának még Eperjesen való bevégzése sem vétetett teljes theol. befejezésnek és maga Eperjes is a XVII. és XVIII-ik században ugyancsak sok szorongatásnak és üldözésnek volt kitéve. Abban az időben csaknem .,kötelező jelle­gűvé" vált a theologusra nézve egy-egy kül­földi prot. tudományegyetemnek fölkeresése és látogatása. Az alapító-levélnek szerves kapcsolata XII. Károly király adományával s az akkori vallásfelekezeti viszonyok a kül­földi egyetemeken és prot. egyházi és tanügyi szükségletek Magyarországon szinte felesle­gessé teszik Szirmay Tamás alapítványánál a vallásfelekezeti célnak és jellegnek köze­lebbi megnevezését, mi mellett annak ,,az első lelkésznek" egyénisége is bizonyit, a ki­hez a levél cimezve volt. XII. Károly . svéd király alapitványi rendeletének határozott ev. lutheri .szelleme lebegett az ő szemei előtt, midőn bárcsak egész általánosságban meg­tette ev. theol. honfitársai részére nagylelkű alapítványát. Tániogatják e felfogást az ala­pitó leveleknek ama szavai is : „in glóriám Dei" és ,,erga Glóriám Dei centum vias ope­riet" stb. Egyházjogi fejtegetéseinek eredményeit Sartorius véleményes javaslata, a melynek alapján a greifswaldi egyetemi tanács 1904. április 20-án az adományozás jogát gyakorló Szirma}* családra nézve is kötelezően, vég­érvényesen döntött, a következő 3 pontban foglalja össze szószerint: 1. Az alapitó levele határozott szósze­rinti korlátozást az alapitvány célját illetőleg nem foglal magában sem az ev. hitvallású magyarok, sem pedig a választandó szakstu­dium tekintetében. 2. Tekintettel azonban a greifswaldi egyetemnek az alapitó előtt jól ismert akkori vallásfelekezeti viszonyaira az alapitó­nak szándéka és akarata másokra, mint ev. hitvallású magyarokra nem vonatkozhatott. 3. Magán-alapitó levelének alakja, tar­talma és cime végül — összefüggésben az akkori kortörténeti helyzettel, — amellett szóll, hogy az alapitó kizárólag az ev. theol. studium fejlesztését tartotta honfitársainál szem előtt. íme Sartorius tanár szakavatott vélemé­nyes egyházjogi javaslata például szolgálhat arra, hogyan kell az alapitványt eredeti ala­pitó oklevél hiányában is a maga idejéből kifolyólag értelmezni és eredeti céljának és rendeltetésének megfelelőleg kezelni. A greifs­waldi egyetemi tanácsnak végleges döntése véget fog vetni a jövőben annak a sok bi­zonytalanságnak, sőt anomaliának, a mely ez ösztöndij adományozásához ujabban és legújabban fűződött. Hisz' megtörtént, hogy gazdászok, jogászok, sőt róm. kath. sárosi joghallgató is élvezték ez ösztöndijat, a sze­rint a mint a praesentátiót a Szirmay csa­lád egyik vagy másik tagjától meg tudták szerezni. Annál fájdalmasabb, hogy a ,, Be­dürftige Landsleute für Ungarn" számára szólló halle-wittenbergi magyar ösztöndijain­kat máig is elharácsolják mitőlünk az erdélyi szászok, s e tekintetben Haan Lajos kezde­ményezésére hazai ev. egyházegyetemes ha­tóságunknak évek előtti beavatkozása sem vezetett sikerre. Különösen mi eperjesiek őszintén örvend­hetünk a Szirmay-féle alapitványi ösztöndij

Next

/
Thumbnails
Contents