Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Szlávik Mátyás dr. A Szirmay-féle ösztöndíj a greifswaldi egyetemen

András a greifswaldi s az altdorfi egyetem pörösködése alkalmával a greifswaldi egyetemhez azt a kérdést intézi, hog}

T egy tanuló theologusnak mennyire van szüksége 1 évre Greifs wal db an, — s végül a greifswaldi egyetemnek 1799-ben megirott történetének 15-ik lapján az ösztöndijak sorozatában a Szirmayféle ösztöndijról az áll, hogy „a% theologiai tanuló magyaroknak" szóll s még 1818-ban is arról értesitette az egyetem a tudakozódó Peteilyt, hogy ez az ösztöndij „theol. tudományt tanuló magyaroknak'' számára való. S ez volt hosszú éveken át az állandó gyakorlat, úgy hogy a véleményes javaslat szerint csakis 1835-ben történt először, hogy a család az ösztöndijat „evang. vallású nem theologusnak" adományozta. Az egyetemi rektornak 1835-ben május 25-én kelt egyik iratában található először ez a megjegyzés, hogy „az ösztöndijasok hitvallása tekintetében nincs határozat", ugy hogy ténydeg csakis 1902-ben julius 18-án kelt rendeletével azt az intézkedését közölte az egyetemi tanács az adományozás jogát gyakorló Szirmay családhoz, hogy ,,a jövőben csakis ev. hitvallású tanulókat ajánljon az ösztöndíjra". Eredeti alapitó oklevél hiányában az alapitvány eddigi kifejlődési történetéből a véleményes javaslat 3 féle felfogást következtet : 1. az alapitvány kizárólag theologiát tanuló magyaroknak-szóll ; 2. az alapitvány a szak megnevezése nélkül ev. vallású magyaroknak szóll ; s 3. az alapítván}

7 a vallásfelekezetre és szaktudományra való tekintet nélkül a magyaroknak szóik s utóbbi mellett szóll az alapitványt tartalmazó magánlevélnek szószerinti szövege. Hogy az alapitó alapítványának jogi természetét s főleg határozott felekezeti jellegét meg nem nevezte, az a véleményes javaslat felfogása szerint az ezredes által (mivel maga is hallgatója volt) jól ismert greifswaldi egyetemnek akkori viszonyaiból egészen természetesen következik. Az egyetemnek akkori jellege határozott ev. vallású, „<a tiszta ev. tan fentartására és fejlesztésére irányuló" volt, a mi különösen abban az intézkedésében jutott kifejezésre, hogy ugy a tan, mint a szervezet és fegyelem tekintetében a tanárok és a tanulók egyaránt a generálsuperintendens felügyelete és fennhatósága alatt állottak. Tanárokról csak olyanok hivattak meg, a kik „Keligionis Augustanae sincritata egregii", sőt maga Frigyes, a svéd király 1739. julius 26-án elrendelte, hogy csak olyan tanárok alkalmaztassanak, akik veszedelmes vagy gyanús valláselveket „nem vallanak". Hozzájárul továbbá az is, hogy az orthodoxia akkori idejében a theoL tudomány volt az egyetemi előadás és tanulmányozás központja, mely theologia az orthodox lutheri tan érdekeit szolgálta elmétileg és gyakorlatilag egyaránt. Az egyetemnek eme akkori határozott lutheri felekezeti jellegéből, életrendjéből és belső és külső szervezetéből a véleményes javaslat igen alapos és bő'részletességge! egészen helyesen azt következteti, hogy a Szirmay ezredes alapitó-levetében az akkori idők és viszonyok között külön a vatlásfelekezeti jellegnek megnevezése felesleges, mert magától értetődő volt Az egyetemnek akkori határozott ev. lutheri vallásfelekezeti berendezésével meg volt adva az alapitványi ösztöndijnak is határozott rendeltetési jellege. S hogy a greifswaldi tudomány-egyetem határozott ev. lutheri egyházias jellege volt a döntő az alapitóra nézve,, az özvegyének ama intentiójából is következik, a melylyel az ösztöndijat a Magyarországhoz közelebb fekvő altdorfi egyetemre, mint szintén határozott ev. lutheri egyetemre kivánta áthelyeztetni, a miből aztán Nürnberg városa és az altdorfi egyetem ellen pör is keletkezett, mely azonban Greifswald győzelmével s az alapitványi tőke két harmadának birtokába jutásával végződött. De Sartorius tanár egyházjogi véleményes javaslata még egyéb indokokat is hoz fel a Szirmay-féle ösztöndij-alapitvány határozott ev. vallásfelekezeti jellegénak beigazolására. Igy nevezetesen Szirmay Tamás, az alapitó későbbi huszárezredes magánlevelében szószerint megemlíti, hogy hálából XII. Károly svéd király iránt, — kinek az őt Rauvitz lengyel városban őt fölkereső Szirmay Miklós és Meltzel Mihály ösztönzésére magyarok számára a greifswaldi egyetemen 17Ö5-ben tett ösztöndiját ő maga is élvezte, — tette meg nagylelkűen a maga alapítványát. Ebben a fejedelmi alapítványban határozottan „magyar evang. theologusok segélyezéséről" van szó.