Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

1904-09-29 / 39. szám

Huszonkettedik évfolyam. 39. szám. Orosháza, 0' «? ? szeptember 29-én EVANG. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. —4-.0.-T Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 Negyed oldal . 4 ,, Nvolczad- oldal 2 „ A vallástanárok jogi helyzetének kérdéséhez. A vallástaiiárok mult évi értekezlete megbízásából irta, s a folyó évi értekezlet elé terjeszti: Geduly Henrik ev. leikész egyházkerületi jegyző. Méltóztattak megbízni azzal, hogy a f. évi értekezletnek dolgozatot mutassak be a felöl, mi a véleményem a vallástanárok egyházjogi helyzete felöl. Midőn e megtisztelő megbízatásnak a legnagyobb készséggel eleget teszek, arra kérem ugy nagyrabecsült megbízóimat — a vallástanárok egyetemes értekezletét, — mint egyházunk összes hivatott tényezőit, bog}

7 a felvetett tárgyhoz s annak általam körvonalozott megoldásához hozzászólani szíveskedjenek. Megkivánja ezt az ügy nagy fontossága és az a tény, hogy egy ember— bármennyire is igyekezzék a tőle telhetőt nyújtani, végre is nem rendelkezik a tudásnak és bölcsességnek akkora mértékével, hogy egy évek óta rendezetlenül maradt ügyet absolut tökélylyel vihessen a megoldás felé. * * * Maga a tárgy újszerű. Megoldása a létező állapotok torzjelenségei szerint nehéz. Ha azonban mindazt figyelembe vesszük, a mi vele összefüggésben van és vizsgálódásunkat a tételes törvény, a kifejlődött gyakorlat és a{ egyház érdekeinek hármas szempontja alá helyezzük, akkor igen egyszerűen megoldható, csak nem szabad elhatározásainkban tért nyitni az egyháztól idegen gondolatoknak, nem szabad a kérdést átjátszani más térre, mint a melyen jogosan mozoghatunk. a) A tételes törvény szempontja. A tételes törvény, a magyarországi ág. hitv. ev. egyház alkotmányának 200 és 214 §§-ai látszólag csak az iskolával szemben szabál}

rozták a vallástanárok jogi helj

7zetét, a midőn egyfelől megállapítják azt, hogy kik közül választhatók és milyen jogviszonyban vannak a többi középiskolai tanárokkal szemben,—másfelől adminisztratív tekintetben bizonyos rendelkezések betartását követelik meg tölök. E tételes törvényeken kivül az alkotmány a vallástanárok egyházjogi helyzetére nézve mindössze ott intézkedik, a hol őket (a §-ban) az egyetemes lelkészi n}

7ugdijintézet jogosult és kötelezett tagjainak jelenti ki. Egyéb vonatkozásokban a törvény az ö egyházjogi helyzetöket szabályozatlanul hagyta s a mennyiben a lelkészi képesítéstől teszi függővé alkalmaztatásukat, de viszont tanártársaikkal szemben minden, — a rendes tanárt megillető jogok és jogositványok terén egyenlőknek mondja ki, látszólag azt a kétes helyzetet teremti meg részökre, a melyet könnyelmű felfogás mellett ,,se pap, se tanár" jelzővel lehetne jellemezni. Úgyde — mint mondottam — eféle helyzet képét reájuk csak könnyelmű felfogás alkalmazhatja. Kétségtelen ugyanis, hogy valamely állás jogi helyzetének alapos kidomboritása végett a kiindulási pont a legszorgosabban figyelembe veendő. A kiindulási pont pedig az illető állás élnyerhetésének feltételeit szabályozó jogerős intézkedés, szabály vagy érvényben levő tételes törvén)

7, mert — ha egyéb törvényes intézkedésnek híjával is vagyunk,— már ebben magában megtaláljuk az illető állás jellegének meghatározását. Ha valamely közösségbe lépünk, s már e belépés első pillanatában, sőt ezt megelőzőleg is adva vannak azon feltételek, a